Milyen amperértékek jártak alanyi jogon a volt században?

Nem nagyon találni erre már adatot. Olvasom, hogy a háború alatt 2-3-4 A-es túláramvédelmeket szereltek. De a szolgáltatás elején, és tán még a háború is ide tartozott, még kiterjedt módszer volt az átalánydíj, szobák száma, meg világítások száma, stb, szerint.

A 60 körül a bányászvárosban épült többlakásosban már 6 A-est szereltek, ha jól emlékszem.

Én például nem emlékszem, hogy a szüleim a 67-ben épült bérházban (vidéki nagyváros) mekkora EB kismegszakítóval rendelkeztek, pedig akkor kezdtem a villamosságos művelődést a technikumban.

A rövid korszak, amikor ezzel behatóan foglalkoztam, az a 70-esek vége volt az ELMŰ belterületén, akkor nappali mérőnek alanyi jogon 10 A járt, kivéve, ha volt az IKV-nak levele, hogy azt se adjuk meg, a fővezeték ócskasága miatt. Akkor jött a automata mosógép korszak, a számla bemutatása mellett lehetett 15 A-hez jutni (alábbiakban részletezett 40 Ft-ért). Csúcskizárásos fűtés indokával el lehetett jutni egészen 3x15 A-ig. Ezek akkoriban mind a 40 Ft-os egységáron mozogtak, készülékenként, például egy 6 kW-os fűtésnél mérőcsere 40 Ft, kapcsolóra felszerelés 40 Ft, mágneskapcsoló felszerelés 40 Ft.

Az éjszakait állami- és vállalatpolitikai okokból nem korlátozták, de ez külterületen nem volt igaz, légvezetéken a trafók kisebbek, a vezetékek vékonyabbak, a házak nagyobbak, ott volt, hogy este 10-kor olvadtak ki a biztosítók, nem lehetett éjszakára sem nagyobb teljesítményt szerezni.

Ez, hogy nagyobbat csak külön, méghozzá jókora pénzért, ez valamikor a 80-asok végén jött be.