Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Oroszország, Amerika, Kína,...

Oroszország, Amerika, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael, Törökország hajlandó lesz majd valamikor visszaadni a másoktól elvett, vitatott területeket? Melyikre láttok esélyt? Hogyan lehetne eredményt elérni?

Figyelt kérdés

Mostanában folyton csak Ukrajna és Oroszország konfliktusa a téma, de vannak egyéb szembenállások, területi viták is a világban, melyeket majd egyszer valahogy rendezni kellene:


- Oroszország 2014-ben elszakította, majd annektálta a Krími Köztársaságot és Szevasztopolt Ukrajnától. Az ENSZ Közgyűlése viszont kimondta, hogy a nemzetközösség szerint a terület Ukrajna része továbbra is. A Krím mellett most Donyeck, Luhanszk, Zaporizsje jövője is kérdéses. Ezeknél régebbi vita a déli Kuril-szigetek státusza, melyet 1945-ben foglalt el a Szovjetunió, Oroszországhoz csatolták, de Japán már közel 70 éve követeli vissza a területet Moszkvától, de az egészet semmi esetre sem akarják visszaadni. Mivel Japán amerikai nyomásra szintén csatlakozott az oroszellenes szövetséghez, szankciókhoz, "barátságtalan ország" lett idén, így már semmit sem adnának az oroszok, a két legkisebb szigetet, Habomait és Shikotant sem.


- Az USA 1903-ban szerezte meg, de a '60-as évek óta már illegálisan tartja fennhatósága alatt a kubai Guantanamot, üzemeltet ott katonai támaszpontot és a nemzetközi nyomás ellenére a tárgyalásoktól is elzárkózik a terület jövőjét illetően, nem akarják visszaadni Kubának.


- Kína az 1962-es háború óta tart megszállás alatt, annektálva korábban indiai területeket Kasmírban (Aksai Chin) és területi vitái vannak Vietnammal, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával a Spratly-szigetek miatt. A másik dél-kínai tengeri szigetcsoport, a Paracel-szigetek miatt Vietnammal van vita, ezt a területet a kínai hadsereg 1974-re foglalta el teljesen, kiszorítva a dél-vietnami csapatokat a Pattle-szigetről.


- Nagy-Britannia Argentínával áll konfliktusban már közel kétszáz éve a dél-amerikai Falkland/Malvinas-szigetek hovatartozása miatt, melyet 1833-ban vett el Argentínától a brit haderő, de Argentína ebbe soha nem törődött bele. 1982-ben háborúztak is a területért. Spanyolországgal a Szevasztopolhoz hasonlóan szintén stratégiai fontosságú haditengerészeti bázis, Gibraltár miatt van történelmi vita. Mauritius a Chagos-szigeteket (Brit Indiai-óceáni Terület) szeretné visszakapni a britektől, melyet 1965-ben jogtalanul csatoltak el, deportálták a teljes helyi lakosságot és egy amerikai katonai bázist létesítettek a legnagyobb szigeten, Diego Garcian (cserébe a britek megkapták a Polaris nukleáris töltetű rakéták technológiáját az amerikaiaktól).


- Franciaország 1974-ben elcsatolta Mayotte szigetét a Comore-szigetektől, de utóbbi ezt nem fogadja el, követeli vissza. Az ENSZ BT és Közgyűlés Comore-nek adott igazat, nem ismerte el a szigetek feletti francia szuverenitást. 2011-ben Franciaország annektálta is a területet és a vita ellenére, részrehajlóan ezt az EU is elfogadja, elismeri.


- Izrael 1967-ben foglalta el a Golán-fennsíkot Szíriától, 1981-ben annektálta. Még ebben az évben kimondta az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy ez az annexió semmis, érvénytelen. Viszont ezzel a nemzetközi jogilag kötelező érvényű határozattal egyedül szembemenve az Amerikai Egyesült Államok is elismeri 2019 óta a Golánt izraeli területként. Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálása, Ciszjordánia megszállása, a zsidó telepépítések, terjeszkedések, tervezett további annexiók is politikailag, nemzetközi jogilag vitatottak.


- Törökország 1974 óta tartja megszállás alatt Ciprus északi részét és hozott létre egy török bábállamot (Észak-ciprusi Török Köztársaság). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa itt is felszólította a nemzetközösség tagjait, hogy tartsák tiszteletben Ciprus szuverenitását, integritását, ne ismerjék el Észak-Ciprus elszakadását, de Törökország egyedüliként szembemegy ezzel. Törökország 2019-ben Észak-Szíriában is foglalt el területeket a határ mentén, a szír kormány szeretné elérni a megszállók kivonulását.



szept. 7. 22:46
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
100%
Rögtön Románia, Szlovákia ls Szerbia után
szept. 7. 22:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 A kérdező kommentje:
Magyarország lemondott a tőle elvett területekről, nincsenek ilyen követelései Románia, Szlovákia, Szerbia felé.
szept. 7. 22:56
 3/14 anonim ***** válasza:
100%
#2 Jaj, de cinikus vagy.Magyarországot kényszerítették erre, ezzel is megalázva.Pont annyira mondott le ezekről a területekről Magyarország, mint az összes többi ország is, amit felsoroltál.
szept. 7. 23:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 A kérdező kommentje:

Magyarország már két békeszerződésben is lemondott a területekről és számos egyéb szerződésben is (pl. EBESZ, NATO, EU). Most sincsenek területi követelései a magyar államnak.


A fenti példákban Ukrajna, Japán, India, Vietnam, Argentína, Mauritius, Comore-szigetek, Szíria, Ciprus sohasem mondott le az elvett területekről, nem volt ilyen békeszerződés, mindig is kérték vissza, élő konfliktusokról van szó.


Spanyolország kapcsán hozható fel, hogy ugyan békeszerződésben lemondott Gibraltárról egy vesztes háború után, de aztán változott a politikája, feléledt a revizionista vágy, szeretné visszakapni a területet. Magyarország esete ehhez lenne hasonló, ha egy következő kormány (pl. Mi Hazánk többséget szerez a választáson) elővenné, hogy bizonyos városokat, településeket a határ túloldalán szeretnénk visszakapni vagy legalább nagyobb politikai befolyást, uralmat, valamiféle közös kormányzást szeretnénk a szomszédokkal a vitatott területeken.

szept. 7. 23:25
 5/14 anonim ***** válasza:
#4 Én arra világítottak rá csupán, hogy Magyarországot kényszerítették.Na már most ezeket az országokat is nála nagyobb országuk ugyanígy rá tudják kényszeríteni akármire, aztán kész.Főleg, ha a fél világ összefog ellenük.Semmit nem jelent.
szept. 7. 23:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:
#5 világítottam* országok*
szept. 7. 23:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim ***** válasza:
100%

A Falkland-szigetek és Gibraltár lakossága már népszavazáson kinyilvánította, hogy Nagy-britannia része akar maradni, úgyhogy ez a kettő biztosan esélytelen.


A többit nem tudom, de valószínűleg soha.

szept. 8. 06:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 kürasszír ***** válasza:
100%

# 1


ERRE REAGÁLNÉK: "

- Franciaország 1974-ben elcsatolta Mayotte szigetét a Comore-szigetektől, de utóbbi ezt nem fogadja el, követeli vissza. Az ENSZ BT és Közgyűlés Comore-nek adott igazat, nem ismerte el a szigetek feletti francia szuverenitást. 2011-ben Franciaország annektálta is a területet és a vita ellenére, részrehajlóan ezt az EU is elfogadja, elismeri."


1976-ban Mayotte lakossága 99 %-os többséggel szavazta meg, hogy kiváljon a függetlenné váló Comore-szigetekből és Franciaország birtoka maradjon.


2008-ben Mayotte lakossága 94 %-os többséggel szavazta meg, hogy a Fracia Köztársaság 101. megyéjévé alakuljon.

szept. 8. 08:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 A kérdező kommentje:

A Krími Köztársaságban, Szevasztopolban, a Falkland-szigeteken, Gibraltárban, Mayotte-szigetén is tartottak népszavazást, melynek eredménye megerősítette a fennálló helyzetet, a többség orosz, brit, illetve francia fennhatóságot akar, de hiába, ha azt Ukrajna, Argentína, Spanyolország, Comore-szigetek nem fogadja el, ragaszkodnak az elvesztett terület visszaszerzéséhez.


Egyébként ha a Kuril-szigeteken, Paracel-szigeteken vagy a Golán-fennsíkon tartanának népszavazást, akkor is valószínűleg a többség a mostani fennhatóság fenntartása, Oroszország, Kína, illetve Izrael mellett szavazna, de ennek nem hiszem, hogy lenne jelentősége, mivel Japán, Vietnam, Szíria nem fogadná el, megmaradna a konfliktus, továbbra is kérnék vissza a területeket, mint ahogy az előbbi, fenti példákban sem oldott meg igazából semmit a népszavazás.

szept. 8. 20:15
 10/14 franciasrac ***** válasza:

"- Franciaország 1974-ben elcsatolta Mayotte szigetét a Comore-szigetektől, de utóbbi ezt nem fogadja el, követeli vissza. Az ENSZ BT és Közgyűlés Comore-nek adott igazat, nem ismerte el a szigetek feletti francia szuverenitást. 2011-ben Franciaország annektálta is a területet és a vita ellenére, részrehajlóan ezt az EU is elfogadja, elismeri."


Bocs de nem ismered egyáltalán a történelmet.

Mayotte 1843 óta, a többi sziget pedig 1892 óta francia település volt.

1974-ben népszavazás volt a Comore-szigetek mind a négy szigetén, hogy döntsék, hogy függetlenné váljanak-e. A négyből három azt szávazta, hogy függetlenséget kért, Mayotte pedig több mint kéthármadban akart franciának maradni. 1976-ben újabb népszavazást indítottak csak ezen a szigeten, az eredmény meg meg lett erősítve, 99,4%-ban tagadták a függetlenséget. Azóta csak egy tengerentúli terület volt, amíg 2009-ben egy másik népszavazást indítottak. Ekkor is több mint 95%-ban pozitívan szavaztak, és 2011-ben a 5. tengerentúli megye lett, azaz semmi külonbséggel tekintenek a mahorais-ket az európai franciákhoz képest. Azt is jelenti, hogy most az európai, régiói és megyei választásokon is tudnak szavazni, az elnöki és az országgyűlési választások mellett, amiken már mindegyik francia tudott szavazni, még akkor is, ha határontúli vagy egy olyan tengerentúli területen él ami nem megye, meg azt, hogy most egyszerűbb nekik pénzt kapni és fejlődni.

szept. 10. 02:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2022, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!