Kezdőoldal » Otthon » Felújítás » Fi relé bekötésénél miért...

Fi relé bekötésénél miért kell a földet és a nullát összekötni?

Figyelt kérdés

Addig világos számomra minden, hogy a villanyóra felől jövő fázisokat bekötöm a fi relébe, a nullát először a védőföld sínjére közöm, aztán ebből földből a fi relén átvezetve lesz a nulla. Ez így érthető, hiszen ha a fázis és a védőföld között folyna áram, és nem a fázis és a nulla közt, akkor a fi relé ezt érzékelve ki tudna oldani.


DE:


Azt látom bekötési rajzokon, hogy ha a villanyóra felől nem csak nullát és fázisokat kapok, hanem külön védőföld vezeték is van, akkor azt még a fenti leírás mellett rá kell kötni a védőföld sinre. (Ne azon lovagoljunk, hogy a védőföld nem a villanyórától jön, a lényeg az, hogy valahonnan jön egy föld kábel is a biztosító szekrénybe, és ezt értem most a "villanyórától jövő föld vezeték" alatt.) Más szóval az történik, hogy a villanyóra felől érkező védőföldet és nullát még a fi relé előtt összekötöm egymással, ezt viszem a fi relébe, és a másik oldalon kapom belőle a nullát. Valahogy ez a dolog nekem büdös, és gondoltam megkérdezem, hátha olvassa valaki, aki érti, miről karattyolok.


Józan ésszel én úgy kötném be a dolgokat, hogy a villanyórától jövő nullát is ráközném a fi relére, és a másik a rajta átvezetett nullát vinném a fogyasztókhoz, meg a védőföldet is vinném direktben tovább. Ha a föld felé folyik az áram, és nem a nulla felé, akkor ezt így a fi relé tudja detektálni, és van lehetősége kioldani.


El tudná magyarázni nekem valaki, hogy ehhez képest miért jobb az, ha a fi relé előtt még a földet és a nullát össze is kötjük?


Ezekről az ábrákról beszélek:


[link]


[link]


Ha a föltelés jelzés nem lenne rajtuk, minden világos lenne, de ez így számomra azt jelenti, hogy a földelést és a nullát összekötöttük...



2016. jan. 16. 23:09
1 2
 11/12 anonim ***** válasza:
54%
Bocs, de ezek annyira alapvető kérdések, hogy igazán szerintem ez a fórum nem teljesen alkalmas arra, hogy végigvegyük az érintésvédelem alapfogalmait. A megfelelő választ Sztrogoff megadta. A másik nagyon lényeges különbség a két megoldás között, hogy hogyan zárodik a zárlati áram, és melyik kötéseket terheli, illetve hogyan alakulnak a zárlati impedanciák. A zárlati impedancia ez esetben nem csak zárlatnál lehet lényeges, hanem olyan esetekben is amikor nagy áramfelharmonikussal rendelkező (pl. inverteres, frekiváltós) fogyasztókat használsz, és hosszabbak a vezetékek. Egyébként meg én a www.mszt.hu oldalt javaslom
2016. jan. 19. 18:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/12 anonim ***** válasza:
59%
??????
2016. jan. 19. 19:01
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!