Nád struktúrás (nádpallós) fafödém hőszigetelése esetén ha kap egy gipszkarton réteget a mennyezet hova kell elhelyezni a párazáró fóliát és a szigetelést?

A párazáró fóliát a gipszkarton fölé tedd, de legyen némi légrés.

A hőszigetelést a padlás felől kell brakni a fafödém tetejére (nem pedig a gipszkarton fölé, ahogy néhány elhibázott megoldásban) .Kőzetgyapot javasolt, páraáteresztő fóliával leborítva, ez védi a gyapotot a lehulló szeméttől, portól, esetlegesen becsöpögő nedvességtől. Efölé ha akarsz csinálhatsz deszkaburkolatot (ha érdekel a konstrukció, majd leírom. Vigyázat: OSB lap nem jó!).

Amúgy miért csökkented 30cm-el a belmagasságot? (A közhiedelemmel ellentétben ez nem ad jelentős fűtésköltség megtakarítást (kb. 2-3%-al lesz kevesebb a számla) ellenben nyomasztó lesz az alacsony tér, és csökkenti az ingatlan értékét is. Zárójel bezárva.)

Az elsőt véletlenül lepontoztam, bocs! Zöldet akartam.

A padlás felől kellene párazárni és szigetelni is.

Természetesen tehetsz gipszkarton álmennyezetet, de annak az esztétikán kívül nincs más szerepe.

Alulról felé a rétegrend:

Gipszkarton, légrés, meglévő födém, párazáró fólia, kőzetgyapot (2x vagy 3x 10cm)

Ha zárod a hőt a szoba felőli oldalon, akkor télen nagyon lehül a födémed, a párakicsapódás intenzíven jelentkezni fog. És hiába fóliázod a gipszkartont, a a falaknál végig hőhidas lesz és penész sáv.

A padlás felől azért jó szigetelni, mert így a födém a meleg oldalra kerül, lényegében a szoba levegőjével fog megegyezni a hőmérséklete. Ha nincs hőm. különbség, akkor nincs páralecsapódás sem.

"A padlás felől kellene párazárni és szigetelni is."

Párazárni biztos hogy nem! Baromság.

6# párát a hőszigetelès meleg oldalán zárunk mindig. Ugyanakkor a padláson a letetített hőszigetelès alatt nemcsak könnyebb párát zárni, de tökèletesebb is lesz. A párát a hőszigetelèsbe nem kell beengedni, mert tönkreteszi. A megfelelő vastagságú hőszigetelès alatt nincs harmatpont, párakicsapódás, ès minden azonos hőfokú, páratartalmú a lakótèrrel.

Ha az álmennyezetnèl zársz párát, minden helyisègben egy halom ragasztóval zárhatod le megfelelően, helysègenkènt külön egy csomó munkával, nagyobb költsèggel, nagyobb hibalehetősèggel. Ha bármi gondod van, akkor pedig nehezen ellenőrizhető, vagy csak visszaellenörzès kèpoen is több a munka vele.

#7 Ha a fafödém tetejére teszed a párazáró fóliát, akkor a faanyag magába szívja a párát, kipárologtatni nem tudja hiszen fölötte elzártad a pára útját, ezért élettartama drasztikusan lecsökken és elrohad.

Persze hogy odafent könnyebb leteríteni, az elvi hibás, kókány megoldások mindig egyszerűbbek mint a precíz, szakszerű kivitelezések!

"Ha bármi gondod van, akkor pedig nehezen ellenőrizhető, vagy csak visszaellenörzès kèpoen is több a munka vele."

Szakszerű kivitelezés esetében nincs semmilyen gond. Ha fönt teríted le, akkor sem tudsz ellenőrizni semmit, felette van jó esetben 2x15 cm kőzetgyapotréteg egymásra merőlegesen, és a falak felett ki van engedve, összekötve a falak hőszigetelésével. Mit ellenőrzöl? Ha vissza kell bontani a szigetelést, az már régen rossz...

#8 tèvedsz. A leírásod alapján a lakásban mivel fólia alatt van minden, minden beszívja a párát. A bútorok, a ruházat, ès semmi sem tud kipárologtatni berohad.

A fólia alatt a fa a lakás felè szabadon van, mint bármilyen berendezès a lakásban.

Azt hiszed, hogy a fólián csapódik ki a pára. Ez tèvedès, mert a lakásban lèvő fóliákon, műanyagon sincs pára. Mièrt is lenne?

Pára akkor csapódik ki mikor a hűtőből kivett sör hideg felületèvel èrintkezik a melegebb levegő. Ez fizika, ès talán tapasztaltad.

A fólia alatt a födémben semmilyen párásodás nem lesz, mivel a felette lévő vastag szigetelés miatt a födém és maga a fólia is ugyan úgy szobahőmérsékleten lesz, mint a lakótér.

Ott rontják el sokan, hogy túl vékony szigetelést használnak, 5cm nem elég. Azzal még nem hozod ki a harmatpontot a födémből.