Az I. VH elvesztése után Magyarország miért nem akart újra egyesülni Ausztriával?

"Törökországot se érdekelte hogy elveszítette a VH-át , alig veszített területeket és kivívta az önállóságot..."

- Annyira imádom ezt. Terjengnek a sablon érvkészlet ilyen elemei az interneten, egymásközt megosztva és továbbadva, de senki nem kérdezi meg magától, valójában milyen is volt az inkább már amúgy csak nevében Oszmán Birodalom kiterjedtsége az első világháború utáni Törökország határaihoz képest:

[link]

[link]

Néhány egyéb kiegészítés:

"Kétszer is vissza akart jönni IV. Károly de egyszer megbeszélték hogy ne másodszor meg katonailag verték le."

- Ez teljesen marginális. IV. Károly esetleges retronizációja nem jelentette volna Ausztria és Magyarország egyesülését is, mivel Ausztriában kikiáltották a köztársaságot, míg Magyarországon egy rövid zavaros viszony után megmaradt a királyság, ráadásul Ausztriában a Habsburg-család minden tagját kitiltották az állam területéről.

Másfelől az Antant világos tudtára adta a magyar politikai vezetésnek, hogy egy Habsburg restaurációnak akár csak jele is azonnal támadást vonna maga után, vagyis a maradék országunk is veszélyeztetve lett volna.

"Csak erre olyan mértékű felháborodás volt a törökök között, amit meglovallva Atatürk vezetésével kiebrudalták a nyugati erőket az országból, és 1923-ra tető alá hoztak egy, területileg sokkal kedvezőbb békét a környező országokkal és a nyugati hatalmakkal."

- Ugyanez Magyarországgal kapcsolatban is elmondható. Az eredeti területi igény csehszlovák részről északon Miskolcot, a románok irányából Nyíregyházát és Debrecent, délről a szerbek felől Szegedet és Pécset is magába foglalta.

[link]

A beljebb eső Székesfehérváron és Kecskeméten kívül gyakorlatilag egyetlen jelentős város sem maradt volna az országban, Budapest után. (Győr esetén nem tudom, mi volt az elképzelés.)

----------

És végül:

"Lehet Ausztria azelőtt jól kizsákmányolta az országot de a kiegyezés után Magyarország 2. fénykorát élte !"

- Ehhez éppen az kellett, hogy - hosszú, hol szóban, hol harccal vívott - küzdelem után önállóan működő országgá váltunk, a saját alkotmányunkkal, magunk törvénykező országgyűlésével, saját minisztériumokkal, megkötések nélkül.

"Tényleg csak annyi az indok hogy a rossz emlékek miatt (48-as szabadságharc) a magyarok tiltakoztak ? Ennyire hülyék voltunk ?"

- Ennek a küzdelemnek csak egy pontja volt az 1848-as esemény, bőven nem ennyiből állt. Az erdélyi fejedelmek hadjáratai, a Wesselényi-összeesküvés, Rákóczi-szabadságharc, Kazinczy, Martinovics és a jakobinus-összeesküvés, a reformkori országgyűlések vitái - ebbe illeszkedett bele az 1848-as szabadságharc is.