A második világháborúban Sztálingrádnál valóban úgy volt, hogy az egyik Ember kapott lőszert a másik meg fegyvert? Erre vannak valami bizonyítékok is?

A filmről beszélsz, Ellenség a kapuk előtt, bár ugye abban is kivégezték azt a tábornokot, aki az ilyen őrült rohamot megparancsolta.

Ez azért tényleg eszteleség lett volna, fegyvertelen embereket rohamra zavarni.

Az oroszok ugyan nem kímélték a saját embereiket sem, de fegyvert azért adtak nekik és jól megszórták fergeteges tüzérséggel a német állásokat roham előtt, nem voltak azért ennyire ostobák.

A háború első évében rengeteg embert, fegyvert, hadianyagot vesztettek, de győzték pótolni őket ekkor még, sok katonaviselt volt civilben és a raktárak dugig voltak lőszerrel, fegyverrel.

A 42-es év hozta el a krízist, mert ekkor már a termelésre kellett támaszkodniuk és ugyan a gyárak sikeresen áttelepültek az Uralon túlra, de mégsem ment zökkenő nélkül, főleg a logisztika, a szervezés akadozott, az volt csapnivaló.

Volt ahol rengeteg acél volt, de nem volt szén, vagy ötvöző anyag elég és a kész termékekkel is ugyanez volt, mert volt ahol hegyekben álltak a fegyverek, de kevés volt a lőszer, máshol meg lőszer volt bőven, de alig volt fegyver hozzá.

Ez tény, ez valóban előfordult.

El kellett telnie jó pár hónapnak, hogy rendesen klappoljon minden és ezért roppant jelentősége lett a nyugati, főleg az USA általi segélyszállítmányoknak, amelyek ekkor már özönlöttek.

Lehet, hogy fordult olyan eset elő, amit kérdezel, de nagyon nem lehetett általános, természetesen ha fogytán volt a lőszerük, vagy kevés volt a fegyver, akkor nem rohamoztak, hanem védekezésre álltak be, igyekezve takarékoskodni a munícióval.

Amúgy is elképesztő gyorsasággal fogyott minden, ember, lőszer, de nem csak az oroszoknak, hanem a németeknek is.

Háborúban persze minden megeshet, de ez azért túlzás, mert igaz ugyan, hogy könyörtelenek votak a ruszkik, de esztelenek azért nem.