Ha már túl van a csírázáson a zöldségmag a veteményben, kevésbé szoktad locsolni? A talaj mélyebb rétege ilyenkor elég, ha nedves, vagy a felszín is legyen ilyen?

A 3. válaszolónak szerintem ellentmond két mondata egymásnak.

Azt írja, hogy vetéskor sosem öntöz: ("A talajfelszínt vetéskor sem öntözöm még véletlenül se, mert kötött talajnál összekeményedik, megrepedezik, a magoknak nehéz lesz kikelni, vagy éppen az összeálló, felpöndörödő darabok felszakítják a gyökereket.")

Hát, köszönöm szépen, de elég badarság megvárni azt, hogy a talaj (akár homokos, akár agyagos azaz kötött), amíg a kiszáradt talaj megrepedezzen, esetleg kiszakítsa a gyökereket a talajból, ill. a magvak képtelenek legyenek kicsírázni. Talán ő sem így gondolja, csak nem megfelelően fejezte ki magát.

Ugyanakkor az utolsó előtti bekezdésben pedig ezt írja (idézem): "A vetéskori öntözés mindig kikeleszt mindent. Utána meg már elég mélyen lesznek a gyökerek ahhoz, hogy a téli csapadék elég legyen nekik."

Hát nem azért öntözünk, hogy a magvak MIND kikeljenek?

Állom a szavam: Akkor vessünk, amikor a talaj kellően nedves (nem sárszerű, de nincs is kiszáradva. Ha teheted, esetleg tömörítsd a sort (lépj rá, tenyérrel nyomd meg a körötte levő talajt9, hogy a kibújt gyökerek ne a hézagokba, a levegőbe, jöjjenek ki, hanem máris a talajba (ami, természetesen ne legyen annyira tömítve vetéskor, hogy képtelenek legyenek tovább növeszteni magukat).

Zsenge korukban mindenképpen fontos, hogy nedves legyen a talaj a gyökérmélységtől mélyebben (l. a kapillaritást, amiről már írtam).

Minden jót!

Megj.: ha van még kérdésed, nyugodtan írd meg, de csak holnap este tudok rá válaszolni, mert külföldre megyünk és még van dolgom ma este. Előre köszönöm a megértésed.

#11

Dehogy mondanak ellent egymásnak. Csak értelmezni kell.

Nem azt írtam, hogy vetéskor nem öntözök, hanem hogy többnyire nem öntözök. Csak ha akkora az aszály, és nem is várható eső.

Valamint, a talajfelszínt nem öntözöm meg soha. És azt nem is szabad, megfelelő berendezés nélkül kötött talaj felszínét megöntözni nagy badarság, mert összetömörödik és összerepedezik. És ehhez nem kell sok idő, hogy így járjon. Ha száraz föld esetén a felszínt pl. locsolókannával megborítják, hogy alig akarja elnyelni, akkor elég nedvesnek tűnik, de a gyakorlatban nedves lesz mondjuk a felső 2 cm, és ebből a felső 1 cm úgy összeáll, mint a beton. És ha véletlenül jó meleg az idő, akkor egy reggeli öntözést követően akár már másnap délutánra fennáll az a helyzet, hogy az összeállt rész felpöndörödik, és így néz ki:

[link]

Én már láttam ilyet, azért írom. Anno én is kísérleteztem ezzel, hogy mit lehet, és mit nem. És én is elkövettem ezt a hibát, hogy a felszínt megöntöztem, és ezt kaptam, mint itt a képen.

"Hát nem azért öntözünk, hogy a magvak MIND kikeljenek?"

Itt meg a vetéskori öntözésről írtam. Ami nem a felszínt éri. És arról írtam, hogy kelésig már nem öntözök ismét, a magok mégis mind kikelnek. Mert az újabb vizett már csak a felszínre lehetne önteni, és azzal csak kárt okoznék.

#9

"Viszonylag nedves talajba vesd"

Na igen, úgy a legjobb, de mi van, ha porszáraz a föld felső 10 centije, mint idén márciusban? Olyan földbe kell vetni, amilyen éppen van. Vagy esetleg veteményezés előtt beöntözni a talajt, és rotációs kapával visszalazítani, mikor kellően megszáradt.

"és IGEN, LOCSOLD MEG annyi vízzel, hogy a talaj legalább 5-10 cm mélyen átázzon."

Ami m2-enként 5-10 liter víz. Ezt a kérdező milyen módon tudja kijuttatni kis felületre, néhány sorra, anélkül, hogy a földje letömörödne, majd úgy megkötne, hogy az ásót nem tudja beleszúrni?

Szerintem ez amatőr szinten kivitelezhetetlen. Ha nagyobb felületet öntöz mondjuk mikroszórófejjel vagy legalább egy négyszögesőztetővel, az oké, de itt szerintem nem nagy felületről van szó, hanem ilyen kannás vagy pláne slagos módszerre futja a kérdezőnek, amivel nem lehet érdemi (nem kártékony) módon kivitelezni annyi öntözést, amit írsz. (És felesleges is megöntözni a sorközöket, hogy azonnal keljen minden gyom. Mert azok sokkal gyorsabban kelnek, és aztán rengeteget kell ott hasalni, hogy a nagy gyomot kiszedjük az apró vetemény közül.)

Viszont ha csak a mag szintjét, ill. az alatta lévő szintet öntözzük (csak a sorban), a felszínt pedig szárazon hagyjuk, akkor minden ilyen problémát kiküszöböltünk, kevés víz felhasználásával.

És ha tényleg olyan ideálisan nedves a talaj, akkor meg felesleges is öntözni, mert minden szépen ki fog kelni öntözés nélkül is. Mint írtam, én a legtöbb évben semmit nem öntözök meg vetéskor se (utána meg főleg nem), hogy ne rongáljam a talajszerkezetet. És mégis kikel minden szépen. Kannával vagy slaggal való öntözés alapvetően káros, csak akkor szabad ilyet tenni, ha már olyan mértékű a talaj mélyebb rétegeinek kiszáradása, hogy az ilyen öntözés számít a kisebb rossznak. De a felszín kiszáradása abszolút nem gond, még hasznos is, mert az apró magvas gyomok addig nem kelnek, a haszonnövénynek meg lent van annyi nedvesség, amennyi kell neki.

Én idén eddig még nem öntöztem semmit rendesen, csak mikor beraktam a csepegtetőszalagokat pár napja, akkor ment ki pár mm-nyi víz, hogy be lehessen igazítani a szalagokat a sorok mellé. De az öntözésnek semmi.

Kérdező, tudnál fényképet küldeni a kikelt növényekről?

Nem kételkedem a leírtakban, de nem tudom elképzelni, hogyan nézhet ki egy 80 %-ban a felszín felett levő gyökértest. Óvatosan leástál a gyökértest mellett, hogy megállapítsd a 4-5 cm hosszúságot?

Akár privátban is elküldheted a képet. Enélkül azt ajánlom, hogy kapával tegyél földet a sor teljes hosszában, mindkét oldalról a gyökerekhez olyan magasan, hogy csak kb. 1-2 cm álljon ki a talajból.

Amit #13 alatt írt a válaszoló (tegnap 16:24-kor), lényegében igazat ír, de ez a kötött talajokra vonatkozik. Bizonyára olyan helyen van a kertje, ahol kötött, azaz agyagos a talaj. Ez a talaj szöges ellentéte a homoktalajnak, de a kérdező egyik ilyen talajt sem említette, tehát feltételezem, hogy középkötött, vályogtalajban vannak a növényei. Ilyenre vonatkoznak az eddigi válaszaim.

Ami a #3.válaszoló első mondatát illeti ("Én általában vetéskor se öntözök meg semmit, csak elhúzódó száraz tél vége - kora tavasz esetén, amikor a magok nem kelnének ki."), igaza van. Akkor tévedtem, amikor (szakemberként) elolvastam az első mondat első szavait, miszerint: "Én általában vetéskor se öntözök meg semmit,..." felháborodtam és nem értelmeztem a mondatot teljes terjedelmében. Elnézését kérem!

Talán a magam kis eszével jobban megértettem volna, ha a szórendet magyarosabban írta volna, pl: "Csak akkor öntözök, amikor...". Viszont nem akarok ebből vitát kerekíteni, tehát igazat adok neki. A válasza teljes terjedelmében a kötött agyagos talajokra vonatkozik.

Óóóó, én nem tudtam, hogy felétek a retket hívják gyökérnek!!! Én petrezselyemre értettem!!!. Ezért csodálkoztam, hogy 4-5 cm-t kiáll a földből! A mi vidékünkön és szaknyelven is a petrezselyem az petrezselyem, a retek az retek. Piacokon szoktam látni kiírva a petrezselyem helyett a petrust, paradicsom helyett a parit, más áruknál a burgit, cserit...

Szóval: nincs semmi baj. A retekgyökerek éppen nem látszanak, hogy mennyi áll ki a földből, de azok eléggé a talajfelszín fölött nőnek, tehát ezek is rendben vannak. A szalma elegendő, csak vigyázz, nehogy penészedni kezdjen, mert átveszik a növények is, meg a talaj is. Én nem használnám.

A rögökkel NE TÖRŐDJ, mert a talajfelszínnek nem molyan simának kell lennie, mint a homokozóban elterített homok. A fotókat nézve középkötött - a kerti növényeknek a legmegfelelőbb - a talaj szerkezete. Irtsd a gyomokat, legjobb ha a nedves talajból gyökerestül kihúzod őket. A kapa csak nagy felületeken megoldás, mert keserves lenne egy pár hektáros parcellát5 kihúzással gyomtalanítani. (Egy hektár (azaz "ha") = 10 000 m2).

Ősszel (okt.- v. nov elején) ásd fel úgy, hogy a mostani felszín alulra kerüljön. Az a jó, ha eléggé göröngyösre ásod, tehát ne verd szét a hantokat (rögöket). Így nagyobb a felszín felülete, jobban beszívja a téli nedvességet. Tavasszal simítsd el azt a részt, ahová vetni (ültetni akarsz (pl. a borsót már februárban is el lehet vetni). Ha kezdenek szárító, szeles (bőjti szelek) melegek lenni, akkor viszont simítsd el mindenhol, mert a nagyobb (hantos) felületen át jobban elpárolog a talajnedvesség. Beszélgess el több szomszéddal, menj ki a kertjükbe, hívd át őket a kertedbe.

Ha gondolod, akár szakkönyvet is vehetsz, de a segítőkész szomszédok tapasztalatai sokat érnek.

Az öntözés: aki határozott időközöket ír (naponta, 2x egy héten stb.) az félrevezető. Alighanem átlagosan, leggyakrabban gondolja, de nem ezt írja.

Öntözni (locsolni) akkor kell, amikor a talaj (de nem a talajfelszín!!!) eléggé kiszáradt. Nyirkos talajt még nem kell locsolni, mert a legtöbb növény inkább elviseli a szárazabb (de nem kiszáradt) talajt, mint a vízzel tartósan telített talajt. Persze, ez nagyban függ a növények vízigényétől is!

Kedves Kérdező! Kérdezd meg a szomszédokat, ha kérdésed volna, nézd meg ők hogyan csinálják, beszéljétek meg az locsolás idejét stb. Így távúton nehéz pontos választ adni.

NEM AZT AKAROM, hogy ne kérdezz tőlem ezután semmit!!! Kérdezz bátran, akár privátban is.

Sok sikert!

A leírtak többségével teljesen egyetértek, de a szalma az nagyon kevés, annyira, hogy értelmetlen is ilyen módon használni. A talajnak nem volna szabad látszódni a takarás alatt, sőt, ha kicsit megkotorsz pár cm szalmát a tetején, még alattuk se. Ha nincs teljes sötétségben a talaj, akkor a gyomok kelését nem akadályozza a takarás, viszont a kapálást lehetetlenné teszi, az egész kertet négykézláb kell végigmászni, és mindent kézzel eltávolítani. Most szerencséd volt, hogy száraz időjárás volt és nem keltek a gyomok, mert akkor nem találnád meg a retkeidet a térdig érő, összefüggő növénytakaróban.

A földed kimondottan kötött, ha még most is ennyire épségben vannak a rögek, se eső, se napsütés nem porlasztotta szét őket március óta. A hosszabb tenyészidejű növényeknél ezért vagy vastagon kell mulcsozni (úgy 4-5x ennyi szalmával), hogy az megtartsa a nedvességet, vagy pedig mélyen kapálni, hogy egy porhanyós, nedvességet megtartó réteg alakuljon ki a kapillárisok elvágásával, és a mégis megjelenő repedésekbe beomoljon a felszíni laza föld. Ha csak így hagyod, hogy a föld teteje látszódik, és nem kapálod, akkor a föld (a felszíntől legalább fél méter mélységig) a szárazabb időben betonkeményre összeállva megrepedezik úgy, hogy a repedésekbe bele tudod dugni a kezed. Vagy éppenséggel a lábad, cipőstől, nálam már ilyen is előfordult a nem kapált részen.

Azért csak be kell szerezni valami kertészkedő ismerőst idővel, mert ő valószínűleg észrevesz olyasmit is, amire neked eszedbe se jutott rákérdezni.

Nekem is volt egy nagy nekibuzdulással kertészkedni kezdő ismerősöm, és mindig csodálkozott, hogy végigmegyek a kertjén, és sorolom azokat a kártevőket, amiket ő észre se vett addig. Meg azokat a hibákat, amiket a veteményezésben elkövetett, pl. a túl sűrű sorokat, ami miatt nem tudott kapálni, és másfél órába telt négykézláb kigyomlálnia 5 m2-t, miközben rendes helyen 5 m2 az 5 perc alatt gyommentesítve van: kapával végigcsapkodjuk a sorközt, a maradék pár szálat meg kihúzzuk.

Igen, a kevés szalma is csökkenti a párolgást egy kicsit (nem nagyon), de ha csapadékos idő lett volna, a retket nem találod meg a gyom közt. És a többi növényed még járhat így, amik még a földben maradnak 1-2-több hónapot.

Ahol nincs vastag takarás, ott, ha nem teljesen száraz a felszín, 3-4 hetente ki kell kapálni a gyomokat. Ha nem kapálod ki kicsi korban, akkor nagyon hirtelen elkezdenek nőni, és akkor már nagy munka lesz őket eltávolítani.

Plusz kötött földet érdemes legalább minden második kapáláskor mélyen kapálni, hogy fellazuljon a felső réteg, ne keményedjen össze, mert akkor összerepedezik. Anno nagyapám minden rendes eső után átkapálta a földet (mikor még nedves, tehát felkapálható volt), hogy elvágva a hajszálcsövességet, a leesett víz ne tudjon a felszín felé visszaszivárogni és elpárologni. Úgy mondták az öregek, hogy egy kapálás felér egy jó esővel. És ez igaz is, ha jól csinálják, megtart a földben 5 mm-nyi vizet. Mellesleg, így kiszárad a felszín (mivel a víz nem tud lentről pótlódni), ezért lent nedves marad, a felszín meg száraz, nem kel a gyom.

A vetőmag nem attól jó vagy nem jó, hogy hol veszed. Hanem olvasd el, hogy mikor minősítették. Ha nem az előző évben, akkor lehetőleg ne vedd meg. (Végszükségben még a tavalyelőttit meg szabad venni.) Mivel nem a termelés éve szerepel rajta már vagy 20 éve, hanem a próbacsíráztatás éve. De egy 5 éves mag hiába jó a minősítéskor, nem biztos, hogy tényleg kicsírázik még 3 év múlva is, pedig azt írják rá.

Ha viszont az előző évben minősített mag se kel ki rendszeresen nálad, akkor a hiba oka te vagy. Vagy túl mélyre veteményezed, vagy túl sekélyre. Akkor jön a hülyebiztos módszer, amit én is alkalmazok (nem hülyeség miatt, hanem mert lehet vele haladni, egy 30 m-es sort 5-6 perc alatt kihúzok, elvetek, betakarok bakanccsal):

A kapával kihúzott V-alakú árokba kicsit magasabbról szórom a magot, hogy az árok aljába és az oldalára is potyogjon. Így vagy a mélyebbre került mag lesz jó, vagy a sekélyebbre került. Ha netán mind kikel, akkor a sort az első gyomláláskor kapával vagy kapirccsal elvékonyítom és egyelem.