Jó a számtan? Adott egy 50 mm-es ékszíjtárcsa 3800-as fordulattal, ami meghajt egy 210-mmes tárcsát. Elvileg ennek durván 94-es fordulata lesz?

Pontosan egy nullát hagytál ki. Nem 94, hanem 904. Érted.

1-esnek: nem kell a kerületeket kiszámolni. Az átmérőkkel fordítva arányos a fordulat, föltéve ha elhanyagoljuk az ékszíjhajtásra jellemző slip-et.

Kérdező:

A kívánt áttételed (hajtó tengely fordulata osztva a hajtott tengely fordulatával = 3800/100 = 38. Ez őrült nagy lassító áttétel, egy lépésben kivitelezhetetlen, ennek konstrukciós oka van.

De elméletileg a keresett átmérő:

300/38 = 7,9mm.

Életszerűtlen! Érted? Mert ilyen vékony pöcök letörik, ill. ilyen kicsi sugáron =4mm nem tud meghajlani az ékszíj.

Csak két képésben tudod megcsinálni, kb. 2db 6-os áttétel azt tudja amit te akarsz.

Tehát motor tengelyére 50-es tárcsa, ez meghajtja a 300-as. A 300-as tengelyére kell megint egy 50-es tárcsa, és az hajtson megy egy harmadik tengelyt amire 300-as tárcsát raksz, na annak lesz kb. 100 a percenkénti fordulata.

Ha vannak bontott tárcsáid meg csapágyházaid akkor így kell csinálni.

A drágább megoldás a csigahajtómű, de az 80ezernél kezdődik, tehát felejtős. Olcsóbb a kétfokozatban történő lassítást összerakni.

A 3-as válaszomat egy szép gyakorlati példával is kiegészítem.

Ebben a videóban a fűrésznek a forgattyús hajtóműve kb. 100-as fordulattal megy. És nézd a konstrukciót, kettő ékszíjhajtás van benne. Szép megoldást csinált a készítő!

[link]

#6 Annak megértése nem triviális hogy a kerületből hogyan származik a szíj által bejárt út (uis. a szíj egy kiszemelt pontjának a mozgását kéne vizsgálni, és első körben ez is csak az átfogási szögnek megfelelő tartományban elemezhető).

Emiatt a kerületi sebességet használja a szakirodalom. Ha a tárcsákat számozzuk, akkor a kerületi sebesség:

v1=v2

R1*omega1=R2*omega2,

ahol omega a szögsebességet jelöli. Tudvalévő omega=2pi*n, ahol n a fordulatszám, ebből

R1*2pi*n1=R2*2pi*n2, osztva mindkétoldalt 2pi-vel

R1*n1=R2*n2, ill. átrendezve

n1/n2=R2/R1.

Miután az átmérő (D) duplája a sugárnak ezért:

n1/n2=D2/D1.

Tehát a fordulatszám és az átmérő fordítottan arányos.

Be szokták még vezetni az áttételt (másnéven módosítás)

i=n1/n2, amennyiben 1-es a hajtó, 2-es a hajtott.

Használatos ennek a reciproka is (főleg többfokozatú hajtóműtervezésben)

k=n2/n1. Ezt hajtásviszonynak nevezik.