A Lenin féle kommunizmus jó?

1. Csak egyféle kommunizmus van, és azt nem próbálta ki senki (mármint, ahogy elvileg elképzelték). De egyébként nem jó, mégpedig azért, mert úgy elvileg nem életképes. Egy csomó jó dolog van benne, és egy csomó kivitelezhetetlen.

2. Lenin-féle kommunizmus csak papíron (Lenin műveiben) létezik, nem valósította meg senki, Lenin életében éppen csak elkezdték. Egyébként a műveiben sok igazság van és sok kivitelezhetetlen dolog. Ezért nem működő.

3. Sztálin semmiféle kommunizmust nem valósított meg, ő diktatúrát teremtett. Viszont a kommunizmus jelszavával próbálta (sokáig sikerrel) ezt leplezni.

Ez ma egy időről időre újra előjövő téma, amivel az eszmét el akarják választani a bűnöktől. Azokat akik szerint Rákosi "nem igazi marxista" volt, jól helyreigazítja Hahner Péter az Újabb 100 történelmi tévhit c. könyve 89. fejezetében.

"Sokan vélekednek még ma is úgy, hogy a sztálini Szovjetunióban vagy Mao Kínájában eltorzították a marxizmus tanítását. Szerintük ezek a magukat marxistáknak nevező s totális elnyomást gyakorló rendszerek ideológiái csak karikatúrái az igazi marxizmusnak" - kezdi a fejezetet.

Idézi Leszek Kolakowski lengyel filozófust: "Nem tagadom azt a nyilvánvaló tényt, hogy Marx gondolkodása sokkal gazdagabb, finomabb, és sokkal differenciáltabb annál a néhány idézetnél, amelyet állandóan ismételgettek a leninista-sztálinista ideológia szerint, hogy igazolják a szovjet hatalmi rendszert. Mégis azt mondanám, hogy ezek az idézetek nem feltétlenül torzítások, hogy a marxizmus száraz csontváza, melyet a szovjet ideológia felhasznál, nagymértékben leegyszerűsített, de nem meghamisított útmutató az új társadalom felépítéséhez."

Mint Hahner írja, Kolakowski részletesen kifejtette, hogy Sztálin úgy valósította meg a társadalmi egyenlőséget, hogy mindenkit a legalsó rétegbe züllesztett. A diktatórikus rendszerét bármely cár megirigyelte volna: csak állami szervezeteken lehetett folytatni társadalmi életet, az állam rendelkezett a termelési eszközökkel, és csak az állam hasznára tehetett az egyén bármit is.

Marx szerint a munkamegosztás, és a magántulajdon a legfőbb probléma. Azaz államosítás, TSZ, terménybeszolgáltatás.

Marx azt írja, hogy a felszabadított emberiségnek nem lesz szüksége a mostani polgári társadalom "konfliktusokat megoldó" szervezeteire, hiszen ez csak a kapitalizmus által irányított társadalomban szükséges a rend fenntartásához. Azaz ha létrejön a köztulajdon, nem lesz szükség rendőrségre, bíróságra, stb, vagyis anarchia fog következni.

Marx az is megfogalmazta, bár ködösen, hogy az egészhez egy, a proletárok látens tudatosságát kibontakoztató új elitre van szükség, ha úgy tetszik, pártra.

Kitér arra is, hogy az új pártnak szembe kell helyezkednie a munkássággal, ha az letérne az "igazi proletárizmus útjáról". Azaz hogy a hatalom megszerzése után a párt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatja az értetlen tömeg akaratát.

Így viszont a marxista párt akaratával való szembeszállás azonnal a kapitalista rend fenntartására irányuló törekvésként értelmezhető, s az egység felé nem vezet más út, mint a civil társadalom minden függetlenségének megszüntetése.

Ismét idéz a könyv írója Kovalowski-tól: "Hát nem azt monda Engels, hogy az igazi szabadság annak függvénye, hogy mennyire képesek az emberek alávetni természeti környezetüket és tudatosan szabályozni a társadalmi folyamatokat? E meghatározás szerint pedig minél fejlettebb technológiailag egy társadalom, annál szabadabb, a társadalmi élet pedig minél jobban alá van vetve egy egységes, irányítói erőnek, annál szabadabb. Engels sem említette, hogy a társadalom efféle irányítása magában foglalná a szabad választásokat vagy más efféle burzsoá fortélyokat; és ezért semmi okunk sincs azt állítani, hogy az egyetlen despotikus központból ily módon szabályzott társadalom nem lenne tökéletesen szabad ebben az értelemben."

Nem Sztálin összegezte a kommunizmus elméletét "a magántulajdon felszámolásának" kifejezésével, nem ő állt elő azzal, hogy az államnak centralizált ellenőrzést kell gyakorolnia a termelési eszközök felett - ezek mind a Kommunista Kiáltványban olvashatók.

A tökéletesen egységes társadalom víziója csak központi, erőszakos irányítással valósítható meg - írja Kovalowski.

Arról is ír egy fejezetet, hogy a Hruscsovi elhatárolódás a sztálini dolgoktól, és "a bűnök leleplezése" csak színjáték volt, hogy kiengedjék a robbanásig feszült szelepet, és megőrizhessék hatalmukat.

Pro Patria, a te vélekedésed legalább annyira félreértés, mint amelyet kárhoztatsz. Nézzük miért.

1. A hivatkozott könyv egy ember vélekedése, nem tudományos tanulmány. Szíve joga. Azonban elvet, ideológiát a nevében végrehajtott gyakorlattól nem elválasztani, közönséges egybemosás, ami sok tévhitre ad alkalmat. Ezzel a gondolatmenettel bármely bűnös tett magyarázható, elég csak valamely magasztos elvvel magyarázni. Majd azt mondjuk, az elv nem is annyira magasztos. Azt úgy sem ellenőrizhetjük, a cselekvő igazat állít-e, hiszen nem látunk a gondolataiba, az előbbi gondolatmenettel viszont elvágtuk a logikai bizonyítás lehetőségét.

2. Meg kellene nézni Kolakowski teljes tartalmú vélekedését a témáról. Ha tényleg csak ennyi, akkor Kolakowski nem volt tisztában azzal az elemi ismerettel, hogy ha egy dolgot gazdag tulajdonságaitól elkezdünk megfosztani, akkor eleinte csak szürkítjük, de van egy pont, ahonnan már nem beszélhetünk ugyanarról a dologról. Ez esetben arról, hogy Sztálin - mikor már kellő hatalommal rendelkezett - meg sem kísérelte legalább Lenin útmutatásait (könyveiben megjelenő teóriákat) megtartani, sőt a formális hasonlóságot sem igényelte, a leninizmusból megelégedett Lenin bebalzsamozott testével és néhány képpel a hivatalos helyiségekben. Marxot meg sem említeném, a következők miatt.

3. Kedves Pro Patria, gondolom Hahnert kiolvastad, de vajon Marxot is? Ugyanis Marx filozófiai és közgazdasági alapon jutott el a kapitalizmus bírálatához. Nem minden elemét bírálta, ennél jobb közgazdász volt. Azokat tartotta elfogadhatatlannak, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségeket fokozták. De Marx nem jutott el a feltárt ellentmondások kiküszöbölésének gyakorlatáig. Lenin maga írta kritikaként Marx e hiányosságát, és ez motiválta művei többségét. Vagyis, hogy Marx és Engels helyett - az elvi bírálatok mellett - gyakorlati útmutatót adjon az új elvek kivitelezéséhez. Egész könyvet szentelt annak bizonyítására, hogy ezt miért a legfejletlenebb helyen kell kezdeni. Könnyedén látható az ellentmondás. Lenin maga is tud(hat)ta, hogy érvelése sántít, de valahogy meg kellett magyarázni, a NOSZF-t. Ha ennyire egyszerű lett volna, elég egy kisebb brossúra, és nem Oroszországban kezdeni, mert bár az szegény volt, de messze nem a legszegényebb.

4. Az engelsi idézetet sem érdemes elferdítve a magunk vélt igazának alátámasztására használni. Az engelsi szabadságfogalom az idézetbeli értelemben arról szól, hogy egy társadalom képességei (vagyis tagjai jólétének növelése) mennyire függenek az ismereteitől. Pontosan azt fogalmazza meg, hogy jóléte a természethez való viszonyuktól függ. Ezt keverni az emberek egymáshoz való viszonyával (mert például a választás ezt jelenti), nem szerencsés. És ebben az összefüggésben olyasmit hányni Engels szemére, amivel az nem foglalkozott, alapvető elfogultság. Sok fontos dologgal nem foglalkoztál te sem válaszodban. Az előbbi alapon ez jogosítson fel, hogy emiatt kritizáljalak? Nem, nem jogosíthat fel. Csak abban kritizálhatlak, amit leírtál, és elemi jóhiszeműségi kérdés, hogy amit nem írtál, arról nem mondok véleményt.

5. Mindezekkel együtt, bizonyára vannak Marxnak téves megállapításai. Ha azonban arra gondolok, hogy a kapitalizmus alapvető ismérveként meghatározott társadalmi (nem emberi, az teljesen más!) egyenlőtlenségek valódi lehetőségei Marx korában még csak nem is sejlettek, ma viszont a technika (főleg az elektronika és informatika) az egyenlőtlenségek fokozásának soha nem látott távlatait teszi gyakorlattá. Ezt szeressük benne?

Ugyanakkor Leninnek a kommunizmus kiteljesedéséhez vezető javaslatai alapvetően hibásak voltak, ezért is buktak el. Még életszerűtlenebbek voltak a kommunizmus egyes tulajdonságairól alkotott egyes nézetei. De olyant, hogy ott minden ember egyenlő, és minden úgy van társadalmi tulajdonban, ahogy itt és most képzelik, még ő sem mondott. Nem véletlen, hogy a társadalmi tulajdonról fél könyvet írt, ennél rövidebben megfogalmazva félreérthetőnek tartotta. Ma rendesen félre is értik - tudatlanságból és szándékosan hamis sugalmazás okán.

Viszont azt le kell szögeznünk, a kommunizmus abban a formájában, ahogy azt Leninék elképzelték, a legjobb szándékú értelmezés esetén is kivitelezhetetlen. Ennek az az egyszerű oka, hogy nem vettek figyelembe fontos emberi alaptulajdonságokat. Részben, mert az akkori ismeretek szerint még nem tartották fontosnak, részben, mert nem értettek hozzá. Csak példaként: bármilyen gazdag és egyenlő körülmények között sem születnek egyformának az emberek. Ez mind testi, mind szellemi képességeikre vonatkozik. Ha mégis egyformának tekintjük őket, akkor elvesszük a legfontosabb motiváló tényezőt, ami az embert előreviszi. Ezért az el fog korcsosulni (pontosabban egy idő után megszünteti a fennálló szabályokat - egy sokkal egyszerűbb formában végül ez történt 1989-90-ben Európában).

Kedves 10:19-es válaszoló!

Először is köszönöm, hogy végre egy komolyanvehető, kimerítő választ olvashatok, mert bár több alkalommal kimásoltam az adott idézetet, de soha nem jött rá semmi érdemi reakció.

"A hivatkozott könyv egy ember vélekedése, nem tudományos tanulmány."

- Annál több, hiszen egy, a téma kiváló ismerőjeként szereplő ember írta, érvekkel, forrással, hivatkozási pontokkal, összehasonlító elemzésben. Miben nem felelne meg tehát a kritériumoknak?

"Ha tényleg csak ennyi, akkor Kolakowski nem volt tisztában azzal az elemi ismerettel, hogy ha egy dolgot gazdag tulajdonságaitól elkezdünk megfosztani, akkor eleinte csak szürkítjük, de van egy pont, ahonnan már nem beszélhetünk ugyanarról a dologról."

- És hol van a a pont, Hol húzhatjuk meg, és jelenthetjük ki, hogy ez a kommunizmus már nem az a kommunizmus? Más oldalról megközelítve: mondhatjuk-e azt, hogy az ideológia végződhetett volna másképp, mint ahogyan történt? Ha nem, az eszme alapjaiban rossz.

"Ez esetben arról, hogy Sztálin - mikor már kellő hatalommal rendelkezett - meg sem kísérelte legalább Lenin útmutatásait"

- Tévedés lenne azt állítani, hogy Lenin emberségesebb lett volna. Hivatkozok itt az itt is feltűnt robgros kérdésére, ugyanabból a könyvből egy másik fejezetet vitatva.

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__kulfoldi-politika__2..

"Kedves Pro Patria, gondolom Hahnert kiolvastad, de vajon Marxot is?"

- Nos, nem, így csak azok véleményére, kifejtéseire hagyatkozhatok, akik mélyebb ismeretekkel rendelkeznek róla. Ám gyanítom, hogy ez általánosan elmondható azokról is, akik a Bibliával egyenértékű, történelemformáló műként emlegetik.

Valójában kevesek szánják rá magukat. A Mein Kampfba beleolvastam, ám olyan szükségtelenül bőszavú és egyben lapos volt, hogy elment a kedvem a kiolvasásától.

Ekképp, kompetencia hiányában a 4-es és 5-ös pontok megvitatásába nem is megyek bele.