Vidéken vagy városban kisebb az ökolábnyom?
Van egy olyan nézet, hogy aki vidéken él, annak kisebb az ökolábnyoma, mint a városi embernek. Elég sok emberben él ez a nézet.
De én ezt vitatom, vagy részben vitatom.
Szerintetek hogy van?
Vidéken mindenkinek van egy családi háza, ami ha 100nm, akkor az még kicsinek is számít. Tehát 10 család az 1000nm. Városban ugyanez a 10 család vélhetően egy 10 emeletes házban élne, tehát 10 család csak 100nm. A többi 900 négyzetméteren akár lehet park, erdő, közösségi kert, bármi.
A városban sokkal koncentráltabban, sűrűbben élnek az emberek. Ezért mindenből kevesebb kell, hogy közel legyen mindenkihez. Egy 250 lakásos társasház nem túl nagy. Ha amellé teszel egy buszmegállót, akkor mindenkihez közel van. Családi házakkal számolva 250 ház az több utca. Oda nem elég egy buszmegálló, hogy mindenkihez ugyanolyan közel legyen.
Vidéken nagyobbak a távolságok. Ha bármit el akarok intézni, sokkal biztosabban kell autóba üljek. Városban mehetek villamossal is.
Városban van távhő. A távhő jó esetben fejleszti magát, környezetbarát lesz. Vidéken mindenki fűt egyénileg és ki tudja, hogy mivel.
És még sorolhatnám. Hol környezetkímélőbb az élet?
válasza:Az állításaid nagy része nem igaz!
Csak ezt véve példának:
"Vidéken mindenkinek van egy családi háza, ami ha 100nm, akkor az még kicsinek is számít."
Egyszer mozdulj már ki a "városból" és nyisd ki a szemed, akkor rájössz, hogy igen sok embernek NINCS háza ott sem.
"Egy 250 lakásos társasház nem túl nagy. Ha amellé teszel egy buszmegállót, akkor mindenkihez közel van. Családi házakkal számolva 250 ház az több utca. Oda nem elég egy buszmegálló, hogy mindenkihez ugyanolyan közel legyen"
Ez csak akkor lenne igaz, ha MINDEN társasház elött lenne buszmegálló, ami nem így van, elég nagy távolságok vannak az egyes megállók között.
"Vidéken nagyobbak a távolságok." Ezt meg miért? Nem ártana, ha nem csak elméletben akarnál valamit kitalálni, hanem egyszer elindulnál és körülnéznél.
válasza:Az utcankban van 200 haz, ebből 3 talan eléri a 100m²... a mienk 47m², ebben lakunk 4en boldogan.
Klímával fűtünk, H-tarifával, kiegészítésnek van kandalló bükk, vagy akác amivel tüzelek.
4km-re van a munkahelyem a szomszed faluban, asztalos vagyok, ha autóval mennék, akkor 20km, ha átsétálok az erdei ösvényen, akkor 4km... 6 eve inkább sétálok, raadásul egyedül sem vagyok, az utcából meg 23an sétálnak már velem együtt, rendesen klikkesedünk reggelente mint a kisiskolások.
Nyílván ezek szélsőségek... csakúgy mint a te felsorolásod.
A nagymamám egy sárból épült kádárkockában lakott kinti wc-vel. Ez volt 10m x 10m ami akárhogy is, de 100nm. Pedig ez tényleg kicsi ház volt. Vagy rossz beosztású volt, de a mostani 75-ös panelunkat jobbnak érzem.
A szegénység az nem ökotudatosság. Aki szegény, az vidéken sem költ meg városban sem költ. A szegény ember vidéken sem jár színházba meg városban sem. De ha van pénzem színházra, akkor a városban elmehetek villamossal. Vidéken csak a közeli városban van színház, ahová este sok esetben már nem jutok be busszal, csak kocsival.
A panelban akkor sem tudok szemetet égetni, ha szegény vagyok meg akkor sem, ha gazdag, mert a radiátorba nem lehet tüzet rakni. A falusi vaskályhába lehet. Persze tehetek száraz fát is a kályhába. De az akkor is füstól, a radiátor nem. Persze a távhő is előállítja valahol a meleget, de nekik vannak vagy lehetnek modern berendezéseik. Egy vaskályha kéményén sosem lesz szűrő.
Ezzel a posztommal én nem az embereket akartam összehasonlítani, hanem a lehetőségeket. Az állításaim akkor igazak többnyire, ha azonos anyagi helyzetű embereket vetünk össze.
Nagyon sokan kijelentik, hogy városban lehetetlen ökotudatosan élni. Erre szeretnék rácáfolni. A városi ökotudatosságnak mégis csak az lenne az alapja, hogy sűrűn laknak az emberek és ezért lehet dolgokat központosítva megoldani. Mindenki tudhatja, hogy két adag levest megfőzni olcsóbb egyben, mint külön-külön. Ez másra is igaz.
válasza: válasza: válasza:Nem a helyszín határozza meg az ökolábnyom nagyságát, hanem az ember. Ráadásul az ökolábnyom nem feltétlenül területben mérendő. Könnyen lehet, hogy a bivalybasznádi Mari néni sokkal kevesebb kért tesz a természetben, mint te a városban. Azt mondod, pottyantós Wc? Hát bazky, te, ha beleszarsz a klotyóba, azt 5 km-rel arrébb dolgozzák fel. Veszélye hulladéknak kijáró biztonsági óvintézkedések mellett. Ha mari néni pottyant, azt előbb-utóbb kiszedik és kihordják a földekre. Visszaadják a talajnak azt, amit elvettek belőle. Ne menjünk most bele, micsoda bődületes károkat okozott a talajoknak (valamint az egészségünknek) az utóbbi évtizedek elhibázott technológiája.
Nézzük a fűtést. Én speciel saját építésű rakétakályhával fűtök. Erről azt kell tudni, hogy korom és füst nélkül működik, mert a felépítése folytán minden gáz kiég a füstből. Ráadásul ebben olyan gallyakkal, venyigével, ágakkal, faipari hulladékkal lehet környezetbarát módon is ingyen fűteni, amit városban a szemétbe dobnak.
Táplálkozás. Te elmész multiba, megveszed a spanyol zöldséget, én meg saját magam termelem bio technológiával, minden vegyszer és talajforgatás nélkül. MINDEN felhasználásra kerül, komposztként, vagy állateledelként. Kb kéthetente termelek egy vödör szemetet, a kukát csak a rend kedvéért teszem ki kb havonta egyszer.
Közlekedés. Háromféle járművet használunk; kerékpárt, elektromos robogót, illetve autót. Hogy mikor melyiket, azt leginkább a cél távolsága, ritkábban az időjárás dönti el.
Egyébként 40 évig magam is városlakó voltam, de hidd el, ég és föld a kettő.
Pont az a lényeg, amit az elején mondasz. Nem a hely határozza meg az ökolábnyomot, hanem a tudatosság. De tudatos lehet valaki a városban is és lehet valaki tudatlan vidéken is.
Mint mondottam, engem csak az zavar, hogy annyira leírták sokan a városi életformát. Pedig ennyi ember falusi életformában nem férne el sehogyan sem Magyarországon sem, meg a földön sem.
Ne úgy mond, hogy te, hanem úgy mond, hogy a városiak általában. Én a városban is komposztálok. Járok piacra vagy jár oda a családom. Autóba csak akkor ülök, ha nagyon muszáj. teszik virágot szobába, ablakba, erkélyre, ház mellé, stb. Van napkollektor a tetőnkön. És még sorolhatnám.
Ismerem a csatornahálózat hátrányait, de onnan kiszűrik azt is, amit egy kertben kiöntött mosogatóléből soha.
Olyan égés nincs, aminek nincs mellékterméke. Csak olyan van, aminek kevesebb. Te rakétakályhában égetsz száraz fát. De azért nem ritka, hogy valaki sima kályhában égessen szemetet vagy vizes fát. Ezt panelben nem tehetné meg, mert ott nincs semmilyen kályha sem.
Én csak annyit szeretnék, hogy ne süssenek a városra és a városiakra olyan bélyeget, ami nem igaz mindenkire.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!