Egy zártkert megvételénél a rajta lévő épület értékét hogy határozzuk meg?

Kezdetnek egy kis olvasmány:

25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet

a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről

Itt tudod elolvasni:

[link]

Aki eladni szeretne, de nem becsülteti fel az ingatlant, Ők ált. a környező eladó ingatlanok értékéből számolják ki a sajátjuk kb. mennyit érhet. Milyen titkos excel? :D Hogyne volna, a darkweben van! :D

Azért mindent nem lehet eladni, így a vezetékjogot sem, vezetékjog az kötelező a villany esetében, ugyanis amíg az nincs megadva, addig a méretlen betápláló vezetéket nem húzza be az áramszolgáltató úgy, hogy a vezeték áthalad más területén. 0.4kV az a 3 fázis, teljesen lényegtelen.

Világosíts fel minket, hogy mi történik? Hogy érted azt, hogy találtál egy ingatlant? Miért kellene ennek értékét neked megbecsülni? Miért szeretnéd? Mi a cél ezzel? Ahogy az első válaszoló írta, ez egy szakma, ha értékbecslő szeretnél lenni, akkor ki kell tanulni a szakmát, nem titkos excelben utánanézni. Ha eladni szeretnél, akkor meg a körülbelüli m2 árat nézd meg a környéken, egyébként az értékbecslő is többek között nyilván ezt is nézi, főleg zártkertnél, ahol nagyon nagy a szórás országosan az árakban. Ha venni szeretnél, de alkudni is szeretnél, csak nem tudod mivel magyarázd, akkor azt tanácsolnám, hogy ne magyarázd semmivel sem, mert az az eladót rosszul érinti, mondd azt, hogy ennyit adok érte, ha elfogadható, akkor megkötjük az üzletet, nem kell magyarázni.

Hibák, szerkezeti hibák, vizesedés stb. ez mind olyan, hogy az annyira csökkenti az épület értékét, amennyibe kerül kb. annak a hibának a kijavítása, tehát felkell tudni mérni, hogy mi okozza pl. a vizesedést, és azt mi oldaná meg, majd annak mennyi a költsége.

3-as a bölcs eladó készíttet becslést. A bölcs vevő is, hiszen a kínálati árat látja, de az értékét nem ismeri. Ilyenkor úgynevezett asztali becslést eszközöl (amikor nem jutsz be szemlézni).

A szomszéd ingatlanok ára csak akkor mérvadó, ha saját szemeddel láttad a szerződést, a pénzátadást, és ismered az eladó valós motivációját. Hallomásból, kínálati árakból nem kapsz valós képet, azt korrektálni kell arra a területre vonatkozó tapasztalatod alapján.

A múltbeli eladások csak iránymutatók lehetnek, a bölcs felek utánajárnak az építési jognak, HÉSZ-nek. Milliók múlhatnak azon, ha ezt nem teszed meg.

A vezetékjog olyan teher, amit a közmű szolgáltató tesz az ingatlanra.

A 0.4kV számít, mert ehhez x védőtávolság tartozik, más kv-nál meg y védőtávolság, ami eltérő módon korlátozza a terület használatot.

Igen, ahogy írta, talált egy ingatlant a kedves Kérdező.

Az utolsó bekezdés az avulásokról szakmailag helytálló.

"A 0.4kV számít, mert ehhez x védőtávolság tartozik, más kv-nál meg y védőtávolság, ami eltérő módon korlátozza a terület használatot."

Esetében mindegy, mert egy p-csányi présházról kérdezett, ott nem fog traktorral forgolódni, ha arról van szó, amit te értettél ezalatt. Te hálózati csupaszvezetékről beszélsz, én meg vezetékjogról. Vezetékjoga van egy telektulajdonosnak is, ha az Ő telke betápláló légvezetékkel/földkábellel másképp nem közelíthető meg, csak a szomszédos telken/telkeken keresztül. Amiről te beszélsz az nem vezetékjog igazság szerint, bár így átgondolva, hogy te erre gondoltál, lehet csak rosszul fogalmazott a kérdező, mert az nem jog, az kötelezettség, ha a Te telkeden áthalad betápláló vezeték/kábel avagy hálózat, legyen az bármilyen, nem csak áram, az is kötelezettség, nem jog. :D Jog azt illeti akihez közlekedik ez a vezeték célirányosan avagy hálózat esetén a szolgáltatót illeti a jog. Tehát egy teleknek vezetékjoga akkor van, ha hozzá érkezik vezeték más tulajdonában álló, magánterületen keresztül.

A vezetékjog feltétlenül teher a tulajdonos számára, jelenlétét nem lehet lekicsinyelni. A tulajdonos ugyanis nem használhatja úgy az ingatlanát, mint a bejegyzés előtt.

Az áramnál a biztonsági övezet terjedelme 1 kV névleges feszültségszintig 1 méter, a vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés esetében 2,5 méter.

Vannak tiltások, pl. a föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:

oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat,

A–C tűzveszélyességi osztályba tartozó robbanás- és tűzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály, nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása.

A föld felszínétől mért 3 méternél magasabb idegen építményhez, idegen berendezéshez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc, ki- vagy átfeszítése

olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert.

Összefoglalva a kedves Kérdező eredeti kérdésére válaszolva ha van két ingatlan, és az egyikre vezetékjog van bejegyezve x m2 területre az kevesebbet ér, mint amelyiken ilyen nincs.