Acélcsövet meg lehet hajlítani? Nem törik el? A vascső könnyebben hajlik?

Az acélanyagok hajlítása nem olyan egyszerű, ahogy azt a laikusok gondolják. Csak a legfontosabb dolgokat vegyük. Nem mindegy hogy

1 mekkora a külső átmérő,

2. mekkora a falvastagság,

3. milyen az anyagminőség.

4. mekkora hajlítási sugárban kívánatos a hajlítás.

Ha túl kicsi a hajlítási sugár, akkor a cső belapulhat, vagy megfolyhat és berepedezhet.

Az anyagoknak a különböző igénybevételekkel szemben tanusított viselkedését az ú.n. technológiai próbák során állapíthatjuk meg. Az egyik ilyen technológiai próba a hajlítópróba. Az anyagot szabványos nyomófejjel addig hajlítanak, míg az a huzott oldalon be nem repedezik. A hajlítás szöge jellemzi az anyag hajlithatóságának a mértékét.

A szakirodalomban megtalálható táblázatosan hogy milyen geometriájú csövet mekkora hajlítási sugárral lehet meghajlítani a folyáshatár függvényében.

Hogy a képlékeny alakulás tökéletesebb legyen, az anyagot föl kell melegíteni a vas-karbon ikerdiagramnak megfelelő mezőbe, ez anyagminőségtől függ.

Van olyan anyag, amit nem lehet hajlítani. Ezek a rideg törékeny anyagok. Pl. edzett anyagok, gyorsacél.

Másrészt a rugalmas acélok, amelyek pl. rugóacélok. Ezek szinte csak rugalmasan deformálhatók, túldeformáció esetén törnek.

Ezen kívül a nagy széntartalmú vasötvözetek, az öntöttvasak.

Ezen kívűl számtalan ötvözet van, amely rosszul hajlítható. Ezek főképp a ridegség miatt van.