Hájlektalankent miből lehetne kunyhot építeni?

Mondjuk első lépésben: a saját telkedre építhetsz csak bármit.

Összehordhatsz minden hulladékot egy közterületen, vagy más erdejében, de azzal nem érdemes fáradnod, mert mihelyt kiszúrják ledöntik.

Nem kell Budapesten hajléktalankodnod, hanem mivel nem dolgozol, mehetsz vidékre, ahol sok elnéptelenedő falu van. Gyakorlatilag ingyen beköltözhetsz valami házikóba, aminek nincs gazdája.

2-es vagyok, ez lemaradt:

[link]

De vidéken el kell tartania magát, Pesten még kéregetéssel és ingyen ebéddel munka nélkül eléldegél ahogy a többi csöves.

Ha munkát ajánlasz neki, kinevet.

#5

Lehet igazad van, de a konkrét kérdésre csak ezt lehetett válaszolni.

Nem építhet kunyhót sehol, ami nem az övé.

Mellesleg, ha összekapná magát, akkor létezik az önfenntartó életmód is, vagy - kicsi ország lévén - max 20 km-es körben van nagyváros, ahova járhat koldulni és enni. Az ingázás az idejébe belefér és csak az első 3-500 Ft-ot kell előteremtenie az útiköltségre, a többi már megvan a napi tarhálásból.

Érdemes körülnézni a hajléktalan sorokon. A fővárosban sok ilyen van, hiába írják itt, hogy azonnal felszámolják őket, mert a gyakorlatban nem. Sokan járnak ilyenekből dolgozni is. Főleg vasútvonalak mentén vagy a MÁV egyéb területein vannak hasonló "sorházak".

Akár a népi építészetből is lehet meríteni, lásd sövényfal, paticsfal. Ezt úgy készítik, hogy vastagabb (fa) rudakat leszúrnak/leásnak a földbe egymástól max. fél méter távolságra a tervezett fal mentén, és vékonyabb gallyakkal "beszövik", azaz egy hosszabb, vékony gallyat az egyik bot előtt, a következő mögött, az azt követő előtt stb. vezetik el. És így rakják sűrűn egymásra a vékony gallyakat. Aztán ez már egy álló falszerkezet, ha továbbra is maradunk a népi építészetnél, akkor be lehet tapasztani sárral, de nyilván ha vasúti töltés mellett építkezel, akkor ne a töltésből szerezz földet. Érdemes ásni egy gödröt, ha olyan területen építesz, ahol agyagos a föld, akkor abból a legjobb a sár, homokból nem fog menni. De ha nem is tapasztod be, még mindig betakarhatod nejlonnal, hőtükörrel - amit radiátorok mögé szoktak tenni, az egyik része egy műanyag habréteg, a másik része meg egy alumínium fólia, ez segít bent tartani a meleget - ha befelé néz, a habréteg meg szigeteli a környezetből jövő hideget.

Azt kell tudni, hogy a "szellős" anyagok jól szigetelnek, a tömör anyagok meg kevésbé, mert azon vezetéssel könnyen átmegy a hőenergia, míg a könnyebb, sok légbuborékot tartalmazó anyagokon meg nem, mert levegőben ezek nem terjednek jól. Ezért érezzük a vastag pulóvereket melegnek.

Szóval érdemes valami könnyebb falszigetelést létrehozni. A tető szigetelése is fontos lenne, ha kellően kicsi a fesztáv legalább két párhuzamos fal között, akkor át lehet rajta vetni szintén vesszőket, vékonyabb rudakat - a falszerkezethez kötve őket és ezeket borítani valamivel, pl. buborékfólia vagy hungarocell lapok, végső esetben hullámkarton is megteszi, csak a tetőnél fokozottan figyelni kell rá, hogy kívülről jó vízzáró réteg legyen fölötte, mert ha a hullámkarton magába szívja a vizet, akkor nagyon elnehezedik és leszakad. Ugyanez vonatkozik rá, ha falszigetelésnek teszed fel - jó hőszigetelő, de nagyon védeni kell a nedvességtől, akár eső, akár a föld nedvességétől, akár a benti páratartalomtól, mert ha pl. az egész házad műanyaggal van bevonva, akkor nem tud kiszellőzni rendesen a pára. Tetőnek én vastag nejlont tennék, rá pedig egy szőtt ponyvát, mint amilyen ez is: [link] Lehetőleg úgy, hogy legyen lejtése, ne tudjon rajta megülni a víz, különben képes összedönteni a házat. A zöld pont jó rejtőszín, még szokott kékben is lenni, de az rém feltűnő, a fekete meg nagyon nyeli a hőt. A falakat lehet kívülről borítani különféle lemezekkel, műanyag lapokkal is, a lényeg, hogy úgy fedjék egymást, hogy a felülről érkező csapadék végig tudjon csorogni rajtuk. Érdemes a tövükbe egy kis vízelvezető árkot ásni, ami elvezeti a lakhely közeléből az összegyűlt vizet, mert szoktak azért durva esők lenni. Lehet, érdemes a belső padlószintet kicsit megemelni akár raklapokkal vagy egy extra földréteggel, amit aztán lefedhetsz akármivel.