Apokrif vs. Eredeti Biblia? Melyik lehet a helyes?

Apokrif Biblia nincs.

A kánon szó a bibliai iratokra alkalmazva a hit szabályát tartalmazó, az Istentől sugalmazott iratok együttesét, gyűjteményét jelenti.

A zsidók és a keresztények egyaránt azt vallják, hogy a Biblia tanítása szerint Isten kiválasztott „szent embereit”, a prófétákat használta fel arra, hogy az emberiségnek szóló üzeneteit tolmácsolják. A keresztények továbbá azt is vallják, hogy a prófétai írások megőrzését és minden néppel, emberrel való megismertetését pedig egyházára bízta. Pál apostol az zsidó nép jelentőségéről szólva az első helyen említi, hogy „Isten rájuk bízta az Ő beszédeit” (Rómaiakhoz írt levél 3,2).

A keresztény felfogás szerint a bibliai iratok által közölt kinyilatkoztatás az utolsó apostol halálával zárult le.

A végleges héber kánon 24 könyvbe sorolja az Ószövetség iratait, szemben a keresztény (protestáns) 39-es felosztással, amely a Septuaginta (az alexandriai görög fordítás) felosztását követi.

Az Ószövetség Kr. e. 250 körül Alexandriában elkészített görög fordítása, a Szeptuaginta tanúsítja, hogy a kánon gyűjteménye akkor már teljes volt.

1. Homologoumena csoport: Azok az iratok tartoznak ide, amelyeket egyhangúlag, azonnal mindenki kanonikusnak fogadott el. (Az elnevezés a homologeo igéből származik, amelynek jelentése: 'egyetérteni'.) At Újszövetség könyvei.

2.Deuterokanonikus könyvek

A 4. században volt egy második kanonizáció, amikor néhány további könyvet is beillesztettek a kánonba. Ezeket az úgynevezett deuterokanonikus, vagyis a „második kánonhoz tartozó” könyveket ma csak a katolikus és az ortodox Biblia tartalmazza, a protestáns Biblia nem. A protestánsok az apokrif iratok közé sorolják őket.

3.A pszeudoepigráf iratok csoportja: Ide tartoznak azok az írások, amelyeket egyöntetűen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A pseudoepigrafo kifejezés jelentése: 'álírások, hamisítványok'.Semelyik jelentősebb mai egyház nem fogadja el őket. Némelyiküket egyes bibliaváltozatok valaha tartalmaztak, illetve egyes mai kisebb keresztény egyházak (például a kopt és az etiópiai) elfogadják. (A kopt egyház Bibliája például tartalmazza az Énokh könyvét (Henoch apokalipszise) és a Pál levele a Laodica-beliekhez című iratot.)

4.Az apokrifek a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között.

A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek.

Az apokrif irsokat is lehet olvasni, nekem is megvan a Telosz kiadónál megjelent kiadásuk , benne pl a Gyermekség-evangéliummal.

Sziasztok!

Először is az egyik hozzászólónak köszönöm a bizalmat! ;-)

Nos ha így nézzük a kérdést akkor természetesen a Biblia. Ugyanis az apokrifekről azt érdemes tudni, hogy egyes ókori egyházatyák ezt a kifejezést még a pszeudoepigráf iratokra (áliratok, hamisítványok) alkalmazták, a reformáció óta azonban a protestánsok között az egyesek által ugyan elfogadott, de nem kanonikus iratokat jelöli (az "apokripha" görög kifejezés jelentése: elrejtett, ami arra utal, hogy ezeket az iratokat nem volt szabad olvasni a zsinagóga, illetve a keresztény gyülekezet istentiszteletein.)

Arról pedig, hogy hogyan döntötték el, hogy mit szabad használni és mit nem 5 szabályt állítottak fel:

1. Isten szava tekintélyével szól-e?

2. Prófétikus irat-e, Isten "szent embere", próféta írta-e?

3. Összhangban van-e a tartalma a többi kanonikus iratéval? (Az igazat mondja-e Istenről, az emberről stb.)

4. Az Isten Igéjére jellemző életátformáló erő megnyilatkozik-e általa?

5. Isten népe elfogadta-e? (Belefoglalták-e korábban a kánonba, olvasták-e és használták-e?)

Talán nem titok, hogy a kanonikus iratok mindegyike megfelel ezen kritériumoknak, az apokrifok azonban nem. Példaképpen hozom a Jézus, Sirák fia c. könyv bevezetését abból a szempontból, hogy vajon Isten tekintélyével szól-e?

"Sok és jelentős (tanítást) ajándékozott nekünk a Törvény, a Próféták és a többi utánuk következő (író), akik miatt meg kell dicsérni Izráelt tudományáért és bölcsességéért. De nemcsak jártasságra tegyenek szert benne, akik (héber nyelven) el tudják olvasni, hanem aki belemélyed, az legyen képes rá, hogy a kívülállókat is előbbre segítse, élőszó és írás útján. Ezért határozta el Jézus, a nagyapám - miután behatóan foglalkozott a Törvénnyel, a Prófétákkal és az atyáktól ránk maradt többi írással, s elegendő ismeretre tett szert -, hogy maga is ír valamit, ami a műveltséget és a bölcsességet előmozdíthatja."

Hasonló idézetekkel dokumentálhatóak a többi apokrif iratok is, egyik sem szól Isten szavának a tekintélyével. Érdemes azt is kiemelni, hogy az ószövetségi prófétai korszak lezárulása után keletkezett valamennyi, szerzőik nem próféták, nem "Isten szent emberei" voltak. Ráadásul az apokrifok nem szólnak hitelesen Istenről, az emberről stb. Ellentmondások, téves tanítások, legendás kiszínezések, alacsony - egyes esetekben elfogadhatatlan - erkölcsiség nyilatkoznak meg bennük. Kirívóan pontatlan történelmi adatot is találhatunk. Nem árad életátformáló erő belőlük és Isten egyháza sem fogadta el őket.

Fontos kiemelni még, hogy nincsenek benne a héber kánonban. Továbbá az Újszövetség és Josephus bizonyságtétele a legfontosabb ebből a szempontból. Az, hogy a Septuaginta kb. i. sz. IV. századból való kézirataiban benne vannak az apokrifok, nem jelenti azt, hogy már az i. e. 250 körül keletkezett fordításhoz is hozzákapcsolták volna őket.

Az Újszövetség sokszor idézi az Ószövetséget a Septuagintából, de egyetlen apokrif iratot sem idéz! Az ókori egyházatyák között csak egy jelentős személy volt, aki némelyik iratot elfogadta közülük: Augustinus. Az első négy évszázadban egyetlen egyetemes zsinat sem ismerte el az apokrifokat ihletettnek.

Üdv. Péter

[link] – A Biblia teljes kánonja

Itt egy előadás hangfelvétele a Biblia kánonjáról:

*****

Hát nehéz kérdés, mert sok mindent az apokrif iratokból lehet megtudni. Ami a Bibliából kimaradt címmel. És amikre a Biblia egyértemű utalásokat tesz, hogy inenn valami kimaradt.

Mondjuk most hallottam egy érdekes dolgot, hogy találtak valami szöveget, ami több ezeréves, nem tudom kiírta, És ott ő Mózesnek a 8. könyvét említi. Nem tudják a tudósok mi lehet az oka ennek. Hogy most az a korabeli feljegyző tévesztett el valamit vagy a történelem során veszett el 3 könyv? Ki tudja?

Mondjuk én a Koránt és az apokrif iratokat is olvasnám a kereszténység megismerése céljából. Mert úgy érdekes igazán.

Azt nem tudom, hogy a Biblia esetében, hogy történt a kanonizálás,(mármint, hogy milyen elvek mentén)- de az biztos hogy nem könnyű ezt megítélni, hiszen az irodalmi kánon megítélése is koronként változik. Azt mondják Goethet ma már nem olvas senki, holott világszerte kanonizált író. Hogy csak egyet említsek. Most minden korban újrakanonizálni sem lehet a Bibliát. Úgyhigy így kell elfogadni helyesnek és hitelesnek. Szerintem.

1. Isten szava tekintélyével szól-e?

2. Prófétikus irat-e, Isten "szent embere", próféta írta-e?

3. Összhangban van-e a tartalma a többi kanonikus iratéval? (Az igazat mondja-e Istenről, az emberről stb.)

4. Az Isten Igéjére jellemző életátformáló erő megnyilatkozik-e általa?

5. Isten népe elfogadta-e? (Belefoglalták-e korábban a kánonba, olvasták-e és használták-e?) "

1.A megfogalmazás zavarta őket?

2.Megkérdezték őket?Honnan tudhatták pontosan?

3.Vajon a mostani összerakott Biblia összhangban van?Ők honnan tudták az igazat Istenről?

4.Na és ezt meg honnan veszik,mi az Isten igéjére jellemző?Már olvastak régebben más Isten igéjét is,hogy heg tudják határozni mi az Istenre jellemző ige?/"Tudom,hogy te vagy a messiás,követtem már párat!"/

5.Tetszett e eddig a népnek???Lomtalanítottak isten szavában..szép..amit nem használunk,kidobjuk..biztos sok helyet foglal..

Apokrif: Bibliából kihagyott írások

Eredeti Biblia: egy nagy könyv ami mára kiskönyv lett (egyház által)

Az apokrif vagy igaz vagy nem, ezen sokan vitatkoznak. Az eredeti biblián meg senki, mert nem látják. Akkor valahol érezhető, hogy hol van az igazság. Mi csak egy leszűkített Bibliát olvasunk amire azt mondjuk minden benne van. Hát nincs.