Az ateisták szerint ;"A világnézettől valóban független a tudomány. Az egyházaktól viszont abszolút nem" Ez igaz? Hogyan bizonyítható?

Nem, nem az ateisták szerint, hanem az egyik válaszoló szerint. Nem hiszem hogy szükséges lenne bizonyítani, ez a véleménye és kész. Ha tiéd ettől különbözik, te is megtarthatod a magadét, ő is a sajátját.

Csak úgy mellesleg, nem hiszem hogy létezne egységes ateista katekizmus, ezért kevés kivételtől eltekintve nem sok értelme van az ilyen ateisták szerint hogy is van ez típusú kérdésnek.

"A világnézettől valóban független a tudomány. Az egyházaktól viszont abszolút nem. Az egyházak, ezért lehetnek károsak, többek közt."

A válasz írója 86%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 16:48

Én sem tudtam felfedezni a válasz logikáját.

Hacsak nem rról van szó, hogy a válaszoló nem a kérdésre válaszolt, hanem egy válaszra.

Pl.

"

" Az ateisták is hívők, bár olyan szempontból speciális a helyzetük, hogy hitükben elvetik a transzcendens létezését. "

"A tudomány nem foglalkozik a világ végső magyarázatával, és nem is teheti, mert képtelen rá.

"Az ateista és a vallásos világnézetek ismeretelméleti státusa ugyanaz. Dönthetsz egyik vagy másik mellett, de egyik döntés sem "tudományosabb" a másiknál. A tudomány egy egész más ügy, teljesen független a világnézettől."

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

A válaszoló egy másik hozzászólásra válaszolt. Kicsit értelmetlen kiragadni ilyen félmondatokat, anélkül, hogy az előzményét megnéznéd. Akkor vagy olvasd végig a kommenteket, vagy ne tegyél fel kérdést.

Egyébként ki mondta, hogy ezt a választ ateista írta?

Én elolvastam az "előzményeket" is -ha egyáltalán annak lehet tekinteni - de számomra abból sem derül ki, hogy ezt a mondatot

-hogyan kell értelmezni?

- illetve bizonyitani?

";"A világnézettől valóban független a tudomány. Az egyházaktól viszont abszolút nem"

Tényleg kiváncsi lennék az illető érveire.

Én csak a múltba visszamenve tudnék választ adni rá, amikor minden eretnekségnek számított, aki kutatni (boncolni, tudományokkal, Földdel foglalkozni) mert, azt megégették, nem ismerték el az új eredményeket.

Szerintem ma is sok mindent rossz szemmel néz az egyház, ha már nem is éget meg senkit.

A ”morális pánik” kifejezést a szociológusok az 1970-es évek óta használják. Azt a jelenséget írják le vele, amikor mesterséges úton hoznak létre társadalmi méretű felháborodást azáltal, hogy valós tényeket felnagyítanak, valós esetszámokat eltúloznak a ”statisztikai folklór” és olyan ”felfedezések” révén, ahol régi ismert eseteket újként mutatnak be. Valós esetek vannak, de szisztematikus ”felturbózás” zajlik, hogy úgy tűnjön, mintha sokkal több eset lenne, mint amennyi a valóságban előfordult

A "hasznos idióták"

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__8..

kedvelt módszere a morális pánik.

De aki az igazságra kiváncsi megtudhatja(ha akarja(.

A teljesség igénye nélkkül;

Boldog Béna Hermann (Hermannus Contractus, Reichenau-i Hermann) (1013-1054), bencés szerzetes. A középkor egyik legnagyobb tudósa annak ellenére, hogy végtagjai teljesen le voltak bénulva. Neki köszönhetjük az arab munkák első latin fordításait. Összeállította az időszámítás szabályait, kitalált egy holdidőszámítást, és feltalálta a holdfogyatkozás kiszámításának módját is. Ezenkívül meghonosította az asztrolábuszt, a hordozható napórát, és a csillagászati kvadránst.

Nagy Szent Albert (Albertus Magnus) (1200-1280), dominikánus szerzetes, pápai tanácsadó, majd püspök, egyházdoktor. Megállapította a Föld gömb alakját és a déli félteke lakhatóságát.

Roger Bacon (1214-1294), ferences szerzetes. Ő is azt tanította, hogy a Föld gömb alakú. Nagy Szent Albert és az ő művei adták Kolumbusznak azt a gondolatot, hogy a Földet körbe lehet utazni, mert gömbölyű.

Nicolas Oresme (1323-1382), francia püspök, hatalmas polihisztor. A modern tudományok egyik legfontosabb megalapítója, úttörője és népszerűsítője. Ő volt az első, aki megfogalmazta, és - még Kopernikusznál is világosabb, és érthetőbb - érvekkel alátámasztotta, hogy nem a Föld a világ középpontja.

Nicolaus Cusanus (1401-1464), német bíboros, pápai nuncius, filozófus, matematikus és csillagász. Szintén vallotta, hogy nem a Föld az univerzum közepe, hanem az ugyanolyan bolygó, mint a többi. Keplert megelőzve azt tanította, hogy a világegyetemben nem létezhetnek tökéletes körpályák.

Nikolaus Kopernikusz (1473-1543), a modern heliocentrikus világnézet megalkotója. A Katolikus Egyház kanonoka volt. Az Egyház a kopernikuszi modellt, mint elméleti lehetőséget, matematikai modellt támogatta, sőt tanította is.

XIII. Gergely pápa (1502-1585), a ma is világszínvonalon működő vatikáni csillagvizsgáló megalapítója. Ő építtette fel Rómában az ún. Szelek Tornyát - mai nevén Gergely Tornyot - melyet az akkoriban legkorszerűbb csillagászati műszerekkel szereltetett fel. Ő vezette be a ma is használatos Gergely-naptárt.

Egnatio Danti (1536-1586), domonkos szerzetes, számos csillagászati műszer (pl. az asztrolábium) feltalálója, illetve a Gergely-naptár jelentős előkészítője.

Galileo Galilei (1564-1642). A kopernikuszi tanok nyílt hirdetője, illetve számos fizikai felfedezés fűződik a nevéhez. Temperamentumos személyisége miatt szinte mindenkivel összeütközésbe került, így az Egyházzal is, de ennek ellenére élete végéig hű maradt katolikus hitéhez, és azt buzgón gyakorolta is. Házi őrizete során apáca leánya gondoskodott róla, és számos paptudóssal maradt kapcsolatban, akik még életében számtalan csillagászati művel "rehabilitálták" az elítélt tudóst. Galilei egy külön könyvet szentelt annak, hogy bemutassa, a hit és a tudomány nem összeférhetetlen. Számos hamis és hazug legenda fűződik a peréhez, amelyekben katolikus- és egyházellenes körök megpróbálták őt szimbólumukká tenni. Ezeket a már nyilvánosságra is hozott jegyzőkönyvek, és más dokumentumok egyértelműen cáfolják.

Rheitai Schyrleus (Schyrl, Schyrle) (1597-1660) cseh kapucinus szerzetes, a binokuláris teleszkóp feltalálója.

Johann Baptist Cysat (1586-1657), jezsuita szerzetes, aka maga készítette távcsövével fölfedezte az Orion csillagködöt, illetve rendtársával, Schneider Kristóffal a napfoltokat. Elsőként kutatta az üstökösök fizikáját, s e téren ma is Cysat elnevezéseit használják.

Gottfried Wendelen (1580-1667), flamand kanonok, többek között csaknem olyan pontosan számította ki a Nap látószög-elhajlását, mint a mai modern csillagászok.

Giambattista Riccioli (1598-1671) jezsuita szerzetes, aki bár Kopernikusz és Galilei elméleteinek nagy kritikusa volt, számos nagyon fontos megállapítást tett a csillagászatban, pl. nevéhez kötődik a Hold feltérképezése (számos krátert ő nevezett el), a szabad esés különböző vizsgálatai, stb.

Hell Miksa (1720-1792) magyar jezsuita szerzetes. Felfedezte a földrajzi szélességmérés új módszerét, amelyet ma Horrebow-Talcott-eljárásként ismernek. Ő vezette az első magyar csillagvizsgálót Nagyszombaton. Ő tervezte a kolozsvári, az egri, és a budai Csillagdát is. Egy holdkrátert is neveztek el róla.

Jean Baptiste Biot (1774-1862) kimutatta, hogy a meteoritok kozmikus eredetűek.

Joseph Fraunhofer (1787-1826) német hívő katolikus fizikus, optikus és csillagász. Kiszámította az optikai üvegek törésmutatójának pontos értékét. 1817-ben kifejlesztett akromatikus lencséje kis módosításokkal ma is használatos. Kialakította ezeknek a jellemző vonalaknak mai napig használatos betüjelölését.

Urbain LeVerrier (1811-1871), John Couch Adams-szal együtt, de egymástól függetlenül fedezték fel a Neptunuszt. LeVerrier mélyen hívő katolikus volt.

Angelo Secchi (1818-1878) jezsuita szerzetes, a csillagászati színképelemzés úttörője és a Dopler-effektus (a csillagok közeledése vagy távolodása okozza a különböző színeket a csillagoknál) első bebizonyítója, segítségével határozták meg a Szaturnusz gyűrűjének a természetét, illetve a Mars felületének a tanulmányozásában is fontos szerepe volt.

Jean Bernard Léon Foucault (1819-1868), katolikus vallását rendszeresen gyakorló fizikus és csillagász. Módszert dolgozott ki az abszolút fénysebesség rendkívül nagy pontosságú mérésére. Kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására (Foucault-inga). Továbbfejlesztette a tükrös teleszkópot; 1859-ben egyszerű, de rendkívül pontos módszert dolgozott ki a teleszkóptükrök felszíni hibáinak ellenőrzésére.

Hippolyte Fizeau (1819-1896), mélyen hívő katolikus fizikus, aki a Nap színképének infravörös részét tanulmányozva megoldást talált a csillagok hullámhossz-eltolódására. Ő volt az első, aki meghatározta az infravörös sugarak hullámhosszát. 1849-ben nagy pontossággal meg tudta mérni a fény sebességét.

Johan W. J. A. Stein (1871-1951), jezsuita szerzetes, a Vatikáni Obszervatórium igazgatója. Számos fontos írást tett közzé a változó és a kettős csillagokról.

Vicceltek!!!

A legújabb vallása világon a tudomány!

Aki megkérdőjelezi azt amit állítanak azt teljesen ellehetetlenítik!Gondolj bele: 50 évvel ez előtt véres szájjal kiabálták, hogy az univerzum csak a mi galaxisunkból áll, 30 évvel ez előtt szintén véres szájjal kiabálták, hogy sok galaxisból áll, de állandó, most meg hogy tágul, aki ellentmondott a dogmáiknak azt próbálták kikezdeni! Az ateisták hivatkoznak a vallásosokra mindig, hogy szűklátókörűek, holott 3 dokumentum film után a nat geon már tudják miről is szól a vallás, jobbik esetben, egyébként fingja sincs!