A Kádár korszakban lehetett utazni Magyarországról a Szovjetunióba? Mennyire volt körülményes bejutni az országba? Egyénileg volt lehetőség utazni?

Anyámék Moszkvába utaztak ki egyszer, még valamikor a 70-es évek végén. Mesélte, hogy a vonatok ablakát vastag függönnyel fedték el, hogy még véletlenül se lássál ki a vonatból, ne lásd azt a nyomort és putrit, amin keresztül megy a vonat Moszkvába.

Egyébként nem volt könnyű kijutni, nagyapám a seregben szolgált tisztként, így nekik könnyebb dolguk volt. Moszkván és Szentpéterváron kívül akkoriban csak nagyon komoly indokkal lehetett eljutni a SZU-ba külföldiként.

1 azért a vonat függöny túlzás, ilyen észak-koreában sincs.

A többi nagyjából reális. Kijutni viszonylag könnyen ki lehetett, legfeljebb nem volt értelme mert itthon is jobb állapotok voltak. Nagyok voltak a különbségek annak ellenére, hogy folyamatosan egyenlősdit hirdettek.

Emlékeim szerint egyéni túristaként nem nagyon, szervezett utakon annál inkább. Vagy üzleti ügyekben. Gépjárművel közlekedőknek útvonalengedélyük volt, az úton megfigyelőpontok kísérték figyelemmel őket, az utvonalról letérni nem lehetett. Ennek az lehetett az oka, hogy az országban sok helyen voltak titkos katonai objektumok.

#4: "Kijutni viszonylag könnyen ki lehetett, legfeljebb nem volt értelme mert itthon is jobb állapotok voltak."

Volt értelme, mert pl. Moszkva vagy Leingrád világhírű látványosságokkal van tele. A szervezett utak túristái vagy az üzleti úton lévők jól ellátott hotelekben szálltak meg.

#2: "szemétledobónak használt liftakna"

Na, ne már! Akkor a lift hol működött? A szemétledobóban?

#3: Ha a GUM-áruházba is elmentek volna Moszkvában, nem csak ilyen negatív élményeket szereztek volna.