Kezdőoldal » Otthon » Építkezés » Pince lakhatóvá tétele?

Pince lakhatóvá tétele?

Figyelt kérdés

Van kettő nagy ablak, már 10 éve "raktárként" használjuk, a szellőzés nagyon jó, sosem volt penész, és mindig száraz volt.

Esetleg aludni is lehetne?



2019. aug. 19. 09:16
 1/5 anonim ***** válasza:
100%
Persze, ha van ablak, és jó a szellőzés, akkor miért ne? Be kell vezetni oda is a fűtést, áramot, ki kell festeni, lerakni megfelelő padlót, és kész is a szoba, már csak be kell rendezni!
2019. aug. 19. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
86%

Az első lépés az, hogy szakemberrel felméretjük a pince állapotát.


Az első kérdés az, hogy a pince száraz-e vagy nedves?, de ezt te már megválaszoltad: száraz.


Háztartási munkahelyiség: tetszetős megoldás száraz pince esetén, jó szellőzés és megvilágítás mellett.

Az egyes munkálatoknál a tervezett hasznosítás döntő jelentőségű. Röviden meg­fogalmazva: Általában olyan helyiségeket akarunk a beépí­téssel nyerni, amelyek fűthetők.


Pontosan mit szeretnél?


Padlóréteg-felépítés fűtött pincehelyiségekben: bitumenes szigetelőlemez teknősen a vízszintes szigetelésig felhúzva és átfedve (1), merev hőszigetelés (2), fólia (3), 50 mm vastag cementesztrich (4).

Munkahely padozat-felépítése pincében: 8 cm szivárgóréteg (1), 12 cm csömöszölt beton (2), 20-25 mm aszfaltesztrich-szigetelés (3), 8-10 cm magas fakocka, kiöntött fugákkal (4).

A padlófűtéses pincehelyiségek rétegfelépítése: bitumenes szig. lemez (1), legalább 80 mm vastag merev hőszigetelés (2), szélcsíkok 20 cm ásványgyapotból (3), fólia (4), padlófűtés (5).


Az első problémát a helyiség magassága jelenti. Ennek lakó­helyiségként való használatához 2,50-2,60 m átlagértéket kell elérnie. Ha a padló 10-30 cm-es felépítési magasságával számolunk, akkor többnyire az alapozások közötti földréteg kiemelése marad meg egyetlen lehetőségként a belmagasság biztosítására. Azonban ennek során, ügyelni kell arra, hogy a földkiemeléssel az alapok állékonyságát ne veszélyez­tessük. Ez akkor következhet be, ha a kiemelés túl mélyen történik.

Főleg a régi házaknál fordul elő, hogy az alapozás sok kívánnivalót hagy maga után. Ilyen esetekben mindig szükséges a szakember előzetes vizsgálata, és a munka irányítása. A megfelelő építési rétegek megválasztásával is lehet felépítési magasságot megtakarítani: ha egy 50 cm vastag cementesztrich helyett 22 mm vastag száraz esztrichet építünk be. Elképzelhetők különböző magasságú padló­szintek is, amelyeket lépcsőkkel hidalhatunk át. Lehetőleg az azonos térben lévő lépcsők fokainak fellépőmagassága azonos legyen.


A padlófelépítés legalsó rétege a kavicsrétegen nyugvó aljzatbeton. A padló nedvesség elleni szigetelése: a jól elsimított és megkötött aljzatbeton felületét a szigetelő­réteg felhordása előtt szellősíteni kell bitumen alapú bevonó anyaggal. Majd erre kell teljes felületén leragasztva beépíteni a bitumenes szigetelő­lemezt, például egy kétoldalt bitumenes kenéssel ellátott alumínium-fóliát.


Ezeket a szigetelőlemezeket, amelyeket a csatlakozásaiknál és toldásaik­nál legalább 10 cm-rel egymásra lapolva kell fektetni, a körülötte lévő falakra és válaszfalakra annyira fel kell húzni, hogy egy teknős szigetelést képezve, a vízszintes falszigeteléseket átfedjék. Legalább olyan magasan húzzuk fel, hogy az az esztrich fölé kerüljön. Erre a nedvességszigetelésre kerül a hőszigetelés. Ehhez olyan keményhabból készült lapokat vagy ásványgyapot lapokat választunk, amelyek terhelhetők, tehát az esztrich felhordására és azzal együtt a padló terheinek viselésére alkalmasak.


A hőszigetelő lapoknak legalább 40 mm vastagoknak kell lenniük. Ilyen a fekete/pi­ros jelzéssel ellátott PS 20 SE áruvédjegyes sztiropol, amely nyomáskiegyenlítéses padlók készítésére alkalmas, ott, ahol a lépéshanggátlás nem követelmény.


Erre jön a bitumenes papír­ból vagy polietilén-fóliából készült borítás. E réteg meg­akadályozza, hogy a következő – azaz az esztrich réteg – a hőszigetelő lapok pórusaiba hatoljon. A cementesztrichet 40-50 mm vastagságban hordjuk fel. Ehelyett alkalmaz­hatunk száraz esztrichet is, vagy három réteg gipszkarton-, vagy gipszrost lapot.


Ezek a falcos és hornyos elemek alkalmasak a padló­fűtések fölötti rétegképzésre is. Padlófűtés esetén ajánlatos úsztatott esztrich alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy az esztrichet a környező falaktól legalább 20 mm vastag hőszigetelő anyag választja el. Ezáltal a hang­szigetelés is lényegesen javul. Teljesen tökéletesen vízzáró­ként lehet felhordani az öntött aszfalt-esztrichet is.


Milyen burkolatot szeretnél?


Padlófelépítés részlete: parkettaburkolat (1), ragasztó (2), úsztatott esztrich, a faltól szélcsíkokkal elválasztva (3), hőszigetelés (4), nedvességzár, a falnál teknő-szerűen felvezetve (5), aljzatbeton (6), kavicságyazat (7).


Padlófelépítés részlete: szabadon felfekvő készparketta padlóburkolat (1), ászokfákra helyezve (2), bitumenes filccsíkok hangszigeteléshez (3), hőszigetelés az ászokfák között (4), nedvesség elleni szigetelés a falra felhúzva (5), aljzatbeton (6).


A fa az utólagos kialakítások során kedvelt építőanyag. De csak a gondos padló- és falfelépítés garantálja a más hasznosítású pincehelyiségek­ben a biztos jövőjét.


Mielőtt a padlóburkolattal foglalkoznánk: Ha nem elegendő a helyiség magassága, akkor a padlófűtés kiépítését meg kell gondolni. A padlófűtés ugyanis a normáltól kissé eltérő felépítést igényel: A hőszigetelést vastagítani kell, legalább 80 mm-re. A normál felépítésnél alkalmazott esztrich helyett a padlófűtés tárolólapjai kerülnek beépítésre, mégpedig ugyancsak úsztatott megoldás­sal, azaz a környező falaktól hőszigetelő csíkokkal elválaszt­va. Az úsztatott elhelyezés célja a tárolólapokból a hő falakba jutásának megakadályo­zása.


A padlófűtés választása befolyással van a padlóburkolat megválasztására is. Az ilyen padlóburkolatnak hőmérsékletállónak kell lennie, és jó hőátbocsátó képességgel kell rendelkeznie. Különösen alkalmasak e célra a kerámia­csempék és -lapok. Ha a válasz­tás a csempére esik, akkor az úsztatottan elhelyezett esztrich vagy aljzat felületét simára és egyenesre kell lehúzni, arra pedig a kerámia­csempéket vékony-ágyazási eljárással fektetni. Mivel az alap és felső burkolat felmelegedés­kor különböző mértékben tágul, speciális csemperagasztót kell alkalmazni.


Ha a padlófelépítés olyannyi­ra tömör, hogy kapillárisán feljutó nedvesség nem várható veszélyes mennyiségben, akkor készparketta is alkalmas, sőt akár szőnyegburkolatot is be lehet építeni. Mivel a műanyag padlóburkolatok nem engednek át nedvességet, akárcsak a védőréteggel ellátott parketta, a padlófelépítést ilyen esetekben a szélléceken kialakított nyílásokon át, ki kell szellőz­tetni. Természetesen vannak a padlófelépítésnek különböző változatai. Az, hogy végül is milyen padlóburkolatot, milyen felépítési részletmeg­oldással választunk, ízlés dolga, de a helyi adottságoktól is függ.


A falburkolat hátsó kiszellőztetése: A vízszintes tartólécek kivágásai­ban a légáramlás lehetséges és az a fellépő nedvességet elszállítja.


Hátsó kiszellőzésű falburkolat, függőleges lécezés közötti hőszige­teléssel. A burkolat a vízszintesen futó ellenlécekhez van rögzítve.


Minden munkát, amely a pince helyiségeiben a falakkal és födémekkel tervezünk, két feltételnek kell alávetni: Úgy kell azokat kivitelezni, hogy a kívülről a pincébe esetlegesen bejutó nedvesség ugyanúgy biztosan elvezethető legyen, mint például egy pincehelyiség gyors felfűtése során a kondenzvíz a hideg falrészeken.


A legbiztosabb út, amennyi­ben nem hagyatkozunk a párát át nem eresztő vakolatra, az összes fal- és födémburkolat hátsó kiszellőztetése. A bur­kolóanyagokat, például a profil­léceket vagy panelokat itt falécekből készült hátsó szerke­zettel tartjuk el a faltól úgy, hogy faltávolságon belül a burkolat mögött a levegő át tud áramolni. Hátsó kiszellőztetésű burkolat hőszigeteléssel is lehetséges. Ugyanezen alapelv érvényes a födémre is, ahol a hátsó szerkezet függesztőként szolgál.


Az itt esetleg felmerül­hető probléma tisztázására beszéljünk még egyszer a szigetelésről és hőszigetelésről. Természetesen az ideális eset az lenne, ha a vízszigetelés kívül, a hőszigetelés is kívül lenne. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez az ideális eset gyakran nem teremthető meg. Például, mert egy mellette lévő ház miatt kiásásra nincs mód. Marad tehát a belső nedvesség­szigetelés és hőszigetelés.


Egy belső nedvesség elleni szigetelés azonban tömör vakolattal oda vezethet, hogy a nedvesség a falszerkezetben tovább halad felfelé, só kivirágzásokat okozva. A belsőoldali hőszigetelés sem probléma­mentes. A külső hőszigetelés előnye a belsővel szemben: a fal meleg marad, feszültségek nem lépnek fel, a szerelvények nem fagynak el, nincs kondenzvíz-képződés. A pinceszigetelés és hőszigetelés problémájának kézben tartásához szakember bevonása szükséges. Ő tudja eldönteni, hogy szükséges-e párazáró réteg. A födém hőszigetelése ezzel szemben viszonylag egyszerűbb. A hőszigetelést a födémre függesztve vagy egyenes födémnél a födémre ragasztva helyezzük el.


Függesztett födém. Fontos: a hátsó kiszellőztetés. A behelyezett ásványgyapot-paplan javítja a hang-, a födémre ragasztott szigetelőlapok a hőszigetelést.


Korrekt hátsó kiszellőztetés a fal- és födémburkolatnál, vázlatosan. Döntő: a hozzá- és elvezető nyílások, a légmozgások biztosításához.



Kreativlakas.com

Belsőépítészet

/ Belsőépítészet / Több helyiség a pince lakótérré alakításával!

pince

Több helyiség a pince lakótérré alakításával!

Majdnem minden házban találhatók sötét rekeszek, amelyek régen elfelejtett dolgokkal vannak megtömve a pincében, ma már kihasználatlan helyek. Az ilyen tereket is célszerűen lehet hasznosítani megfelelő átalakítások után. Ezekkel is hozzájárulhatunk a lakáskomfort növeléséhez.


Aki házának pincéjét úgy szeretné beépíteni, hogy a helyiségeket hosszabb ideig és károsodásmentesen hasznosítani akarja, annak még a tervezése előtt, tisztáznia kell a pince állapotát. Természetesen a legbiztosabb út az, ha szakemberrel elvégez­tetjük a pince állapotának felmérését, ami az épület, a tervezés megbízható alapja­ként szolgál. Bizonyos esetek­ben a tapasztalt építész vagy szakmunkás szemrevételezés alapján dönt, hacsak a meglévő károsodások alaposabb vizsgála­tokat és kárelhárítást nem tesznek szükségessé.


Az első kérdés az, hogy a pince száraz-e vagy nedves

A falazat nedvességének oka lehet a régebbi házak esetében a pince külső falának hiányzó függőleges talajnedvesség elleni szigetelése, vagy annak sérülése. Gyakran hiányzik a vízszintes szigetelés is, amely a nedvesség falszerkezetbe való felszívódását akadályozná meg. Gyakran a dréncsővezés is hiányzik. Ilyen hibák kijavítására a szakember is jó és az adott helyzethez képest a gazdaságos megoldásokra javaslatokat tud tenni. Itt az önálló megoldások nem szerencsések, kivéve, ha az szakember irányításával történik. Azonban ne higgyük, hogy mindig a talajnedvesség az oka annak, ha a pince padlója nedves.


Egy másik lehetséges ok a kondenzáció, amely mindig akkor keletkezik, ha vízzel telített levegő hideg tárggyal vagy felülettel találkozik. Ha egy szemüveges ember a téli külső hideg levegőről egy meleg helyiségbe lép, akkor a szemüveg bepárásodik. Ez a kondenzáció.


Háztartási munkahelyiség


Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Épülethatároló szerkezetek a hőszigetelésben

Pince és padlózat hőszigetelése- ne feledkezzen meg róluk!

Belső szigetelések utólag

Háztartási munkahelyiség: tetszetős megoldás száraz pince esetén, jó szellőzés és megvilágítás mellett.


A megfelelő klímán múlik

A pincében nyáron gyakran kerül sor kondenzációra. A talaj átlagosan 10 °C hőmérsékletű. Egy szigeteletlen pince padlója nyáron 12-14 °C. Ha például vihar előtt nedves nyári levegőt fúj a szél a nyitott ablakon át a pincébe, akkor a nedvesség a hideg padlón vagy a földdel érintkező falakon lecsapódik. Az, hogy nedves pincepadló esetén a talajból felhúzódó vagy kondenzációból származó nedvességről van-e szó, g egyszerűen tisztázható: Ha tavasszal egy üveglapot g helyezünk a padlóra és az alatt rövid idő múlva nedvesség gyűlik össze, akkor a talajból származó nedvességről van szó. Ha viszont az üveglap nyáron a felső felületén lesz nedves, akkor az kondenzhatásból származó nedvesség az, amely az üvegfelületen csapódott le.


Olykor mindkét ok is előfor­dulhat. Mert a talaj, még ha homok is, egy bizonyos nedvességgel rendelkezik, ami a talaj kapillárisain keresztül jut fel a pincéig, vagy a talajpára diffundál be a pince falazatába(a padló szerkezetébe), amennyiben nincs nedvesség ellen szigetelve. A nedvesség okától függenek a vízszigetelési és -hőszigetelési tennivalók. A félreértések elkerülése végett: meg kell különböztetni az állandó talajnedvességet, amely agyagos talajoknál a 28 térfogat­százalékot is elérheti, és a talaj­víznyomást (ha a pince víz alatt van, magas talajvíz esetén), valamint az áramló talajvíz nyomását (pl. lejtős terepen a felszín alatt áramló víz).


Az épületfizikai intézkedé­sekkel a pincében keletkező nedvesség teljes kizárását kell megcélozni. Ehhez tartoznak még a már említett vízszigete­lésen és -hőszigetelésen kívül a hatásos szellőzés, a falak és födémek gondosan kivitelezett burkolása. A bútorozásnál is be kell tartani azt az alapelvet, hogy a nedves levegő össze­gyűléséhez ne hagyjunk lehetőséget: a faliszekrényeket ne építsük hátsó kiszellőztetés nélkül, a normál szekrényeket pedig megfelelő távolság tartásával helyezzük a fal elé.


A hasznosítás határozza meg a munkálatokat

Az egyes munkálatoknál a tervezett hasznosítás döntő jelentőségű. Röviden meg­fogalmazva: Általában olyan helyiségeket akarunk a beépí­téssel nyerni, amelyek fűthetők. Természetesen nem gazdasági- és tárolópincékről van szó, mint amilyen a zöldséges-, a gyümölcspince vagy boros­pince. Ezeknél elsősorban a pince padlóját kell célszerűen, más felépítéssel kialakítani. De maradjunk a fűthető pincéknél.


Az azonos hőmérséklet a bor tárolásához fontos tényező.


Az azonos hőmérséklet a bor tárolásához fontos tényező.


Még valamit figyelembe kell venni a sikeres tervezés érdekében: A pince beépítése használatban bekövetkező változást jelent. Ezért ez építési engedélyköteles és ezért különböző építési előírások követelményeinek betartását jelenti. Az építési hatósággal, tehát a helyi építészeti hivatallal idejekorán lefolytatott tisztázó megbeszéléssel a minimális követelményeket meg lehet állapítani, és a későbbi bosszú­ságoknak elejét lehet venni. Természetes, hogy a tartós emberi tartózkodásra alkalmas pince kiépítésével szemben a legszigorúbb követelményeket támasztják: építészeti változtatások nélkül alig számolhatunk a kiépítés engedélyezésével.


A gyümölcspince padozat-­felépítése


A gyümölcspince padozat-­felépítése: 10 cm esztrich döngölt agyagból. (1) A külső függőleges vízszigetelés és a vízszintes falszigetelés meglévő.


Pincepadló rétegfelépítése gazda­sági pincében


Pincepadló rétegfelépítése gazda­sági pincében, cementesztrichhel vagy hideg padlóburkolattal 8 cm szivárgóréteg, kavicságyazat (1), 10 cm csömöszölt beton (2), 2 cm esztrich-kiegyenlítő réteg (3), hideg padlóburk., habarcságyban (4).


Padlóréteg-felépítés fűtött pincehelyiségekben


Padlóréteg-felépítés fűtött pincehelyiségekben: bitumenes szigetelőlemez teknősen a vízszintes szigetelésig felhúzva és átfedve (1), merev hőszigetelés (2), fólia (3), 50 mm vastag cementesztrich (4).


Még küldök csak túl hosszú 😂

2019. aug. 21. 11:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
86%

Munkahely padozat-felépítése pincében: 8 cm szivárgóréteg (1), 12 cm csömöszölt beton (2), 20-25 mm aszfaltesztrich-szigetelés (3), 8-10 cm magas fakocka, kiöntött fugákkal (4).


A padlófűtéses pincehelyiségek rétegfelépítése: bitumenes szig. lemez (1), legalább 80 mm vastag merev hőszigetelés (2), szélcsíkok 20 cm ásványgyapotból (3), fólia (4), padlófűtés (5).


Az első problémát a helyiség magassága jelenti. Ennek lakó­helyiségként való használatához 2,50-2,60 m átlagértéket kell elérnie. Ha a padló 10-30 cm-es felépítési magasságával számolunk, akkor többnyire az alapozások közötti földréteg kiemelése marad meg egyetlen lehetőségként a belmagasság biztosítására. Azonban ennek során, ügyelni kell arra, hogy a földkiemeléssel az alapok állékonyságát ne veszélyez­tessük. Ez akkor következhet be, ha a kiemelés túl mélyen történik.


Főleg a régi házaknál fordul elő, hogy az alapozás sok kívánnivalót hagy maga után. Ilyen esetekben mindig szükséges a szakember előzetes vizsgálata, és a munka irányítása. A megfelelő építési rétegek megválasztásával is lehet felépítési magasságot megtakarítani: ha egy 50 cm vastag cementesztrich helyett 22 mm vastag száraz esztrichet építünk be. Elképzelhetők különböző magasságú padló­szintek is, amelyeket lépcsőkkel hidalhatunk át. Lehetőleg az azonos térben lévő lépcsők fokainak fellépőmagassága azonos legyen.


A padlófelépítés legalsó rétege a kavicsrétegen nyugvó aljzatbeton. A padló nedvesség elleni szigetelése: a jól elsimított és megkötött aljzatbeton felületét a szigetelő­réteg felhordása előtt szellősíteni kell bitumen alapú bevonó anyaggal. Majd erre kell teljes felületén leragasztva beépíteni a bitumenes szigetelő­lemezt, például egy kétoldalt bitumenes kenéssel ellátott alumínium-fóliát.


Ezeket a szigetelőlemezeket, amelyeket a csatlakozásaiknál és toldásaik­nál legalább 10 cm-rel egymásra lapolva kell fektetni, a körülötte lévő falakra és válaszfalakra annyira fel kell húzni, hogy egy teknős szigetelést képezve, a vízszintes falszigeteléseket átfedjék. Legalább olyan magasan húzzuk fel, hogy az az esztrich fölé kerüljön. Erre a nedvességszigetelésre kerül a hőszigetelés. Ehhez olyan keményhabból készült lapokat vagy ásványgyapot lapokat választunk, amelyek terhelhetők, tehát az esztrich felhordására és azzal együtt a padló terheinek viselésére alkalmasak.


A hőszigetelő lapoknak legalább 40 mm vastagoknak kell lenniük. Ilyen a fekete/pi­ros jelzéssel ellátott PS 20 SE áruvédjegyes sztiropol, amely nyomáskiegyenlítéses padlók készítésére alkalmas, ott, ahol a lépéshanggátlás nem követelmény.


Erre jön a bitumenes papír­ból vagy polietilén-fóliából készült borítás. E réteg meg­akadályozza, hogy a következő – azaz az esztrich réteg – a hőszigetelő lapok pórusaiba hatoljon. A cementesztrichet 40-50 mm vastagságban hordjuk fel. Ehelyett alkalmaz­hatunk száraz esztrichet is, vagy három réteg gipszkarton-, vagy gipszrost lapot.


Ezek a falcos és hornyos elemek alkalmasak a padló­fűtések fölötti rétegképzésre is. Padlófűtés esetén ajánlatos úsztatott esztrich alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy az esztrichet a környező falaktól legalább 20 mm vastag hőszigetelő anyag választja el. Ezáltal a hang­szigetelés is lényegesen javul. Teljesen tökéletesen vízzáró­ként lehet felhordani az öntött aszfalt-esztrichet is.


Padlófelépítés részlete: parkettaburkolat (1), ragasztó (2), úsztatott esztrich, a faltól szélcsíkokkal elválasztva (3), hőszigetelés (4), nedvességzár, a falnál teknő-szerűen felvezetve (5), aljzatbeton (6), kavicságyazat (7).


Padlófelépítés részlete: szabadon felfekvő készparketta padlóburkolat (1), ászokfákra helyezve (2), bitumenes filccsíkok hangszigeteléshez (3), hőszigetelés az ászokfák között (4), nedvesség elleni szigetelés a falra felhúzva (5), aljzatbeton (6).


A fa az utólagos kialakítások során kedvelt építőanyag. De csak a gondos padló- és falfelépítés garantálja a más hasznosítású pincehelyiségek­ben a biztos jövőjét.


Mielőtt a padlóburkolattal foglalkoznánk: Ha nem elegendő a helyiség magassága, akkor a padlófűtés kiépítését meg kell gondolni. A padlófűtés ugyanis a normáltól kissé eltérő felépítést igényel: A hőszigetelést vastagítani kell, legalább 80 mm-re. A normál felépítésnél alkalmazott esztrich helyett a padlófűtés tárolólapjai kerülnek beépítésre, mégpedig ugyancsak úsztatott megoldás­sal, azaz a környező falaktól hőszigetelő csíkokkal elválaszt­va. Az úsztatott elhelyezés célja a tárolólapokból a hő falakba jutásának megakadályo­zása.


A padlófűtés választása befolyással van a padlóburkolat megválasztására is. Az ilyen padlóburkolatnak hőmérsékletállónak kell lennie, és jó hőátbocsátó képességgel kell rendelkeznie. Különösen alkalmasak e célra a kerámia­csempék és -lapok. Ha a válasz­tás a csempére esik, akkor az úsztatottan elhelyezett esztrich vagy aljzat felületét simára és egyenesre kell lehúzni, arra pedig a kerámia­csempéket vékony-ágyazási eljárással fektetni. Mivel az alap és felső burkolat felmelegedés­kor különböző mértékben tágul, speciális csemperagasztót kell alkalmazni.


Ha a padlófelépítés olyannyi­ra tömör, hogy kapillárisán feljutó nedvesség nem várható veszélyes mennyiségben, akkor készparketta is alkalmas, sőt akár szőnyegburkolatot is be lehet építeni. Mivel a műanyag padlóburkolatok nem engednek át nedvességet, akárcsak a védőréteggel ellátott parketta, a padlófelépítést ilyen esetekben a szélléceken kialakított nyílásokon át, ki kell szellőz­tetni. Természetesen vannak a padlófelépítésnek különböző változatai. Az, hogy végül is milyen padlóburkolatot, milyen felépítési részletmeg­oldással választunk, ízlés dolga, de a helyi adottságoktól is függ.


A falburkolat hátsó kiszellőztetése: A vízszintes tartólécek kivágásai­ban a légáramlás lehetséges és az a fellépő nedvességet elszállítja.


Hátsó kiszellőzésű falburkolat, függőleges lécezés közötti hőszige­teléssel. A burkolat a vízszintesen futó ellenlécekhez van rögzítve.


Minden munkát, amely a pince helyiségeiben a falakkal és födémekkel tervezünk, két feltételnek kell alávetni: Úgy kell azokat kivitelezni, hogy a kívülről a pincébe esetlegesen bejutó nedvesség ugyanúgy biztosan elvezethető legyen, mint például egy pincehelyiség gyors felfűtése során a kondenzvíz a hideg falrészeken.


A legbiztosabb út, amennyi­ben nem hagyatkozunk a párát át nem eresztő vakolatra, az összes fal- és födémburkolat hátsó kiszellőztetése. A bur­kolóanyagokat, például a profil­léceket vagy panelokat itt falécekből készült hátsó szerke­zettel tartjuk el a faltól úgy, hogy faltávolságon belül a burkolat mögött a levegő át tud áramolni. Hátsó kiszellőztetésű burkolat hőszigeteléssel is lehetséges. Ugyanezen alapelv érvényes a födémre is, ahol a hátsó szerkezet függesztőként szolgál.


Az itt esetleg felmerül­hető probléma tisztázására beszéljünk még egyszer a szigetelésről és hőszigetelésről. Természetesen az ideális eset az lenne, ha a vízszigetelés kívül, a hőszigetelés is kívül lenne. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez az ideális eset gyakran nem teremthető meg. Például, mert egy mellette lévő ház miatt kiásásra nincs mód. Marad tehát a belső nedvesség­szigetelés és hőszigetelés.


Egy belső nedvesség elleni szigetelés azonban tömör vakolattal oda vezethet, hogy a nedvesség a falszerkezetben tovább halad felfelé, só kivirágzásokat okozva. A belsőoldali hőszigetelés sem probléma­mentes. A külső hőszigetelés előnye a belsővel szemben: a fal meleg marad, feszültségek nem lépnek fel, a szerelvények nem fagynak el, nincs kondenzvíz-képződés. A pinceszigetelés és hőszigetelés problémájának kézben tartásához szakember bevonása szükséges. Ő tudja eldönteni, hogy szükséges-e párazáró réteg. A födém hőszigetelése ezzel szemben viszonylag egyszerűbb. A hőszigetelést a födémre függesztve vagy egyenes födémnél a födémre ragasztva helyezzük el.


Függesztett födém. Fontos: a hátsó kiszellőztetés. A behelyezett ásványgyapot-paplan javítja a hang-, a födémre ragasztott szigetelőlapok a hőszigetelést.


Korrekt hátsó kiszellőztetés a fal- és födémburkolatnál, vázlatosan. Döntő: a hozzá- és elvezető nyílások, a légmozgások biztosításához.


A kívánság szerinti hasznosítás megköveteli új válaszfalak felhúzását is a pincetérben. Itt könnyűszerkezetes falakat alkalmazhatunk, a későbbi esetleges változtatások könnyebb végrehajtása miatt. Ezek fémprofilokból vagy fagerendákból állnak, mindkét oldalukon gipszlapokkal vagy természetes fával burkolva. A közbenső üregeket hőszigetelő-anyaggal töltik ki. Lehet azonban ilyen válasz­falakat, főleg akkor, ha nagy pinceteret kell felosztani, például gázbetonnal is készíteni. Ezeket a falakat azután vagy bevakolják, vagy burkolják.


A pincehelyiségek kiépítése a lakás komfortját akkor tudja igazán emelni, ha az építéshez szakszerű megoldást keresünk.

2019. aug. 21. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
86%

#2-#3 vagyok


Ezeket gondold át:


Mit kell a tervezéshez átgondolni?

Belmagasság kiépítés előtt?

Belmagasság utána?

Előírt min. magasság?

Hol van nedvesség?

Van nedvesség elleni szigetelés?

Van hőszigetelés?

A pince kellően megvilágított?

A pince szellőzése jó? (Vigyázat! Kipufogógáz!)

Tervezett padlófelépítés?

Tervezett fal képzés: vakolat, burkolat?

Tervezett födémkialakítás?

Szerelések: fűtés, gépészet, villany?

Válaszfal?

Ajtók?

Hangvédelem, betörés elleni védelem?

Szakemberek tanácsát kéri? Építész, statikus, szakmérnök, szak­munkás?

Saját munkával?

A kiépítés engedély­köteles?

A kiépítés gazdaságos?


Ha ezzel megvagy írj és még írok!

2019. aug. 21. 11:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:

Belmagasság 2 méter, egyszerű vakolat lenne, a padlóra farostlemezt gondoltam, arra egy szőnyeg, az villany jó helyen van, megvilágít mindent,( plussz a két ablak)

A vakolást én végezném

2019. aug. 22. 00:48

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!