Az Agrokénnel lehet a málnát epret ribizlit permeterni?

A lisztharmat nem jellemző ezekre. Előfordulhat (főleg ribizlin), de annyira ritka dolog, hogy szerintem felesleges megelőzésként ként szórni rájuk.

A réznek még van valami haszna, pl. botritisz ellen. De megakadályozni az se fog semmit, a lemosás csak lassítja a majdani fertőzést, hogy több időd legyen védekezni. Majd mikor támadnak a betegségek, április végétől, és fertőzésre hajlamosító idő lesz, akkor permetezz felszívódó szerekkel. (Bekalkulálva az ÉVI-t.)

Ami lemosó, az mind kontakt.

Ami kén vagy réz vagy olaj, az mind kontakt.

A kén főleg lisztharmat ellen jó, meg valamelyest levéltetű- és atkatojások meg hasonlók ellen. A réz a többi gomba, valamint baktériumok ellen.

A kontakt szerek arra valók, hogy beburkoljuk velük a növényeket, mint egy pajzzsal. De a dolog jellegéből adódóan, tökéletes fedettség inkább csak elvben van.

A felszívódó szerek beszívódnak a növénybe, és ez által fokozódik a hatásuk, mert nem csak ott hatnak, ahová kerültek, hanem kisebb-nagyobb távolságra is. (Bár van, ami csak néhány tized millimétert mozdul el a növényben, de egy levél esetében ez is sokat jelent.)

Vásárolni mindig úgy kell, hogy konkrétan valami ellen. Nem csak úgy, hogy valamit kiszórjunk.

Van gombabetegség, ami ellen csak előre lehet védekezni, mert mire látod, csak azt látod, hogy vége az éves termésnek. Ilyen pl. a sárgabarack meg a meggy virágmoníliája.

De a legtöbb betegség olyan, hogy hónapokon keresztül támadhat, viszont egyáltalán nem biztos, hogy jön. Ezért ha valami nem szokott minden évben egy rövid és jól beazonosítható időszakban felbukkanni, akkor nem permetezünk az egész vegetációs időszakban hetente megelőző jelleggel. Inkább figyelni szoktuk rendszeresen, és csak akkor permetezünk, ha látjuk a bajt. A felszívódó szerek általában egy pár napos fertőzést is tudnak gyógyítani, vagy ha nem, akkor is megállítják a terjedést, és csak a már fertőződött gyümölcsöknek lesz végük.