Ha az állam és az egyház szétvált egymástól a fejlett országokban, (tehát nem engedik, hogy kitalált dolgok alapján hozzanak törvényeket) akkor ugyanezek országok miért engedik a transzneműséget?

Ahogy én latom a transzok a bohócok szerepét vették át jelen korban.

Megjelennek és ha nem is teli torokból nevetnek az emberek, de mosolyognak rajtuk.

Egyfajta alpári szórakoztatás ez.

A lényegi különbség, hogy a bohóc előadásában volt produktum, volt benne meló, mondanivaló.

A transzokéban pedig általaban nincs konkret produktum csak a megjelenés.

Kivéve pl azt a jó hangú szakállast csajt. Az poén volt és szétbotránkoztatott mindenkit. De egy szava se lehetett senkinek mert atom hangja van.

A transzok mutogatása olyasmi jelenleg mint a szazadelőn volt a szörnycirkusz a freakshow.

De ugyanez a kategória az a karok és lábak nélkül született szerencsétlen akit visznek szerte a vilagba és elmondja hogy ő boldog.

Mindenki tudja hogy nem az, de az emberek elmennek megnezni, borzongani, pont úgy mint a századelőn a szörnycirkusz is sikeres volt a torszülött emberek bemutatásaval.

Ezért tapsolták meg azt az öreg, dagadt nőnek öltözött nyomorultat is aki bénán korcsolyázott.

Mert sunyiban mindenki jólesően röhögött egyet a szerencsétlenen.

Kissé távolról indultál neki kérdező.

A transzokkal és az egész lmbtq mozgalommal az a dilemma, hogy az egyén önképét mennyire kell tiszteletben tartania a kollektívnak, ha az egyébként nem sérti a liberális társadalmi berendezkedés alapját, azaz azt, hogy amíg nem árt vele senkinek, addig azt csinál amit akar.

Pszichiátriailag pedig egyelőre ott tartunk, hogy transznak lenni, bár nem "normális", de nem is van ráhatással az egyén semmilyen kognitív képességére. És eddig akárhányszor próbálták "meggyőgyítani", annyiszor tettek vele csak több kárt. Orvosi szempontból vita tárgya, hogy a psziché-ben (vagy jelen esetben a genderben) milyen spektrumon értelmezhetünk valamit "normálisnak" és mit betegségnek. Csakmert a dél-amerikaiak jelentős részének sötét szemszíne, sötét haja és nullás vércsoportja van, attól még ha születik egy világos bőrű, szőkehajú, kékszemű, AB+ gyerek, az attól még nem tekintendő betegségnek. Ugyanígy azt sem, hogy az ázsiaiak szervezete kevésbé tolerálja az alkoholt és a laktózt. Akkor nevezünk valamit betegségnek, ha ritka és nem illik bele a többségi ismérvekbe, vagy akkor, ha az éllettanilag hátrányos? És ha az élettani hátrány társadalmi eredetű?

Egyébként megjegyzem, hogy valamennyi következetlenséget mindig is el kell majd fogadjunk a törvénykezésünkben, mert nem filozófiai, jogi, vagy pragmatikai megfontolásból hozzuk a legtöbb társadalmi berendezkedést érintő törvényeinket, hanem politikusi indulat és szeszély alapján.

"a gender meg a szellemi nem"

Társadalmi nem, és először nem a transzok találták ki magukra, hanem az ipari forradalom idején a társadalmi szerepek átalakulásával volt szükség bevezetni a fogalmat. Addig egy nő női feladatokat végzett, otthon volt a gyerekkel, főzött, mosott, takarított, a férfi meg dolgozott.

A reklámcégek, a gyárak, erre a nemi felállásra tudtak építeni, egy serpenyőt nem kellett a férfiaknak reklámozni, ahogy egy babakocsit sem. Az akkus fúró meg nem a férfiak miatt érkezett a piacra, hanem a nők miatt, akiknek nincs otthon egy teljes szerszámkészletük. Ezekhez szükség volt bevezetni társadalmi nemeket, amik segítségével a társadalmi változásokat, társadalmi szerepeket könnyebben lehetett vizsgálni.

De ennek te is utánanézhettél volna ahelyett, hogy hülyeségeket állítasz kérdésnek álcázva.

"Nem az lenne logikus, hogy ez egy egyszerű pszichiátriai probléma, amit gyógyítani kellene"

De, az lenne a logikus, csak a szakemberek megállapították hogy a transzneműség nem gyógyítható. Lehet hogy 200 év múlva rájönnek egy új módszerre, de jelenlegi ismereteink alapján nem tudnak vele mit kezdeni akár logikus, akár nem.

A fejlett világ pedig támogatja az önmegvalósítást, ez érdeke a munkaerőpiacnak is, mert a boldogabb munkavállalók többet termelnek. A munkaerőpiac lobbiját pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni ha politikus vagy.

#4 "Társadalmi nem, és először nem a transzok találták ki magukra, hanem az ipari forradalom idején a társadalmi szerepek átalakulásával volt szükség bevezetni a fogalmat. Addig egy nő női feladatokat végzett, otthon volt a gyerekkel, főzött, mosott, takarított, a férfi meg dolgozott."

Így van.

Az a vicc hogy ettől teljesen eltérő jelentéssel és tartalommal most egy teljesen mást próbálnak meg eladni társadalmi nemként és éppen az ellenkezőjét képviselik annak mint amit valójában ez a nézet képviselt.

a társadalmi nem lényege - ahogy írtad, hogy a férfi - aki férfi - minden korban másféle módon férfi, ahogy a nő is - aki nő - minden korban másképpen nő. Az egyik korban a férfitól elvárt viselkedés, hogy menjen katonának meg nemzzen gyereket, mint a spártaiak, a másik korban meg hogy legyen a családjával és tartsa el őket a munkájával, a harmadikban meg hogy vegyen részt egyenlően a gyerekek felnevelésében is.

De ettől még a férfi az férfi és a nő az nő!

Amit ma próbálnak beadni az meg pont az ellenkezője, hogy attól, mert nem katonákkal akar játszani, nem a fekete meg barna a kedvenc színe és nem verekszik, már nem is fiú az a fiú hanem lány. Most a külsőségekből, viselkedésből akarják levezetni a férfi és női nemeket és kitalálnak ezerféle köztes nemi létet mellé. Mikor az elmúlt évszázad pont arról szólt, hogy nem kell semmi korlátozza vagy kényszerítse egyféle viselkedésmódra, tevékenységre, érzelemre sem a férfiakat, sem a nőket, mert nem attól lesz valaki férfi ha a barnát szereti meg focizik és verekszik és nem attól lesz lány ha rózsaszínben jár és babázik.

"De, az lenne a logikus, csak a szakemberek megállapították hogy a transzneműség nem gyógyítható."

Ez nem igaz.

Mentális probléma és sok esetben sikerült elfogadtatni az illetővel önmagát. Ha egy kezek és lábak nélkül született ember képes elfogadni hogy ő ilyen testben kell éljen akkor hogyan és miért lehet probléma elfogadni, hogy bár nem érzem magam férfinak de ez a testem, akkor ezzel kell megbékélnem és együtt élnem?

Ha valaki genderfluidnak, nonbinárisnak vagy valamelyik kitalált lmbtq+BBQ betűnek mondja magát akkor azonnal elfogadod és megerősíted, de ha kijelenti hogy ő egy dobókocka vagy Mária Terézia akkor meg elmeorvoshoz küldöd. Miért? Mi a különbség? Egyik sem valóságos, akkor miért tapsolsz az egyiknek és korlátozod, próbálod kikezelni a másikat?

van ellenszer erre az egészre. Azt kell rá mondani, hogy NEM! Nem játsszuk a beteg játékotokat és nem fiam, te fiú vagy, csak szeretnél magassarkú cipőt meg sminket hordani, mint a lányok, de nézz a tükörbe, ettől nem nőnek nézel ki hanem bohócnak! Ne tedd, mert nevetséges! Ennyi!

"Ha egy kezek és lábak nélkül született ember képes elfogadni hogy ő ilyen testben kell éljen"

"Azt kell rá mondani, hogy NEM"

Kissé sarkított a példád. A lábnélküli embernek sem mondjuk hogy nem. Sőt, eszközöket gyártunk neki, pl. mankót, tolószéket, megfelelő környezetet amiben boldogulni tud. Mozgáskorlátozott mosdókat alakítunk ki amit használni tud, a lépcsők mellett lejtős feljáratot építünk vagy a lépcső mellé lépcső-felvonót telepítünk, amit kerekesszékkel is tud használni.

A vakoknak sípolós lámpát fejlesztettünk és teleraktunk mindent vakvezető csíkokkal, a vakvezető kutyát pedig beengedjük olyan helyekre is, ahova normális kutyát nem.

Miért pont a transzneműektől tagadnánk meg a segítséget, az elfogadást, az alkalmazkodást? Egy vaknak lehet sípolós lámpát telepíteni az adónkból, de egy transznak nem hagyjuk hogy a saját pénzén hormonterápiára járjon? Mégis milyen logika ez? Miért jó ez? Miért jó szándékosan keresztbe tenni nekik és tiltani a viselkedésüket, mikor más fizikailag vagy szellemileg sérülteknek igyekszünk mindent megadni amit igényelnek? Még ha nem is szánunk rá plusz pénzt, elfogadni őket semmibe sem kerülne.

"A fejlett világ pedig támogatja az önmegvalósítást, ez érdeke a munkaerőpiacnak is, mert a boldogabb munkavállalók többet termelnek. A munkaerőpiac lobbiját pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni ha politikus vagy"

Viszont az, hogy a feminizmus millioszamra termeli ki az inceleket, az okes....

39F incel

A transzneműség egyik alappillére a nemi diszfória. Ez a nemi diszfória pedig hozzájárul különböző mentális betegségek kialakulásához, felerősödéséhez (pl: depresszió). A transzneműséget nem lehet "gyógyítani". Jó, lobotómiával lehet, de azzal mindent is. Szóval van a transzneműség -> nemi diszfória -> depresszió. Szóval ez ugye rossz... Ahogyan a pszichológusok a kezelést, itt is a gyógyítást a legelején kell elkezdeni. (Pl ha eltört a lábad akkor nem fájdalomcsillapítót szedsz életed végéig, hanem sínbe rakják, begipszelik) Mivel a legelső forrást nem lehet kezelni (transzneműség) ezért a következő lépést kezelik (nemi diszfória). Ennek a kezelése pedig a társadalmi tranzíció, a transzneműség elfogadása, hormonterápia, műtét...kinek éppen mi.

És, hogy ez miért fontos? Mert te (és sokan hozzád hasonlóan) Napóleonhoz és a kutyákhoz hasonlítják a transzneműségek "képzelődését". Eddigi Napóleonok nem voltak depressziósak akikkel találkoztam, de a kutya-nők sem. Ők csak... Napóleonok voltak meg kutyák. Tehát az ő állapotunk (jó esetben) nem járul hozzá a depresszió vagy más mentális betegség kialakulásához.

Amúgy -bár én nem vagyok se tudós, se pszichiáter se semmi menő ember- a kérdésed legelső mondata szerint "Ugye a vallásokról nem lehet bizonyítani tudományosan, hogy igaz-e amiket mondanak." szerintem meg is válaszolja a kérdésedet. A vallásról nincs bizonyíték. A transzneműségre van (és bár én is transznemű vagyok [nem, nem az anyu cipőjét felveszem és bajusszal meg magassarkúban és tütüben mutogatom magam fajta] megkérdőjelezem sokszor a tudományos értékét egy-egy cikknek, mivel az ellenkezőjére is vannak tudományos írások), hiszen több írást olvastam miszerint a női és férfi agy különbözik, a magzati korban kapott vagy éppen nem kapott hormonok mennyiségétől függ a kialakulása a transzneműségnek stb.