Mi lesz ha a NATO tag Törökország megtámadja a NATO tag Görögországot?

#10 a világ 4. legnagyobb hadseregét nem fogják csak úgy kivágni. S ha meg is tennék akkor - mivel függetlenként nem lehet sokáig maradni - egyből az oroszokhoz dörgölődne, s a Közel-Keleten is még több galibát okozna.

Az hogy Erdogan most ennyire önjáró attól nem kell még Törökországról lemondani évtizedekre. Nem fog Erdogan sem örökké élni (s akár meg is bukhat, elég nagy a belső feszkó a törököknél).

"Nem is értem, hogy a mai világban mi értelme van ezeknek a háborúskodásoknak..."

Olvass Clausewitzet. Szépen elmagyarázza hogy a háború nem mást mint egy politikai ezköz

Nos, amúgy ez ténylegesen nagyon jó kérdés. Soha nem volt még arra példa, hogy egy NATO-tagállam megtámadna egy másik tagállamot. A NATO híres 5. cikkelye pedig nem tesz említést arról, hogy csak külső támadás esetén lehetne azt alkalmazni. Vagyis egy ilyen háború esetén a megtámadott fél, tehát Görögország elvileg aktiválhatja ezt a cikkelyt, ami kötelezné az összes tagállamot arra hogy Görögország segítségére siessen.

Nos, itt jönne az a furcsa helyzet, hogy ez alapján az agresszor Törökországnak is elvileg kötelessége lenne Görögország segítségére sietni, hiszen ezt vállalta hogy betartja az Észak-atlanti Szerződésben foglaltakat. Igaz, Törökország már megsértene egy másik cikkelyt is, mert a 2. cikkely kimondja, hogy a tagállamok vállalják, hogy békésen oldják meg a más országokkal fennálló viszályaikat. Ha Törökország katonai agressziót indítana Görögország ellen, akkor ez a cikkely is egyértelműen sérülne.

De még az 5. cikkellyel szövegével is lehet játszadozni. Ugyanis az azt mondja ki, hogy a tagállamok egyénileg és a többi tagállammal egyetértésben meghozzák azokat a lépéseket, amiket a békének és a biztonságnak a térségben történő helyreállítása érdekében szükségesnek ítél. Ebbe beletartozik, hogy szükség esetén akár katonai erőt is alkalmazhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy az szükséges. De ugye a szöveg úgy szól, hogy ezeket az intézkedéseket egyénileg ÉS a többi tagállammal egyetértésben. Márpedig Törökország még mindig tagállamnak számítana és emiatt biztosan nem lenne egyetértés a tagállamok között a szükséges válaszlépésekről. Meg persze egyáltalán azt is el kéne dönteni, hogy mi a szükséges válaszlépés. Ugyanis a szöveg úgy fogalmaz, hogy csak akkor kell katonai erőt alkalmazni, ha a tagállamok azt találják szükségesnek. Márpedig ez a szövegrészlet fenntartja azt a kiskaput, hogy a NATO többi tagállama ne avatkozzon be ténylegesen fegyveresen, hanem mondjuk csak fegyverszállítmányokkal vagy más nem közvetlen módon.

Azt is mérlegelni kell, hogy Törökország sokkal fontosabb és értékesebb tagja a szövetségnek. A második legnagyobb haderővel rendelkezik Törökország az USA után az egész NATO-ban. És a török hadsereg nem csak nagy, de eléggé fejlett és ütőképes is, a NATO egyik legütőképesebb hadereje igazából. Az Egyesült Államok egyik fontos szövetségese a térségben, ahol komoly amerikai légitámaszpontok is működnek és még nukleáris fegyvereket is tárolnak. A törököknek komoly befolyása is van a muszlim világban, ami az Egyesült Államok közel-keleti érdekeltségi miatt szintén elég hasznos számára. Meg persze a NATO egész fekete-tengeri stratégiája arra alapszik, hogy mivel Törökország a szövetség tagja ezért nekik szabad átjárásuk van bármikor a Boszporuszon, ha úgy tartja kedvük. Azt se szabad elfelejteni, hogy az USA már kivételezett Törökországgal viszonylag "hasonló" helyzetben. Törökország inváziót indított és megszállta Észak-Ciprust 1974-ben. Komoly harcok voltak a szigeten, amelyek több ezer ember halálát okozták és a háború végén a törökök több mint 100 ezer görögöt deportáltak a háború végén a megszállt területekről és létrehoztak egy de facto török bábállamot azokon a területeken. A ciprusi és a görög kormány hiába tiltakozott és követelt válaszlépéseket a Nyugattól, a komoly reakciók elmaradtak. Az Egyesült Államok nem kockáztathatta, hogy megromoljon a kapcsolata Törökországgal a hidegháború kellős közepén, ezért elnézte az inváziót. Csak fegyverembargót vezetett be Ciprus és Törökország ellen is. Törökországgal szemben 3 évvel később feloldotta azt, de Ciprus esetében csak az 1990-es években szüntette meg azt. A konfliktus azóta is be van fagyva és az ENSZ békefenntartói biztosítják, hogy ne legyenek összecsapások a szigeten a két fél között.

Innen látható, hogy ez egy elég komplikált kérdés és nagyon sok függ attól, hogy a nyugati államoknak éppen mennyire érdeke, hogy továbbra is jó kapcsolataik legyenek Törökországgal. Pont ezért is kötött Görögország Franciaországgal külön védelmi szerződést, ami kötelezi a francia kormányt, hogy beavatkozzon katonailag egy ilyen helyzetben akár a NATO-n kívül is.

"Akkor Törökország az egész NATO-val fog szemben állni."

Nem feltétlen. Ez nem automatikus, a többi tagországnak jóvá kell hagynia a dolgot.

16. Egyáltalán valaha támadta meg a Nato egyik tagállamát külső vagy belső hatalom?

Igazából amíg be nem következik addig nem tudhatjuk mi lenne.

Nyilván itt erősen politikai érdekek érvényesülnének.

Az biztos, hogy Naton belül belháború lenne meg sztem megosztottság, szét is hullana a Nato.

Oroszországnak meg Ukrajnának is kedvezne ez a helyzet...

#18

Igen, volt már arra példa, hogy NATO-tagállamot ért támadás. 1982-ben Argentína megszállta a Nagy-Brittaniához tartozó Falkland-szigeteket. Ezzel ugye támadás érte a katonai szövetség egyik tagállamát. Mondjuk az igaz, hogy ebben az esetben nem lehetett volna alkalmazni az 5. cikkelyt, ugyanis az egyértelműen kijelenti, hogy az csak akkor érvényes, ha a támadás Európában, Észak-Amerikában, Törökország területe ellen vagy az észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra következik be. És ugye ebben az esetben ezek a feltételek nem teljesültek.

De például a 2001. szeptemberi new yorki terrortámadások is egy NATO-tagállam elleni agressziónak minősülnek. Sőt, eddig az volt az egyetlen alkalom, amikor ténylegesen aktiválták is az 5. cikkelyt. A támadások után az USA ugyanis jelezte, hogy szeretné aktiválni a cikkelyt, mert az kimerítette az aktiváláshoz szükséges feltételeket. ÉS ugye végül ez vezetett ahhoz, hogy a NATO is részt vett a terrorellenes háborúban, például Afganisztánban is.