Zuhanyozni vihar idején nem ajánlott, ugye?

Ez csak babona!

Régi fém zuhanytálcáknál volt erre nagyon halvány esély, de manapság műanyagból van, statisztikailag hamarabb fogsz a Holdon autóbalesetezni, minthogy villámáram üssön meg zuhanyozás közben.

Hiába, van, aki nem ért hozzá (#1).

Vihar nélkül, derült időben is van/ lehet villám

Az igazság, hogy leginkább a kivitelezéstől függ, szerintem. Ha van egy házad, ahol például nincs, vagy már elkorrodált a védőföldelés, vagy elég, ha megnőtt a szétterjedési ellenállása, akkor van rá esély. A régi fém csövön eljuthat a villámáram a tálcához, ahonnan az emberen keresztül haladva megy a földelt bojlerhez, aminek a földelése így kint PEN vezetőn keresztül egy hálózati oszlopnál van. No most ebben az esetben nagy befolyásoló tényező az, hogy hova csak be a villám. Vegyük csak alapul a lépésfeszültséget. Egy leszakadt, feszültség alatt álló nagyfeszültségű felsővezeték közelében a két láb között több kilovolt potenciálkülönbség is lehet, ami az adott talaj fajlagos ellenállásától a viselt cipő milyenségén át több tényező következtében jópár amper áramot indít meg a testben. Egy első részvillám mediánja pedig 33 kiloamper nagyságrendű, így aztán tud nagy károkat okozni. Műanyag csőnél is érdekes a kérdés, mivel vezető anyag van a belsejében, lévén szó arról, hogy éppen zuhanyzik az ember. A cső szigetel, de mennyit?(ez most csak másodlagos). Számít, hogy van-e védőösszekötő hálózat (leánykori néven EPH), ami felment téged a vezető szerepe alól, meg egy villámvédelmi rendszer, ami a földelőrendszerbe be van kötve, így emelve meg az egész környezet potenciálját ha a villám tényleg veszélyesen közel csap be. Mert akkor a házba csap és nincs akkora baj, mintha mellé csapna elég közel. Tényező még a környezet, fás, dombos, vízparttól hány méterre fekszik, de ezeket Dr. Horváth professzor szépen levezette könyvében. 4-es hozzászólót megidézve, ragyogó napsütésben is lehet villámcsapás, ami a zivatarfelhők sarkában koncentrált, fel nem szállt pozitív töltéseknek köszönhető. Míg a vihar során lecsapó (vagy felcsapó), több, mint 95%-ban negatív töltésű villámok ereje nagy és lefelé koncentrált, addig a pozitív töltésű villámok a felhőből leginkább vízszintesen távoznak és akár huszon... kilométer távolságba is becsaphatnak. Ha kellően elvettem az életkedved, hogy sose vagy biztonságban, akkor nyugtasson a tudat, hogy ezeknek elég kicsi a valószínűsége. Több annak, hogy ha van a házon villámvédelem, akkor a levezető/földelő környékén az említett lépésfeszültségbe hal bele az ember. Sok a tényező, ami tényezők ugyancsak szinte végtelen formában jelentkezhetnek, amiknek csak a töredéke tudna tragédiát okozni. Én is pontosan tudom, hogy nem ebbe fogok belehalni (kopp kopp kopp), de azért, ha vihar van, nem zuhanyzom.

Mivel nem lehet 100%-ra kizárni azt hogy a házba bele üssön a ménkű, épp ezért ilyenkor ha nem fürdünk nem mosogatunk és nem érintkezünk elektromosan vezető anyagokkal a házban,akkor 0-ra csökken az esélye az áram ütésnek. Így ha nagyon csapkod odakint a villám, célszerű elkerülni a vizet,és fémes tárgyakat a lakásban.

Ajánlott vagy nem, kisebb az esélye mint a Balaton jegén trolibusszal találkozni. Persze nem kizárható teljes mértékben sem ez, sem az. Lsd 6# válasz.

Valóban nem érdemes viharos esőben kiállni a rét közepére zuhanyozni..