Lapradiátor esetében ez segít, vagy árt?

Hát csak tippelek, de szerintem bejön a mutatvány.

Mindenesetre majd tudosíts :)

A vizespalack és a lemezborda nagyon más hőtani jellemzőkkel bír.

A lemezborda igen jó hővezető: a lapradiátor felmelegíti és az egész felületén ugyanolyan hőmérséklettel adja le a hőt. Ez nagyon jó, mert ugye nagyobb fűtőteljesítményt tudsz kihozni belőle ugyanolyan méretű radiátor esetén.

A vizespalack viszont vízből is műanyagból áll. De inkább vízből. A víz meg jó hőszigetelő. Felmelegíti a lapradiátor, aztán csak melegszik, melegszik... De az istennek sem akar majd hőt kisugározni, mert a hőkapacitása igen nagy. Vagyis hiába erőlteted be a vizespalackokat, a pillanatnyi fűtőteljesítményt nem fogod vele növelni, mert a radiátor melege a vizespalackok felületén csak sokára fog távozni, miután az összes vizet felmelegítette. Ráadásul akkor is igen lassan, mert a vízen át eléggé nehézkes a hő áramlása. Akár még az is meglehet, hogy a teljesítmény csökken, mert a radiátorok belső oldalai csak hiábavalóan melegítik a vizet.

Viszont ezzel a megoldással olcsón és gyorsan tetted hőtárolóssá a radiátort. Ha felmelegedtek a palackok, a radiátort el lehet zárni, mert egy darabig fűteni fog a víz, ahogy szépen, lassan lehűl. Csak ugye a radiátort meg jellemzően nem így szoktuk használni, ez nem villany- vagy cserépkályha.

Szóval a jelenlegi formájában ez a megoldás a meleg vízen kívül nem sok hasznot termel.

"A víz meg jó hőszigetelő....mert a vízen át eléggé nehézkes a hő áramlása."

Bravó!

Először reagálnék a hozzászólásom kiegészítéseként.

"A víz meg jó hőszigetelő....mert a vízen át eléggé nehézkes a hő áramlása."

Mitől lenne jó hőszigetelő, ha a fűtési rendszerben (vagy akár a kolbász megfőzésénél) kimondottan a hő közvetítésére szolgál? Jelen pillanatban fűtési rendszerekbe csak néhány olajszármazék jobb hőközvetítő közeg a víznél, de az igen drága. Tehát azt állítani hogy a víz jó hőszigetelő és nehézkesen áramlik benne a hő, marhaság! Sőt! A víz a hőszigetelő anyagok fő ellensége, mivel kiszorítja a rétegek közül a szigetelő levegőt! Erre legjobb példa, ha megázol az esőben és a ruhád vizes, akkor fázni fogsz! Ez ugyanígy működik bármely szigetelésnél, legyen az kőzetgyapot, polisztirol, stb. Ehhez nem diploma kell, hanem odafigyelni hatodikban fizikaórán!

Másrészt a véleményem a témában. A radiátorok hőleadása a következőképp történik. Alul beáramlik a levegő, az a radiátor tagjai között felmelegszik, majd felül kiáramlik. Az egészet a hőenergia felfelé áramlása hozza üzembe és tartja fent. A radiátor belsejébe dugott PET palack ugyan növeli a hőleadó felületet, de egyben csökkenti a radiátorét a felfekvési pontokon, növeli a vízmennyiséget - még ha annak felfűtése közvetve is történik - valamint csökkenti a radiátoron áthaladó levegő mennyiségét. Ezáltal megnő a radiátor reakcióideje és később lesz meleg, míg egy belül lemezelt radiátor fűtőfelülete úgy növekszik, hogy a benne lévő vízmennyiség nem változik és az átáramló levegő mennyisége nem csökken számottevően. A mai energiatakarékos rendszereknél pedig ez a cél, hogy adott vízmennyiségben tárolt energiát nagyobb felületen adja le a radiátor. Összegezve annyit érsz el, hogy később lesz meleg a szobában, viszont a radiátorban még akkor is lesz hőenergia, amikor már a szoba hőmérséklete elérte a kívánt szintet (azt nem írtad hogy eléri egyáltalán).

Remélem érthető voltam és segítettem! Üdv.