Költözéskor hogy oldható meg, hogy ne vigyem magammal a penészt az új helyre?

Így van, a gombaspórák mindenhol ott vannak, ez ellen nem lehet semmit tenni.

Amit tenni tudsz, az a penész kifejlődésének meggátlása, a nedves környezet kialakulásának elkerülése. A régi helyen is csak azért volt penész, mert páralecsapódás tudott kialakulni, ami szükséges a penésznek.

Nem kell vinni úgy van, ahogy #1 írja.

Ha megfelelő neki a környezet (párás, nedves) akkor lesz penész Ha nem, akkor nem

Én azért ellentmondanék, az ok, hogy mindenhol kialakulhat a penész, de amennyiben egy dohos, penészes ingatlanból költözik valaki egy kellemes klímájú, tiszta lakásba, akkor érdemes elgondolkodni, mely holmikra van valóban szüksége, mivel a penész és dohszag átköltöztetésével elősegíti a másik ingatlan leromlását. A dohos, penészes bútort, ruhát nem vinném át, de még a könyveket sem! Nehéz döntés, de utólagosan megéri!

Szüleim aktív életkorban nagyon igényes emberek voltak, ahogy nejem szülei is. De idősen, amikor fizikumok már nem bírta fokozatosan lejjebb adták az igényeket. Anyósom lakása, szüleim háza évről évre koszosabb, így dohosabb, penészesebb lett. Segítséget egyik sem fogadott el, hiába akartuk. Amikor anyósom meghalt hatalmas munka volt rendebe tenni a lakását, főként, hogy három generáció óta halmozódott a padláson és a pincében is a holmi. Majd amikor anyukám meghalt covidban, ágyban fekvő ápolásra szoruló apukámat magunkhoz vettük (91 éves most), még nagyobb feladat volt egy nagy családiházat, melléképületeket és egy hold földet rendebe hozni. Nehéz döntéseket kellett hoznunk! Drasztikus megoldásokat is, hiszen a bútorok és sok ingóság jelentős részét ki kellett dobnunk. Amit tudtunk elpasszoltunk olcsón vagy ingyen, a többit elvitték ószeresek a szállítási díjat viszont így nem kértek. Hónapokig lomtalanítottunk, takarítottunk. A családiháznál a dohosodás, a penész mellett egér probléma is volt. Nem elég, hogy a melléképületben, de még az egyik házon belüli szekrénybe is betelepültek. Utóbbi esetben szinte az összes ágyneműt ki kellett dobni és néhány kabátot. 😯🤮

Természetesen, amit tudtunk elhoztunk, elajándékoztuk rokonoknak, barátoknak. Apukám viszont tisztán, kellemes környezetben, külön szobában (volt dolgozószobámban) éldegél. Annak ellenére, hogy fekvő beteg, nincs kellemetlen illat körülötte (sem dohszag, sem pisiszag, sem öregszag). Én ápolom, mindig rendszeresen el van látva. Élvezettel hallgatja a rádiót (karácsonykor kapott egy új Panasonic táskarádiót), nézi a tévét, streaming adásokat, van letöltött filmeket, olvas, rejtvényt fejt. Kutyánkkal is nagyon jóban vannak. Ruháinak egy részét elhoztuk, becsomagoltuk és tárolónkba helyeztük el. Mára nem is keresi őket, hiszen az elmúlt években számtalan új ruhát kapott, azokat szereti. Az ágyneműiből alig maradt, mert amit elhoztunk, azok a gyakori mosás miatt már szétfoszlottak. Búrotokat nem hoztunk, mert be sem fértek volna a lakásunkba. Rokonokhoz is csak azok kerültek, melyek jó állapotban voltak. Dohos, penészes darabokat senki nem kíván ingatlanába!