Fa nevelés magról. Hogyan?

Nem szobában próbáltad tán?

A naranccsal érdemes kísérletezni, ha találsz benne magot, csak egy dolgot nem szabad: türelmetlennek lenni, mert nagyon sokára csírázik ki, de kicsírázik, és elég életerős növényke lesz, csak a pajzstetveket nem bírja. Ha eltetvesedik akkor a tetveket egyesével kell a leveleiről lekapirgálni, mert a növényvédő szerek nem használnak sajna. A legtöbb magot rétegezni kell amúgy csíráztatás előtt, mert a természet úgy teremeti meg őket, hogy ősszel még ne tudjanak kicsírázni, nehogy kicsírázva elfagyjanak, viszont a szobában tavaszig vagy kiszárad, vagy kirohad, úgyhogy a rétegzést úgy kell csinálni, hogy egy cserép aljára 4 ujjnyi vastag homokra kell rakni az első magréteget, arra 1 ujjnyi homok, megint 1 magréteg és így tovább, de legfelülre megint 4 ujjnyi homok kell. És ezt a cserepet vidd le a pincébe, vagy ha nem fagyérzékeny a mag, akkor az erkélyen is kint lehet hagyni télre, de időnként azért meg kell télen is locsolni picit alulról, hogy ki ne száradjon, és aztán kora tavasszal, mielőtt a csírázás beindulna, kell kivenni a magokat, és elültetni. Nekem csak így sikerült vadgesztenyét ültetnem, mert a vadgesztenye tipikusan az a mag, ami ősszel nem hajlandó kicsírázni, csak tavasszal, a hideghatás után. De a páfrányfenyő magjai -miután lemossuk róla a macskakaki szagú arilluszburkokat- fagyérzékenyek, úgyhogy azokat mindenképp fagymentes helyen kell rétegezni, vagy ültetheted rögtön virágföldbe is ősszel, de csak tavasszal fog kicsírázni április második felében. Fenyőfákkal is érdemes kísérletezni, azokat még rétegezni sem kell, de a kis magoncokat, miután a törzsük megkeményedett, ki kell ültetni, mert cserépben nem találja meg a szimbionta gombapartnerét, és elpusztul. Ha pár évet már élt kint a szabadban, akkor nagy cserépbe, amiben sok föld elfér, vissza lehet hozni az erkélyre. De ezeket a fákat mindig erkélyen kell tartani télen is. Kivéve a tuja, az bírja a lakást is télen. Meg tölggyel, ezüstjuharral érdemes még kísérletezni, azok is szépen fejlődnek, és rétegezni sem kell őket. Az alma viszont nekem mindig begombásodik. Te hogy érted el, hogy ne pusztuljon el?

De mennyi ideig nevelted az almát? Mekkora lett? Mert az nekem csak ilyen 4-5 centisre nőtt meg. Most is van egy, de szerintem nem éri már meg a tavaszt, mert totál ellisztharmatosodott. Mindig ez történik vele. Amúgy a pálmához is ugyanazt tanácsolom, mint a narancshoz, csak még nagyobb mértékben: van amelyik 3 hónapig is vegetál a földben, mire megjelenik a koleoptilja (rügyhüvelye), majd az első lomblevél, tehát akkor is locsolni kell, ha nem látsz felül semmit. De arra készülj, hogy legalább 4 évig csak egyszerű lándzsa alakú leveleket hoz majd, és kb. 5 éves korától lesznek majd csak normális szárnyasan összetett pálma levelei. Amúgy honnan akarsz fenyőmagot venni? Én azokat mindig tobozokból szoktam kiverni. Megvárod, míg a lakásban kiszárad, és akkor kinyílik, és fejjel lefelé hozzáütögeted az asztalhoz (az asztalra természetesen tegyél egy papírt, hogy arra menjenek a magok, meg a törmelék). A pálma magját is a datolyából vettem. :) Ja és a fenyő meg iszonyat lassan nő elméletileg "csak" az első 10 évben. De nekem van egy 15 éves, és kb 20 centis. Igaz, hogy most újra cserépben van az erkélyen, mert a telket ahova ki volt ültetve kb. 8 éven át, azt el kellett adnunk sajna, de ott se nőtt sokkal gyorsabban, mondjuk lehet azért, mert árnyékban volt. De a tűző napon meg kipusztul, mert sajnos ez is megtörtént nagymamám kertjében, úgyhogy a félárnyék az ideális, ha nincs, akkor árnyékolni kell, de úgy, hogy tényleg árnyékban legyen, mert nyáron nagyon meredeken süt a Nap, és olyankor a legkritikusabb.