Miért nem vált soha egységes országgá Európa német anyanyelvű része?

Mert a háttérhatalom nem engedi.

Túl erősek lennének...

#3

És ez miért is lenne rossz a háttérhatalomnak?

Amikor a Verduni szerződés 843-ban 3 részre osztotta a Frank Birodalmat, a Keleti Frank Királyság már akkor 4 hercegségre tagolódott, gyakorlatilag Madarász Henrik 919-es megkoronozása az ország végét jelentette.

962-ben, amikor I. Ottót császárrá koronázzák és kialakul az NRB, az sem egy teljesen egységes birodalom, inkább egy magyarellenes szövetség, igaz ekkor valamennyire egységesnek tekinthető, de a császárok hatalma meglehetősen törékeny volt és annak megtartása érdekében gyakran adományoztak birtokokat. Így a császári hatalom a püspökök, érsekek kinevezésén és azok haderején, birtokain alapult.

De amikor VII. Gergely pápa kiadta 1075-ben a Dictus papaet, ez is elveszni látszott.

A rendelet után a pápa és a császár harca, kölcsönös kiközösítés teret adott egy német polgárháborúnak, amit így gyakorlatilag az egyház nevében vívtak, emiatt volt pl a Canossa-járás, 1077-ben. A császár ugyan vissza tudta verni a felkelést, de ezzel a pozíciója megrendült, az elkövetkező évtizedekben pedig a császárokat az invesztitúraharc olyannyira meggyengítette, hogy a császári cím gyakorlatilag csak némi tekintélyt adott a császárnak, a tényleges hatama kicsi volt.

Így a császár már nem tudta egységesíteni a birodalmat.

Az 1700-as években vistont egy új hatalom, a Porosz királyság jelent meg.

Napóleon idejében az NRB megszűnt, így viszont Napóleon halála után út nyílt a poroszok megerősödésére.

A poroszok és a Habsburgok ellentétbe kerültek. A Habsburgok ekkor egy osztrák vezetésű Nagy-Német Birodalmat akartak létrehozni, ellenben a poroszok győzelmével ez lehetlenné vált.

Ez ugyan a kérdéstől már kissé eltér, de váloszolnék Erika Berger!

Valóban nem igaz, hogy csak a magyarok ellen volt célszerű ez a szövetség, tekintve, hogy az NRB hatalmas területen jött létre és például északról a vikingek is komoly fenyegetést jelentettek vagy mondjuk a kialakuló másik keleti szomszéd, a Lengyel Fejedelemség (I. Mieszko nagyjából ekkortájt fogta össze a polán, viszlyán törzseket és ez is egy jelentős politikai erőt jelentett a térségben) is fenyegetést jelenthetett és ellenük is praktikus volt ez a "tömörülés", de az NRB egyértelműen a magyar ellen aratott győzelmek (Merseburg, Augsburg) hatására és a további fenyegetés elkerülése érdekében tudott létrejönni.