Hogyan kell helyesen fogni a kerti ásót?

Több fajta ásó van. De mindnél egyértelmű hogy melyik oldala kell előre nézzen. Pl szokott lenni egy "gallér" rész, amire rálépsz amikor a földbe nyomod. Ez a gallér hátrafelé áll.

Aztán van az, amelyiken a mélyedés is van, amit írsz, ott a kidomborodó oldal van hátrafelé,azaz feléd.

Ha a nyél úgy van beillesztve, hogy nem egyenlő arányban lóg ki az ásófej síkjából, akkor a jobban kiálló rész van feléd.

Na jó, most meggugliztam és van pár típus amelyiknél máshogy van :D

Szóval a lényeg hogy az ásók 99%-ban kissé kanál formájúak így egyértelmű hogy melyik az elejük.

Csak annyiban számít hogy melyik oldala van feléd, hogy úgy van kitalálva, hogy ha helyesen tartod akkor elvileg könnyebb a munka :)

Igen, általában a hagyományos kovácsolt ásók első oldala is kicsit homorúra van csinálva.

Ami a használatból adódik. Láttál már ásást? Nem a föld szurkálására való az ásó, hanem a kiásott földdarabot egy fogással visszább tesszük, lehetőség szerint fejjel lefelé, hogy a régi felszín legyen lefelé. Ezért kell az ásó előlapjának egy kicsit homorúnak lenni, hogy ne essen le róla a föld.

https://www.youtube.com/watch?v=NRwPKFBHD3I

Ez nagy baromság, de jól ás. Bár nem fordítja át rendesen a földet, de elég nagy árokkal dolgozik, így az eléggé laza állagú kiásott föld felső része belecsúszik az árokba, és aztán befedi a következő ásónyi föld alsó része. Ami abból is látszódik, hogy a felásott részen nem látni füvet, mind alulra került. Ez a jó ásás ismertetője, hogy nem látni utána zöldet. (Meg ha ősszel ás az ember, akkor minél hantosabbra kellene hagyni, nem szétütni a rögöket, így a téli fagy jobban és mélyebben el tudja porhanyítani.)

Utolsó!

Kicsit off, de... Sajnos ez az átforgatós technika teljesen kiöli a talajéletet és pont az ellenkezőjét éri el vele az ember,mint amit akar. Porhanyósabb lesz a föld, igaz, de a téli fagy pl kiirt minden élőlényt a felső talajrétegből. Vagy lejjebb húzódnak, vagy elpusztulnak. Nyáron pedig a fedetlen "gyommentes" kert felszínén a napi hőingás 50 fok is lehet ami megint nem tesz jót semmilyen élőlénynek. Nem beszélve az irdatlan mennyiségű munkáról amit igényel a kapálás, öntözés stb. Teljesen felesleges volna egy jobb művelési stratégiával, a talajtakarással, mulcsozással. Jobb termés és több szabadidő érhető el vele.

# 7

Ez egy divatos elképzelés, aminek a valósághoz nincs köze.

Abból kell kiindulni, hogy a növények gyökerei nem a legfelső talajrétegben vannak. Az ugyanis nyáron kiszárad, a gyökerek ott megégnének, ezért nem is fejleszt oda a növény. Ha mulcsozod, akkor nem, de a mulcsozással csak azt éred el, hogy az élő réteg feljebb kerül. Beleértve azt is, hogy az élő réteg alsó határa is feljebb kerül, mert a mulcs önmagában is levegőtlenebbé teszi a talajt. Ha nem így lenne, akkor ugyanolyan gyorsan kiszáradna alatta a föld. Ha mégis van nedvességmegtartó hatása a mulcsnak, az pont ettől van, hogy a szárító levegőt elzárja a földtől. Tehát mulcsozással a talajfelszín sokkal vékonyabb rétege élő, részben pont az, ahol még mulcsozással nedvesen tartva sincs gyökér.

Na mármost, ha nem is ásol, szántasz, akkor a gyökerek a halott rétegben fognak nagyrészt elhelyezkedni. Ezzel szemben, a talajforgatás lejuttatja a felső, levegőt igénylő mikroorganizmusok által feljavított réteget a gyökerekhez.

Az lehet, hogy a tél meg a nyár kinyírja a legfelső rétegben élő szervezetek egy részét. De hát azt minden mezőgazdasággal foglalkozó ember tudja, hogy baktériumokat meg gombákat kiirtani nem olyan egyszerű. Nem úgy kell elképzelni, mint ha kecskéket tartasz a telkeden, megdöglenek, és utána nem lesznek, ameddig újakat nem veszel. A talajlakó baktériumok és gombák, amik feljavítják a talajt, azok rendkívül gyorsan szaporodnak, és rendkívül ellenállók. Gondolj csak a kártevő gombák és baktériumok villámgyors szaporodására. Pl. lepermetezed a szőlőt rézzel, elpusztítva az élősködő gombák 99 %-át, aztán esik egy eső, és két hét múlva csupa peronoszpóra az egész szőlő. Vagy megeszel egy néhány szalmonellabaktériummal fertőzött kacsatojást, és egyáltalán nem szükségesek évek, hogy összef.ss és rókázz mindent a házban, mert a szervezetedet egy nap alatt elborítja a sok baktérium.

Ha szántással megforgatod a földet, akkor az nem olyan, mint mikor fejre ejted a vajaskenyeret, hogy eztán a megkent része lesz alul, a kenyér meg felül. Hanem keveredik a két réteg, a mikroorganizmusokkal zsúfolt, és a kihalt. A mi éghajlatunkon nincs átfagyva a föld októbertől áprilisig, a nagyon kemény teleken is inkább csak 2 hónapon át, a többi hónap meg alkalmas arra, hogy a talaj addig lakatlan, de immár levegős részeit is elkezdjék belakni ezek az apró élőlények, az időszakos felmelegedések alatt. Mire eljön a következő szántás ideje, akkorra az előző évben felszínre került réteg már újra ugyanolyan kiváló, mint az előző évi, és újra lehet lefordítani, hogy táplálja majd a következő évi növényeket.

És a mulcsozással is vannak problémák.

Ne hektárokat vegyünk, hanem csak egy kicsi, 500 m2-es telket. Honnan veszel füvet a mulcsozáshoz? A leterített fű az folyamatosan elfogy, egész évben pótolni kell. 1 m2 mulcsozásához minimum 10 m2 füves rész kell (tudom, mert csinálom egy kis részen már legalább 10 éve), ahonnan egy évben vagy 4 alkalommal pótolod a mulcsot. Azaz, 500 m2 veteményes mulcsozásához egy fél hektárról kell hordanod a füvet.

A másik lehetőség a szalma. Ez is nagyon jól mutat youtube-os videókon, de azt nem filmezik le, hogy egy szélvihar után hogy fest egy nyílt területen lévő, nem házakkal teljesen körbezárt mulcsozott kert. A leterített szalma túlnyomó részét a szél a kerítés mellé halmozza, beterítve az ott lévő növényeket. Csak az marad a helyén, amire rá van feküdve a növény. Apró palánták esetén a májusi vihar a palánták egy részét is elviszi, ahogy a szalma beléjük akad. Itt az ősz, hullanak a levelek, meg lehet nézni, hogy egy nyílt kertben a leveleket hogy összehalmozza egy kisebb szél is. Pedig a nedves levelek azért eléggé jól lelapulnak a talajra, ellentétben a merev, csőszerű (= mechanikailag stabil, erős) szalmával.