Csak amerikába lehet jó fizetésem , szép lakásom egy jó autóm vagy Magyarországon is lehet szuper életem??

“Elég szomorú, hogy manapság a szuper életet mindenki az anyagi jóléttel azonosítja, s közben nem veszik észre, mennyi szépség veszi őket körül. Nekem nincs vagyonom. Nem is vágyom rá, hisz a szomszéd fűje mindig zöldebb, ha a fene fenét eszik is. Van viszont szerető párom, felnőtt, jól boldoguló csemetéim, hitelmentes házam, öregecske, de üzembiztos autóm, és olyan környezetben élhetek, amit mindig is szerettem volna.”

Az a szomorú, ha valaki olyan ostoba, mint te. Ma már nem olyan könnyű lakást venni, mint a te idődben. Főleg ilyen inflációval és bérekkel. Még jó hogy boldogít a pénz, hisz nem akar az ember éhen halni, miután kifizette a nem kevés lakáshitelt / lakbért. Ez csaknem a fél fizetés kapásból. Ha orvoshoz kell menned és komolyabb bajod van, az több százezer, ha nem akarsz hónapokat várni. Könnyen dumálsz, hogy boldog és elégedett vagy, minek a pénz, ha mindened megvan már : saját lakás jó helyen, auto, stb.

A hét egész hátralevő részében frusztrált lettél volna, ha mindezt személyeskedés nélkül mondod el, kedves utolsó?

Egyébként tény, hogy nem akar az ember éhen halni, miután kifizette a nem kevés lakáshitelt / lakbért. De valljuk be, nőttek az igények is. Házasságom első éveiben laktam olyan albérletben, hogy reggelre belefagyott a víz a pohárba, ha este 10-kor már nem tudtam hátraverekedni magam az olajoshordókig a tökig érő hóban. Volt két mélytányérunk, meg a ruha, amit éppen viseltünk. Gépek, berendezés semmi. Egy mai fiatal sikítófrászt kapna, ha ilyen körülmények közé kellene hazamennie.

"mindened megvan már : saját lakás jó helyen"

Ilyet nem mondtam. Azt mondtam, olyan környezetben élhetek, amit mindig is szerettem volna. É.: kicsiny falu, a legközelebbi várostól 8 km-re, horgászhely és saját erdő szomszédságában.

A szuper élet pedig nem konkrétan a mostani állapotomra értendő, hanem az eddigiekre. A boldogság ugyanis nem más, mint maga az odavezető út. A mozgás, a haladás, a fejlődés. Amikor lépésről lépésre megszerzel mindent, amikor egy szaros vasalódeszka is örömet okoz, amikor tégláról téglára felépíted az életedet, akár másod-és harmadállást vállalva, hétvégenként kőműves mellett mozgatva ki az elgémberedett izmaidat.