Demokráciában hogy működik a hatalommegosztás elve?

Magyarországon sehogy. Nyilván nem érted a magyar minta alapján, mivel a magyar rendszer specifikusan úgy lett megtervezve, hogy a hatalommegosztásból eredő minden kényelmetlenséget elhárítson Viki útjából.

Az USA-ban és más rendszerekben az elnököt külön választják a kongresszustól. Szerintem speciel ez a legjobb rendszer.

Parlamentáris demokráciákban meg pl. úgy, hogy van 6 párt a parlamentben, 25%, 20%, 15%, 15%, 15%, 10% arányokkal. A kormány alakításhoz össze kell hozni 3-5 pártot, de a kormányfő csak az egyik pártból kerül, tehát a többi párttal folyamatosan egyezkednie kell, hogy hatalmon maradhasson.

Minden országban, ahol a demokrácia jól működik, a legnagyobb párt parlamenti aránya jóval 50% alatt van:

[link]

[link]

A brit demokrácia is elég rossz, de más okból. Míg a magyar demokrácia újra lett tervezve, hogy Vikinek jó legyen, a brit demokrácia NEM lett újra tervezve nem tudom én hány száz éve. Egy elavult, archaikus rendszerük van. Ugyanez az USA-ra, csak az USA egy sokkal jobb alapról indult, ezért több száz év után se ANNYIRA elavult. Attól még elavult az is, de még kitart valahogy.

Amikor azt mondja valaki, hogy a nyugati demokráciákra kéne nézni, akkor Hollandiát kéne alapul venni, nem a briteket vagy az amcsikat. Attól még hogy egy rendszer nyugatra van tőlünk nem biztos hogy jó. Ezért szoktam azt mondani erre, hogy nekünk JÓ rendszer kellene, nem pedig több példa arra, hogy más rendszerek is rosszak.

A brit és az USA beli rendszerek úgy működnek, hogy vannak területek, és aki megnyeri az adott területet, az delegál x embert arról a területről. Ez azért van így, mert 1700-ban sokkal, SOKKAL nagyobb jelentősége volt a közvetlen területnek. Egy ügy támogatottsága lehetett New Hampshire-ben 20%, Floridában meg 80%. DE ez ma nincs így, a területek közötti ingadozás kisebb, mint a területeken belüli ingadozás.

Az USA rendszere most úgy működik, hogy a városok kékek, a vidék piros, és a városok/vidék aránytól függ, hogy egy állam Demokrata vagy Republikánus. És van kb. 5 állam, ahol az arány kb. kiegyenlített, és aki ezeket megnyeri, az lesz az elnök. Ráadásul a Szenátusba minden állam 2 tagot ad, akkor is ha 30 millióan élnek ott, meg akkor is, ha csak harmincan. Ezek arra hivatottak, hogy a központi állam ne sérthesse a helyi érdekeket. De ehelyett egy szélsőségesen kiéleződött kétpártrendszerhez vezettek, ahol az egyik párt megállás nélkül blokkolja a másikat, és soha semmi nem mozdul.

Az Egyesült Királyságban szintén terület alapú a rendszer, mivel több királyság egyesüléséből jött létre. A skótok érdeke és a walesiek érdeke drasztikusan eltérhet. Ezzel a rendszerrel meg az történt, hogy minden olyan ügy, ami népszerű, de nem helyileg, az nem is létezik a politikusok számára. Ezért nőhetett az "euroszkepticizmus" titokban, és senki nem foglalkozott vele. Az EU ellenes UKIP 2015-ben a szavazatok 12,6%-át kapta, és ezzel a parlamenti helyek kemény 0,2%-át szerezte meg. Mivel az a 12,6% eloszlott az országban. Ellenben a Skót nemzeti párt a szavazatok 4,7%-ával a helyek 8,6%-át szerezhette meg, mivel a skótok nem oszlanak el annyira az Egyesült királyságban, mint az euroszkeptikusok.

A UK rendszere ahhoz vezet, hogy milliók szavazata veszik el, csak mert nem egy helyre csoportosulva élnek. És ezért van olyan, mint a Brexit. Amikor azok a milliók, akik eddig úgy érezték hogy nem kapnak érvényesülési lehetőséget, végre meglátnak egy alternatívát, mint a népszavazás, akkor előjönnek egytől egyig szavazni. Upsz. Aki szerint a brit rendszer jó, az se normális.

A Fidesznek nem lenne 90%-a egy tisztán területi alapú rendszerben. Az ilyen rendszerek kétpárt rendszerhez vezetnek, ahol általában a két nagy párt minden körülmények között 40-60% között marad. Nincsen olyan, hogy egy párt 90%-ot szerez egy választáson, csak ha csalnak. Az igaz, hogy HA ráerőszakolnánk a jelenlegi választási rendszerben elért eredményeket egy tőlünk teljesen idegen rendszerre, akkor matematikailag 90%-a lehetne a Fidesznek. De aki ennyire nem tud rendszerekben gondolkodni, az ne beszéljen választási rendszerekről.

"Tehát ahol a nép ("démosz") egy bizonyos pártot kimagasló arányban támogat, ott a demokrácia megszűnt létezni. Furcsa elképzelésetek van nektek, komcsiknak a demokráciáról."

Megfigyelhető az az érdekes jelenség, hogy ahol a legnagyobb pártnak 20-30% a támogatottsága ott nagy általánosságban egészségesebben működik a rendszer, mint ahol 99,4%.

Az emberek 60-70-80-90%-a SOHA nem fog egy pártot támogatni. Ilyen a valóságban nem létezik. Ahol mégis látszólag ez az eredmény, ott valami turpisság van a dologban. Ez a tapasztalat az eddigi összes demokrácia alapján.

Az meg külön magas, hogy miért támogatnék egy társadalmi osztályoktól mentes berendezkedést, ha a magyar választási rendszert rossznak tartom. A jó választási rendszer és a társadalmi osztályok léte szerinted kizárják egymást?

#2 Igen, igaz amit hallottál. A briteknél csak egyéni jelöltek vannak, aki nyert a választó kerületében az bejut a parlamentbe - senki más. Tehát akik a vesztesre szavaztak azoknak semmi képviselete nem lesz. Ilyen aránnyal, hogy a 106 egyéni kerületből 91-ben a fidesz-kdnp nyert, 86%-os többségük lenne a brit választási törvény szerint.

De a német szerint meg sokkal kevesebb, mint most, mert a németeknél sokkal inkább az arányos rendszer érvényesül, nem az egyéni körzetek dominálnak, hanem hogy hányan szavaztak összesen egyik vagy másik politikai erőre. Aztán ott van az olasz, ahol a kormányalakítással megbízott pártok kapnak plusz 50 mandátumot, csak úgy, hogy tudjanak is kormányt alakítani, meg az összes többi másik országé - hiszen mindenhol másmilyen a választási törvény.

Lényegtelen.

A magyar választáson mindenki tudja milyen törvények érvényesek és azok szerint "játszik" - vagy nem játszik. A törvény megváltoztatásához először a korábbi törvény szerint kellett megszerezni a jogot. Megszerezték, így pontosan olyan legalitása van az új törvénynek, mint a korábbinak.

Minden választási rendszernek van negatívuma is. A briteké hogy nincs kompenzációja a veszteseknek, a győztes mindent visz és akár 100%-os többsége is lehet egy pártnak (persze csak elméletben). A német rendszeré pedig az, hogy a pártok játsszák a főszerepet és kevésbé a személyek. Független jelölteknek szinte nincs esélyük, ahogyan a kormányzás is csak úgy lehetséges ha éppen azok állnak össze akik totál másképpen akarnák vezetni az országot. Mintha úgy kellene 130-cal száguldani az autópályán, hogy többen rángatják egyszerre a kormányt és mint más irányba akarna menni. Amíg egyenes az út és nincs előttük senki addig nem gond - de egy kis akadály is kormányzás képtelenné teheti őket. Ezért kellettek hónapok a legutóbb a német kormány megalakulásához is.

"Nem értem, hogy a végrehajtó (kormány) és a törvényhozó (országgyűlés) hatalom hogy van elválasztva egymástól."

Jogilag vannak elválasztva.

A kormány a napi ügyekkel, döntésekkel van megbízva és nem utasíthatja a képviselőket arra hogy miképpen szavazzanak a parlamentben, nem felettese a képviselőknek, hanem bizonyos értelemben a parlament a kormány felettes szerve. Jogilag azonban nem az, nincs alá-fölé rendeltség közöttük, a parlament nem utasíthatja közvetlenül a kormányt - csak törvények meghozásán, változtatásán keresztül. Pl. nem szavazhatják meg a parlamenti képviselők, hogy a kormánynak vissza kell vonnia a dél-budai kórház beruházását vagy az atlétikai centrumét Csepelen, ez a döntés kormányzati hatáskör. De hozhat olyan törvényt a parlamenti többség, hogy az állam ne létesíthessen 100 millió feletti beruházást a helyi önkormányzat beleegyezése nélkül. Ekkor a törvényt be kell tartania a kormánynak és ha a csepeliek nem akarnak atlétikai stadiont, akkor nem építhetik meg. Csak hogy legyen mai, éles példa is.

A parlamenti képviselőknek joga van a kormányt, a miniszterelnököt elmozdítani a helyéről és akár új választások kiírását is elérni - fordítva nem lehetséges. A kormány, a miniszterelnök nem távolíthat el parlamenti képviselőt, nem dönthet új választásról. Más a jogkörük, feladatuk.

A győztes párt adja a parlamenti többséget és ezért ők döntenek arról ki legyen a miniszterelnök és ezzel a kormány tagjairól is. De a kormány nem választott képviselők (lehetnek azok is) hanem megbízottak, olyanok is lehetnek kormánytagok akik nem parlamenti képviselők.

Amennyiben a kormány nem megfelelően végzi a dolgát akkor a parlamenti képviselők szavazással megvonhatják tőlük a bizalmat.

De olvasd el ezt, egész jó szöveg:

[link]

Három hatalmi ág van:

- jogalkotó hatalom

- közigazgatás

- igazságszolgáltatás

A wikipédia jól leírja ezt, részletesen, de máshol is olvashatsz róla.

[link]

A rendszer váltásnak nevezett parasztvakításkor az addig egy pártban lébecoló komcsik gyorsan két brigádra oszlottak (bal és jobb), megadva a birkáknak azt az illúziót, hogy ezután több párt között választhatnak. Mivel azonban, ezek most is egy brancs, bárkit választ a krumplifüggő proli, mindig ugyanazok vannak hatalmon.

Ez addig így is lesz, amíg a krumplisok beszopják azt a rablómesét, hogy nincs más csak ezek.