Hun-szkíta-magyar kontinuitás?

A kérdésedböl is látszik, hogy mennyire buta/tájékozatlan vagy.

Mellesleg a finnugor CSAK nyelvi rokonságot jelent és nem népcsoportokat! Aki ezt nem tudja, az elég alacsony szinten van!

1.Ez mióta hadászattal kapcsolatos kérdés?

2. Szóval aki nem ért veled egyet az ne válaszoljon? Akkor mi értelme van a kérdésnek?

3.,,a finnugor hazugság egyre bizonytalanabb, ami a hun rokonság irányába vezet minket."

Kár, hogy a tudomány erről nem tud.

A világon mindenhol teljesen elfogadott tény a nyelvészetet ismerők körében, hogy a magyar finnugor, uráli nyelv. Hallgasd meg a manysikat, ha ezt kézenfekvően be akarod bizonyítani. A finnek is így tanítják, de még a törökök is, csak ők hozzáadják a saját nyelvcsaládjukat is. Urál - altájit tanítanak. Ebben a magyar ugyanúgy finnugor, uráli, a török meg türk, altáji. Csak a kettő kapcsolódik.

A szkíták a tudósok nagy része szerint indoirániak voltak, tehát a perzsához rokon volt a nyelvük. A magyarhoz nem.

A hunok pedig legnagyobb valószínűséggel türkök voltak, tehát van 30+ másik népcsoport, aki inkább hun, mint mi lennénk.

A szkíta - hun - magyar kontinuitás EGYEDÜLI magyar teória. Sehol az égegyadta világon máshol nem beszélnek róla. Ezt csak mi találtuk ki, mert ezek a népek egymás után éltek a Kárpát - medence környékén és benne, tehát jól lehetne rá alapozni jogokat. Így lehetne villogni a románoknak, hogy mi voltunk itt előbb bleeeee.... Más alapja nem nagyon van.

A valóságban ezek a népek mind kapcsolódtak valamikor, mert nomádok voltak és az Eurázsiai sztyeppe egy olvasztótégely. Tehát nem azt mondom, hogy nincs közünk a hunokhoz, vagy a szkítákhoz, de kontinuitást feltételezni túlzás. A magyarok nyelve uráli, pont az a hely, ahol ezek a népek keveredtek.

#7#

Csak a finn-ugor nyelvcsaládra reagálnék, és inkább kérdés formájában, mert nem értek hozzá.

Mi kapcsilja össze ezt a két, finn és ugor ágat?

Semmi hasonlóságot nem találok a finn és a magyar nyelv között, amire nem magyarázat, hogy már nagyon régen szétvált a két népcsoport.

A voguloktól, osztyákoktól is régen eltávolodtunk, de ott felfedezhető a nyelvrokonság, igaz azok is ugorok.

A finnekkel egy területen élést nem vitatom, csak a két nyelvben nem találok semmi hasonlóságot.

8. Pedig az idő a magyarázat. Ugyanúgy, ahogy a perzsa és angol esetében. Mindkettő indoeurópai nyelv. Az angol viszont germán, míg a perzsa indoiráni.

A hasonlóság nem nyilvánvaló. A magyarban a ragesetek száma 18, a finnben 15. Kezdetnek ez rámutat a hasonló korukra. Ott van a hanglejtés. Mindkét nyelv az első szótagot hangsúlyozza, kivéve ha van hosszú magánhangzó is, mert akkor az első mellett az a szótag is hangsúlyozott.

Az alapszókincsben kell keresni a hasonlóságokat.

vér - veri, víz - vesi, tűz - tuli, jég - "jee", méz - mesi, vaj - voi, kéz - "keszi", menni - "menne", élni - "ele", tenni - "tehde", hal - kala, mi? - "mite?", mi(névmás) - me, nyíl - nuoli, stb... Az idézőjeles szavak fonetikusan írtak.

Továbbá a hangváltozások szabályosak:

f - p

fa - pu, fél - puoli, fed - peite

h - k

hal - kala, hall - kuolla, hal (ige) - kuole.

A szkíta, hun, vagy az avar nyelvi rokonításokkal pont ugyanaz a baj, mint az albánok esetén az illír, vagy a dák rokonítással.

Egyszerűen nem lehet sem bebizonyítani, sem pedig megcáfolni, minthogy nem ismerjük ezeket a nyelveket.

Saját írásbeliség hiánya révén semmit nem tudunk a nyelvek szókészletéről, nyelvtani szabályairól, semmit sem, csak annyit, amennyit a velük kapcsolatba kerülő népek fonetikusan lejegyeztek belőle, ez rendszerint mindössze tízenpár földrajzi -és személynév - logikusan, mivelhogy más egyebeket lefordítottak a saját nyelveikre, ezeket nem.

Ember legyen a talpán, aki ezek alapján rokonítani tud egy nyelvet.

Tehát az előbbi példánál maradva, elméletileg nem zárható az ki, hogy a ma rokonnyelvek nélkül álló albán nyelv az illír, vagy mondjuk a dák nyelv leszármazottja, de jelenlegi ismereteink birtokában lehetetlen bizonyítani mind ezt, mind pedig az ellenkezőjét. Mert nem ismerjük a nyelvet, amivel összehasonlíthatnánk.

A szkíták esetén más szempontok alapján kizárható a rokonság, minthogy annyi biztosnak (legalábbis tudományosan széleskörűen elfogadottnak) tűnik, hogy egy indoiráni népről van szó. De ha ez nem elég, kortárs írásos művek a honfoglaló magyarok kapcsán mindig részletezték azoknak ázsiaias karakterisztikáját - ilyen a szkíták esetén nem volt.

A hun az már más kérdés. Itt is az a baj, hogy egyáltalán nem ismerjük a hunok egykori nyelvét, a kultúrájukat sem sokkal jobban. Amennyire viszont igen, abból úgy tűnik, hogy nem beszélhetünk egy egységes, homogén kulturális etnicitásról, hanem egy többnyelvű -és kultúrájú gyűjtőtábor volt (ami ekkora kiterjedésű birodalom esetén egyébként logikus is), így elméletileg akár lehettek ennek részei a magyarok ősei, vagy azoknak egy része is.

De túl kevés a tudományos ismeretünk, hogy mindezt akár bizonyítani, akár cáfolni tudjuk.