Albérletnél az albérleti díj kifizetésével az összes karbantartás a lakás tulajdonosára hárul? (kivéve a szándékos károkozás, engedély nélküli módosítás)
Elvileg erről szól az albérlet, hogy fizetsz és rendben kell tartania a tulajnak nem? (Kivéve a takarítást)
ennek pont ez a lényege hogy egymás után jönnek mennek az emberek egy albérletben, és mindenki belefizet a koptatásába előre, hogy amikor végül az X edik embernek a úgymond "kezében marad a kilincs" akkor ne kelljen számolgatni hogy hány % ban felelős, meg ne legyen ráverve százezres dolog, szerintem. Szerintetek is?
A természeti károk beázás, penészedés esetén elvileg köteles a lakástulaj rendbe hozni (fönntartani a kivételkori állapotot) nem?
(Az albérlet nálunk REZSIjében fizetett biztosítás is fizetett rá.)
Tisztasági meszelést amúgy milyen időközönként köteles csinálni, ha egyáltalán meg van ez határozva?
És a használati tárgyak-ra is az vonatkozik ilyenkor hogy a tulajé a költség? PL Tűzhely, hűtő, zuhany...
És ha a tűzhely a takarítástól dugul el és javíttatni kell emiatt?
És azok a dolgok amiket használunk ugyan de nem üzemszerűen mennek tönkre? Pl takarításkor (gyöngéd portörlésre) letört a vízóra plomba (mert silány minőségűt rakott föl a vízmű)?
Ilyen esetekben ki szokott fizetni? Ezek is tulajé?
És ha csak egy részét kéri el és egy részét ő fizeti az összes karbantartásnak, az mennyire korrekt?
Ha jól tudom vannak olyan szerződési lehetőségek is ahol a bérlőé a teljes karbantartás/helyreállítás, de ott nem is fizet semmit a tulajnak, ha jól tudom.
válasza:#10: Ha a bérbeadó nem teljesíti a szerződésben foglalt karbantartási kötelezettségét, és ezzel neked kárt okoz, akkor igen, a kár megtérítését követelheted tőle. A károkozás tényét viszont neked kell bizonyítanod.
A karbantartási és javítási költségeket a szerződő felek megállapodásuk szerint viselik. Szokás szerint a "nagy dolgokat" a bérbeadó fizeti, az "apróságokat" a bérlő. Megállapodás hiányában a törvény szerint a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik, valamint mindenki fizeti a neki felróható kárt (szándékosság vagy gondatlanság).
"A karbantartási és javítási költségeket a szerződő felek megállapodásuk szerint viselik. Szokás szerint a "nagy dolgokat" a bérbeadó fizeti, az "apróságokat" a bérlő. Megállapodás hiányában a törvény szerint a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik, valamint mindenki fizeti a neki felróható kárt (szándékosság vagy gondatlanság)."
Ezzel nem értek minden pontban teljesen egyet.
Magyarországon kétféleképpen lehet lakást kiadni, albérleti szerződéssel és fenntartási szerződéssel.
Csak érdekességképp írom le a fenntartásit:
Fenntartási szerződés esetében, minden karbantartási költség a bérlőt terheli, de még itt is ki szoktak kötni egy maximális "túlzott karbantartási költségek" elleni felső értékhatárt. Illetve ha fejlesztés történik, pl régi ablak újra cserélése még abba is be kell szállnia a fejlesztés mértékében a tulajdonosnak. Emellett nem jogosult beszedni pénzt (albérleti díjat), hisz nem ő a lakásfenntartó!
Az albérleti szerződésnél szedhet pénzt (albérleti díj), ami a lakás koptatását fedezi, és ennek fejében a tulajdonos a lakás fenntartója, tehát MINDEN karbantartási költség, meszeléstől a székláb javításig, esetleges beázás, dugulás, csőtörés, hűtő tönkremenetele, ágy leszakadása, ajtó nyikorgás...az tulajdonos felelőssége illetve ha a lakó végzi el, költségként átháríthatja a tulajdonosra, és ő köteles kifizetni azt!
Én még nem láttam olyan szerződést amiben le lett volna írva hogy a lakó mit kell hogy helyrehozzon és a tulaj mit kell hogy helyrehozzon. Ennek hiányában az él amit az előbb leírtam, vagyis a tulajdonos a karbantartó/lakásfenntartó mindenben, és pont! És természetesen a karbantartás hiányából adódó károkért is felel a tulajdonos, akkor is ha nincs biztosítása!
De persze itt is van kivétel, ha a kiköltözéskor a helyrehozatal költsége több mint amit az illető befizetett addig.
Tehát
pl1: 3 hónapig lakik ott valaki és befizet 3x30k, és a kára (pl: meszelés...) a tulajnak meg 100k ÉS TUDJA EZT BIZONYÍTANI akkor kérhet még 10k-t, a kettő különbözetét!
pl2: 12 hónapig lakik ott valaki 12x30k-ért, és a tulaj kára 200k, viszont nincs szándékos károkozás ebben, vagy nem tudja igazolni akkor így járt. Nem tehet semmit, még a kauciót is vissza kell adnia!
Itt jegyezném meg hogy a kaucióból ilyen "túllakás" vagy szándékos károkozás bizonyítottságában vonhat le, minden más esetben köteles visszaadni, ha nem így tesz vagy nem tudja a kár értéket igazolni és mégsem adja vissza kauciót az súlyos szerződés szegés rosszabb esetben lopás egy fajtája (pl ha nem is volt szerződés de volt kaució, akkor meg semmilyen módon nem vonhat le belőle elvileg, mert eleve jogtalanul van nála a pénzed).
További érdekességek: A törvény szerint sem a biztosítás sem a közös költség nem része a rezsinek!
Na persze a közös költségben meg szoktak szóban állapodni a felek. De ha mondjuk a lakóközösség gyűjt (előre!) a tömbház külső szigetelésére vagy a lépcsőház ablakcseréjére vagy egyéb fejlesztésekre pénzt azt illik a tulajdonosnak átvállalnia! Lévén hogy a lakó már nem biztos hogy élvezni fogja ennek gyümölcsét, másrészt a lakás értékének növelését célzó beruházásait biztosan nem háríthatja a lakókra, gusztustalan is lenne.
A lépcsőház fűtés takarítás, lakóközösségi biztosítás... az belefér szerintem is.
Ezeket most Januárban érdeklődtem meg a jogsegélyszolgálaton. Végül sikerült megegyeznem a lakás tulajdonosával,
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!