Hogyan képzelhető el egy információn vagy interneten alapuló big data diktatúra? Hogy értelmezendő maga a kifejezés?

Mint a kínai társadalmi pontrendszer. Tulajdonképpen semmi különleges nincs benne, csak mások az eszközök.

Mivel mindent behálóz már az internet, egyéni szinten valós időben látják, mit csinálsz, mit érzel, mit gondolsz, mennyire vagy lehetséges kockázat, letilthatnak egyes szolgáltatásokról.

Társadalmi szinten pedig levághatnak a netről, meghatározhatják, milyen tartalmak kerüljenek eléd... stb.

A felügyeleti kapitalizmus kora

The Age of Surveillance Capitalism: The Fight for a Human Future at the New Frontier of Power Shoshana Zuboff professzor 2019-es nem fikciós könyve,amely olyan digitális vállalatok fejlődését vizsgálja, mint a Google és az Amazon , és azt sugallja, hogy üzleti modelljeik A kapitalista felhalmozás új formája, amelyet „ felügyeleti kapitalizmusnak ” nevez. [1] [2]

A felügyeleti kapitalizmus kora

Előlap

Szerző Shoshana Zuboff

Tantárgy Politika, kiberbiztonság

Kiadó Profil könyvek

Megjelenés dátuma 2019. január 15

ISBN

9781781256855

Míg az ipari kapitalizmus pusztító következményekkel zsákmányolta és irányította a természetet, addig a felügyeleti kapitalizmus az emberi természetet kizsákmányolja és irányítja totalitárius renddel, mint a fejlődés végpontjaként. [3]

Feltétel

Zuboff kijelenti, hogy a felügyeleti kapitalizmus "egyoldalúan igényli az emberi tapasztalatot, mint szabad nyersanyagot, amelyet viselkedési adatokká alakítanak át, [amelyeket] szabadalmazott viselkedési többletnek nyilvánítanak , amelyet a „gépi intelligenciaként” ismert fejlett gyártási folyamatokba táplálnak be, és olyan előrejelzési termékekké gyártják, amelyek előre jelzik, megteszed most, hamarosan és később." Azt állítja, hogy ezekkel az új kapitalista termékekkel "egy újfajta piacon kereskednek, amit én viselkedési határidős piacoknak nevezek ". [2]

A kapitalista társadalomban az olyan információk, mint például a felhasználók tetszései és nemtetszései, amelyeket egy olyan platform elérésekor, mint a Facebook , vagy bármilyen más érzékelőtől gyűjtöttek össze, amely internetes kapcsolati pontként szolgál az adatfolyamhoz, olyan információk, amelyeket az adott vállalat felhasználhat. hogy javítsa a felhasználó élményét azáltal, hogy olyan információkkal látja el őket, amelyek a korábbi tevékenységükből származó adatok érdeklődését mutatták volna. Sok olyan dologra is következtethet az egyénről, amelyek messze túlmutatnak a használati feltételeken. Ez sokféleképpen megtehető egy algoritmus használatávalamely információkat elemzi. A felügyeleti kapitalizmus veszélye az, hogy a platformok és technológiai cégek magánjellegű információk tulajdonjogát követelik, mert azokhoz ingyenesen hozzáférhetnek, és az adatgyárak „nyersanyagának” tekintve a személyes tapasztalatokat. A kormányok és maguk a felhasználók nagyon kevés felügyeletet vagy tényleges törvényeket írnak elő. Emiatt visszajelzések érkeztek arra vonatkozóan, hogy ezek a cégek hogyan használták fel az összegyűjtött információkat. Például a Google , amelyről azt mondják, hogy "a felügyeleti kapitalizmus úttörője" [4] , bevezetett egy olyan funkciót, amely "kereskedelmi modelleket használt, amelyeket az emberek egy időben és helyen fedeztek fel". [4]Ez azt jelenti, hogy nem csak a reklámokat célozzák meg kifejezetten Önnek a telefonon keresztül, hanem most kéz a kézben működnek a környezetével és szokásaival, például egy helyi bár hirdetését mutatják meg, amikor este a belvárosban sétál. Az ilyen technikai és specifikus reklámkísérletek könnyen befolyásolhatják az egyén döntéshozatali folyamatát a választott tevékenységekben és a politikai döntésekben. Így az az elképzelés, hogy ezek a vállalatok látszólag nem ellenőriznek, miközben képesek megfigyelni és ellenőrizni a gondolkodást, egyike annak a sok oknak, amiért a technológiai vállalatokat, például a Google-t, oly sok vizsgálat és kritika éri.

Továbbá Zuboff azt írja, hogy a technológiai vállalatok számára biztosított szabadság abból az elképzelésből fakad, hogy „a felügyeleti kapitalizmus nem hagyja fel az olyan bevett kapitalista „törvényeket”, mint a versenyképes termelés, a profitmaximalizálás , a termelékenység és a növekedés, [4] mivel ezek minden üzleti tevékenység alapelvei. a kapitalista társadalomnak arra kell törekednie, hogy kitűnjön, hogy versenyképes legyen. Zuboff egy cikkben azt állítja, hogy "az új logikai felhalmozás … bevezeti a saját mozgástörvényeit". [4] Más szóval, ez egy új jelenség a kapitalista műveletekben, amelyet ekként kell kezelni, és bele kell ültetni a maga sajátos korlátaiba és korlátaiba. Végül, amilyen invazívak a platformok az információk felhalmozása szempontjából,megosztási gazdaság ", Van Dijck (2018) [5] , amelyben a saját felügyeleti kapitalizmusukat megvalósító egyének saját maguk platformok segítségével juthatnak hozzá digitális információhoz. Így "az egyének nagymértékben profitálhatnak ebből az átalakulásból, mert felhatalmazza őket arra, hogy létrehozzák üzlet", Van Dijck (2018). [5] A kisvállalkozások is profitálhatnak abból, hogy gyorsabban növekednek, mint a fogyasztói igények és kívánságok ismerete nélkül, de fizetniük kellene a vállalatoknak a tudáshoz való hozzáférésért. Ez a felügyeleti kapitalizmust kivételesen hasznosnak tartja. eszköz a vállalkozások számára, de egyúttal a magánélet megsértését is jelenti azon felhasználók számára, akik nem akarják, hogy privát élményeiket egy cég birtokolja.

[link]

A) Az emberi jogokat ez nem érinti!

B) Azt hogy a tõke magához görbíti át írja majd a jog szabályokat és be árazza az embert?

C) Oly módon szervezõdik a társadalom hogy egy sajátos a társadalmi szabályokat ki játszó diktatúra felé halad?

D) Gattaca szerű világ kínai szociális credit rendszerrel kombinálva

Zimbardó börtön kísérlete jól mutatja milyen eredménye van az ilyesminek

E) Ez így van rendben a tőke meg a társadalom másik fele barátságos viszonyban áll az emberi jogokkal