Mikor kell, lehet, szabad metszeni a gyümölcsfákat? Melyik a legideálisabb időpont a metszésre a gyümölcsfák számára? És mikor egyáltalán nem ajánlott?

Az almaféléket (alma, körte, birs, naspolya) elméletileg bármikor lehet, amikor lombtalanok, és -5 fok felett van a hőmérséklet. Gyakorlatilag azért nem szokás, mert ha véletlenül bejönnek komoly fagyok, akkor a megzavart nedvkeringésű részek fagysérülést szenvedhetnek. Én február elején az almafélékkel kezdem a metszést, ha úgy néz ki, hogy a következő hetekben már nem lesz nagy hideg. (Mert később már nem nagyon van esélye egy -15-20 foknak.) Lényeg, hogy mire kipattannak a rügyek, készen legyünk. Az almaféléknek nincs téli ágbetegsége, ezért szabad őket bármikor.

A csonthéjasokat legjobb közvetlenül rügypattanás előtt metszeni, mert minél melegebb és szárazabb az idő, annál kisebb intenzitással dolgoznak az ágak megbetegedéseit okozó baktériumok és gombák. Nekem csonthéjasból is sok van, úgyhogy március elején nekifogok, de ha csak mondjuk 20 lenne, akkor leghamarabb március végén metszenék, vagy később.

A sárgabarack a leginkább veszélyes, a gutaütés nevű ágelhalást okozó betegség miatt, amit legfőképpen egy hidegkedvelő baktérium okoz, így a sárgabarackokat csak pár nappal virágnyílás előtt metszem. Az őszibarackokat is, de azokat inkább azért, mert a láthatóan élő virágrügy alapján könnyebb és gyorsabb a munka. A barackoknál az se baj, ha 1-2 virág már nyílik a metszéskor. Ilyenkor a munka végén még le lehet nyomni lemosóval, mert a réz csak a már kinyílt virágokat károsítja. (A lemosóval is az a helyzet, hogy minél később csinálod, annál többet ér. Kivéve, ha csinálsz egy plusz rezes lemosást februárban.)

A csonthéjasokat szokás nyáron is metszeni, mikor letermettek, viszont ez bizonyos esetekben, erős metszésnél újabb hajtásnövekedést indukál. Kora ősszel nem nagyon ajánlatos metszeni, mert ha ilyenkor indulnak meg a hajtások, akkor nem biztos, hogy rendesen beérnek, és elfagyhatnak. Most így a hűvösebb időben, de még hetekkel a lombhullás előtt már megint bele lehet piszkálni, mert van még idő helyrejönni a nedvkeringésnek. Én nem sok értelmét látom, maradok a tavaszi metszésnél, akkor egy menetben készre lehet metszeni egy fát.

A diót csakis ősszel szabad metszeni, mert tavasszal metszve (a szőlőhöz és kivihez hasonlóan) olyan nagy a gyökérnyomás, hogy egy hónapnál tovább is tud folyni a nedve, ami nem nyírja ugyan ki a fát, de egyrészt rettentő ronda lesz tőle, másrészt meg minden felhalmozott tápanyag kimosódik a gyökerekből és ágakból.

Ja, ha már itt tartunk, szőlő: borszőlőt, ami nem fagy el soha, akár lombhullástól is lehet metszeni. Elfagyós csemegeszőlőt február elejétől, ha nem várható nagy fagy. Elvileg rügyfakadásig lehet, de amit nem metszel meg március közepéig, végéig, annak folyni fog a leve. A többi bogyós gyümölcsöt tavasszal (február-április eleje) szoktam, amikor már jól látni, hogy elhalt-e esetleg valamelyik rész. Még kihajtás előtt kész legyen, ennyi. De ha véletlenül kihajtanak, az se baj, ezek bírják.