A zsidóság miért nem próbálkozott korábban azzal, hogy visszatelepüljön a Közel-Keletre?
Herzl Tivadar, a cionizmus kezdeményezője, aki a modernkori zsidó államra tett javaslatot 1904-ben halt meg és halála előtt nemsokkal már megkezdődött a zsidó bevándorlás az akkori Palesztinába (ez felölelte a mai Izrael államot is).
A zsidóság azonban korábban miért nem próbálkozott meg a visszatelepüléssel? Sőt korábban még kedvezőbbek lehettek a feltételek, mert a keresztesháborúk idején is a területen élő csekély számú zsidók a muzulmánokat segítették és lehet, hogy akár még a középkor folyamán (mondjuk a 15. században) vagy a kora újkorban (16. század) történő fokozatos visszatelepedés esetén kiegyensúlyozottabb lenne a zsidók és muszlimok kapcsolata. A vallási hagyományaikban amúgy is erősen élt, hogy az Ígéret Földje ott van, ahonnét három alkalommal is ki lettek telepítve (asszír és babiloni fogság, majd a római hódítás).
válasza:Mert az oszmán birodalomban erre nem lett volna lehetőségük. Gyakorlarilag a nemzetiségi mozgalmak első hírére kapásból bekeményítettek az oszmánok a náluk élő zsidó kisebbséggel szemben (oké, más kisebbségekkel szemben is, de ez most nem annyira szempont), elnyomott, másodrendű polgárokként kezelték őket.
Lényegében a törököknél békében élhettél, amíg a neved kuss volt, amíg meghunyászkodtál az aktuális hatalom előtt. Egy komolyabb migrációs hullám, a zsidó őshazába való tömeges visszatelepülési kísérlet ellenben már koránt sem fért volna bele ebbe.
válasza:Az Oszmán Birodalom befogadóbb volt a zsidókkal szemben, több ezer zsidó települt le ott, akik Spanyolországból menekültek el. Nemzetiségi mozgalmakról a 19. század előtt nem beszélhetünk.
2-es: mégis több ma a zsidók száma Izraelben, mint mondjuk Herzl halála előtt, amikor relatíve kisebbségben voltak a területen. Igaz ma is jelentős az arabok száma Izraelben (ők nem palesztinok!).
válasza:A nemzet fogalma úgy, ahogy ma ismerjük, a 19. században jött létre. Akkor egyesült Olaszország vagy Németország például. Akkor jött rá a magyar nemesek egy csoportja (Széchenyi, Batthányi, stb.) hogy nekik a magyar jobbágy és magyar polgár a testvérük, nem a külföldi nemes. Akkor jöttek rá a Kárpát-medencében élő nemzetiségek is, hogy ők a Magyar Királyság területén élnek, de nem is magyarul beszélnek. Nos nem véletlen, hogy a 19. században jött létre a cionizmus is.
De igen, elméletileg létrejöhetett volna nem nemzeti, hanem csupán vallási alapon. Talán nem volt elég fejlett a világ hozzá. A 19. században már elkezdődött a globalizáció, tehát népszerű volt a nyomtatott sajtó, és az emberek érdeklődtek a nagyvilág iránt (lásd világkiállítások, első modern olimpia). A középkorban nehezebb lett volna a szerteszét szóródott zsidóságot megszervezni, amikor a többség abban a pár négyzetkilométerben élte le az életét, amit gyalog vagy lóháton be tudott járni.
válasza: válasza:"Lényegében a törököknél békében élhettél, amíg a neved kuss volt" Ilyen jó megfogalmazást röviden történelmi tények meg bonyolult arab szavak nélkül még nem olvastam. Amúgy lényegében igen.
Azért másodrendű értéktelen polgárnak lenni nem annyira fun, főleg ha a gatyádat is le kell adózni. A közel-keleten amúgy ez nem volt olyan rossz, mert örültél, hogy nem ölnek meg, de azért ez nem igazi szabadság Európából nézve. Aztán a 19. században beütött a kemény zsidógyűlölet, a többit meg ismerjük. (Amúgy nem, csak nincs értelme belemenni a történelembe, mert nem ez a fő kérdés)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!