Meglévő hőszigetelő rendszer bővítés?

Nem tudom meddig fújják még azt a mesét, hogy a ház a falakon keresztül ereszti el a párát.

És a hőszigetelés miatt lesz penész odabent.

Ez egyszerűen NEM IGAZ!

Sőt! Minél vastagabb a hőszigetelés annál magasabb a fal belső felületi hőmérséklete! És minél magasabb a fal felületi hőmérséklete, annál messzebb kerül a harmatponttól. Azaz annál kevésbé csapódik ki rá a pára, amitől penészedhetne.

Penészedni az szokott, aki a régi huzatos ablakaival leszokott a szellőztetésről, mert a krumlisütés olajszaga is elment 15 perc alatt az ablak résein áthúzó cúg miatt. És ugyanúgy nem szellőztet, amikor légtömörre cseréli az ablakokat. Na ezek szoktak penészedni, a 85% feletti páratartalomban ülve a nagymosás utáni teregetésben.

Légmentesen záró ablakaim vannak, 20 centi hungi a falakon telibe kenve ragasztóval (és nem pogácsázva. Nekem a bogarak ne kódorogjanak a szigetelés mögött!) És naponta egyszer rendesen, kereszthuzattal kiszellőztetek. Így 40-60% közt tudom tartani a páratartalmat. Sehol nem volt még sosem penész.

"Nem tudom meddig fújják még azt a mesét, hogy a ház a falakon keresztül ereszti el a párát"

Bátran merem állítani hogy a falakon keresztül is ereszti el a párát, mivel hajdanán vizsgatételem volt a páratechnikai számítások. Ahhoz hogy ezt megértsed olyan közhelyeket kell elfogadni, hogy a levegőnek mindig van páratartalma, és a pára, ami végül is szabadon kószáló vízmolekulák tömkelege, könnyedén áthatol a legtöbb építőanyagon. Ezt az áthatolási képességét(vagyis reciprokát) jelölik úgy mint páradiffúziós ellenállás, és minden építőanyagra megadják. Még egy olyan anyag mint a 20cm dryvit hungarocell is meglepően kis ellenállást tanúsít a párával szemben. Egy épületnél, ahol van belső fűtött tér, és külső hideg oldal, mindig lesz egy olyan pont, ahol kicsapódik a pára, mivel az épület szerkezetében fokozatosan csökken a hőmérséklet. Ezt a pontot nevezik harmatpontnak, és azért kitüntetett pont, mert itt a vízgőzből folyadék lesz, és a folyadék már teljesen másként viselkedik mint a pára. Ellentétben a párával, már nem kószál ide-oda, mindenféle kémiai reakcióba tud lépni az építőanyagokkal, roncsolja őket, és ami a legkárosabb, hogy további hőmérséklet csökkenés esetén már meg is tud fagyni. Ugyanis a harmatpont a hőmérsékletektől, páratartalomtól függően folyamatosan vándorol a szerkezetben, és előfordulhat olyan szitu, hogy nappal 035 C-nél a harmatpont a külső felülettől 3cm-re volt, éjszaka-15 C-nél a harmatpont már 12 cm-re van a külső felülettől, és a reggel 3 cm-nél kicsapódott pára meg bőven 0 fok alá kerül. Senki sem állította hogy minden esetben a belső falfelületen csapódik ki a pára, sőt ez a legrosszabb verzió, de egy Mollier diagramból leolvasható, hogy bizony előfordulhat ha magas a belső páratartalom. A jó hőszigetelés az, ha a harmatpont minden esetben a hőszigetelésen belül marad. Ennek számítása nagyon összetett agy sokrétegű, több egymást követő hőszigetelős falszerkezet esetén, mert minden egyes rétegre meg kell határozni a diffúziót, majd az említett diagrammal, adott külső-belső hőmérsékletekre, páratartalommal pedig a harmatpontokat. Hidd el,létezik olyan klimatikus állapot amikor a 30cm hőszigetelésnél is a belső falfelületen van a harmatpont.