A növényeket miért nem lehet magról szaporítani?

De szaporodnak magról természetesen.

Amiket felsoroltál azért mondják, mert azokat többnyire oltvány formájában ültetik már a kertbe, tehát pl. egy vadmeggybe (az alany) oltják a nemest, azaz a termőrészt, tehát lesz egy kiméra fád aminek a gyökere és a törzse valami teljesen más mint a koronája. Olyan is van, hogy nem is meggyre oltják a meggyet hanem másféle gyümölcsfára, de többnyire ezek vad változatok, mert azok ellenállóbbak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.

A gyümölcsösök és a szőlők nagy része ezért klónokból áll, tehát genetikailag ugyanaz a növény van több hektáron, mert ugyanazt a nemest oltják.

Magról nehezebb ezeket szaporítani, de nyilván a nemesítési eljárásoknál magról szaporítják őket, amikor fontos a genetikai anyag megváltoztatása.

Egyébként az oltványok, klónok előnye az is, hogy hamarabb termőre fordul mint a magról szaporított növény és egységesebb teljesítményt produkál a termés és minden más szempontjából.

Egy hibridet nem lehet ivaros szaporítás nélkül előállítani. A hibrid pont azt jelenti, hogy a genetikai anyagok keverednek, ha nem öröklődne a magban akkor sosem lenne semmilyen hibrid, csak oltvány ami nem hibrid. De akkor meg nem lenne "nemes" sem amivel beoltják csak folyton vadmeggy, meg vadkörte.

Gondold végig ha eleinte csak vad változat volt, akkor mégis mag nélkül hogy a tökömbe lett nemesített fa? Akkor sosem lett volna nemes, mert a nemesített növények sem úgy pottyantak le az égből, hogy itt van nesze oltsátok őket.

meggyre, barackra, szőlőre,

lehet, de nem biztos, hogy olyan jó lesz, mint az anyanövény, valamint később fordul termőre.

(egyébként még jobb tulajdonságai is lehetnek a magoncoknak, mint az anyanövénynek, ez a nemesítés alapja)