Miért volt az 1.Vhba ilyen ramaty a hadseregünk?

# 16

EZT ÍRTAD: "De ekkorra már gyakorlatilag véget ért az első világháború."

TÉVES.

Az antant a fegyverszünet megkötése előtt verte szét a Monarcha 1 800 000 fős főseregét, a Monarchia pedig pont a főserege szétverése miatt kötötte meg a fegyverszünetet, majd kapitulált.

# 18

EZT ÍRTAD: "Mivel a ruszkikat kiütöttük a szerbek csak szenvedtek a románok meg eltűntek így a keleti front felszabadult volna és mind a monarchia mind a birodalom át tudta volna csoportosítani a keleti frontra küldött katonákat nyugatra onnantól meg már csak Párizsba kellett volna bevonulni (tekintve hogy akkor már túlerőbe kerültünk volna) és egy békét kötni az angolokkal."

PONTOSAN EZ TÖRTÉNT.

Németország és a Monarchia átcsoportosította a keleten felszabadult erőit, a németek a nyugati fronton próbálták meg a Kaiserschlacht-offenzíva során legyőzni a francia és brit hadsereget, a Monarchia pedig az olasz fronton akart döntő győzelmet aratni.

AZ EREDMÉNY:

NYUGATI FRONT: A nyugati fronton a keletről átcsoportosított német csapatokkal megerositett német főerők a Kaiserschlacht offenzíva (1918. március-július) során 207 német hadosztály bevetésével megkísérelték szétverni a 203 hadosztályból álli francia és brit hadsereget, meg az amerikai főerők beérkezése előtt. Azonban a Kaiserschlacht kudarcba fulladt, 688 000 fős, iszonyatos német veszteségek ellenére sem sikerült nemhogy döntő győzelmet aratni, de még a francia-brit frontvonal áttörése sem sikerült. A Kaiserschlacht során a német hadsereg annyira kimerült, hogy többé komolyabb támadó hadműveletekre már nem volt képes.

A nyugati német offenzíva kudarcát az okozta, hogy még a keleten felszabadult és nyugatra átcsoportosított német erőkkel együtt sem tudott a német hadvezetés kellő erőfölényt létrehozni, hiszen 207 német hadosztállyal szemben 203 francia és brit hadosztály állt, tehát a német és a francia-brit erők gyakorlatilag egyformák voltak. Viszont a franciák és a britek nehézfegyverzetben és tűzerőben, vagyis tüzérségben, géppuskákban jelentős, tankokban pedig elsöprő fölényt élveztek a németekkel szemben.

OLASZ FRONT: A Monarchia szintén megpróbált döntő vereséget mérni az olasz hadseregre, a keleten felszabadult osztrak-magyar erők átcsoportosításával. Azonban ez a döntőnek szánt osztrák-magyar támadás, amely a 2. piavei csata (1918. június) néven vonult be a hadtörtébelembe, katasztrofális vereségével végződött. A Monarchia hadserege 118 000 katonát veszített, és olyan mértékben meggyengült, hogy támadó hadműveletekre teljesen alkalmatlanná vált.

ÖSSZEGZÉS: Németország és a Monarchia csapatai megpróbálták még az amerikai csapatok tömeges megérkezése előtt eldönteni az I. világháborút, de mind a német nyugati offenzíva, a Kaiserschlacht, mind az olaszok elleni osztrák-magyar offenzíva kudarccal végződött.

A friss amerikai csapatok beérkezése ezt követően akkora erőfölényt biztosított az antantnak, hogy Németország kapitulált, a Monarchia 1 800 000 fős főseregét pedig a Vittorio Veneto-i csatában az antant szétverte. A balkáni bolgár-német-osztrák-magyar front is összeomlott a 600 000 francia, brit, szerb és görög katona bevetésével indított balkáni antantiffenzíva során.

# 24

EZT ÍRTAD: "Az állóháború úgy tört ki hogy csak egy helyről támadtak de komolyan Belgiumon átmenetek a németek és ennyi mintha csak ott lehetett volna támadni a maginot vonal még nem volt még szóval elszászon keresztül is támadhattak volna ezzel felosztva és kinyújtva a frontot."

TÉVEDSZ.

Ugyanis volt francia erődrendszer, méghozzá hatalmas, a Séré de Riviéres-rendszer mélységben tagolt, kettős erődvonala, amely Verdun, Toul, Épinal és Belfort gigantikus kulcserődjeire, és az ezeket összekötő erődhálózatra épült. Magát Párizst is körkörös erődvonal védte. A németek pont azért támadtak Belgiumon keresztül, mert úgy lehetett legjobban, leginkább kikerülni a francia Séré de Riviéres-erődrendszer kulcselemeit.

# 24

EZT ÍRTAD: "A monarchia pedig dominált a Balkánon szóval megkisérelhetett volna egy partraszállást mivel az olaszok főként északon voltak mivel azon a kis területű déli fronton harcoltak mivel ott próbáltunk betörni így az ország többi része sokkal sebezhetőbb volt Olaszország nem olyan nagyon vastag hogy úgy mondjam rómáig nem lett volna olyan sok idő bevonulni. A légi fölény megszerzése az Adrián nem lett volna nehéz az olaszoknak meg nem éppen volt valami ütőképes flottájuk."

HADITENGERÉSZET:

Az olasz haditengerészet jóval nagyobb és erősebb volt, mint az osztrák-magyar, plusz a Földközi-tengeren volt szinte az egész francia haditengerészet is.

AZ OSZTRÁK-MAGYAR, AZ OLASZ ÉS A FRANCIA FLOTTA 1914-1915:

MODERN DREADNOUGHT CSATAHAJÓ:

Osztrák-magyar: 4 db

Olasz: 6 db

Francia: 7 db

RÉGI CSATAHAJÓ:

Osztrák-magyar: 12 db

Olasz: 15 db

Francia: 19 db

CIRKÁLÓ:

Osztrák-magyar: 13 db

Olasz: 27 db

Francia: 35 db

ROMBOLÓ:

Osztrák-magyar: 27 db

Olasz: 32 db

Francia: 204 db

TORPEDÓNASZÁD:

Osztrák-magyar: 79 db

Olasz: 80 db

Francia: 120 db

TENGERALATTJÁRÓ:

Osztrák-magyar: 7 db

Olasz: 21 db

Francia: 83 db

ÖSSZEGZÉS: Az olasz és a francia haditengerészet többszörös erőfölényben volt az osztrák-magyar haditengerészettel szemben. Így nem volt realitása egy olaszországi osztrák-magyar partraszállásnak ekkora haditengerészeti túlerővel szemben.

A Földközi-tengeren nagy brit flottakötelék tartózkodott, de ez az orosz fekete-tengeri flottával együtt inkább a török haditengerészet sakkban tartását biztosította.

# 27

EZT ÍRTAD: "Ja ez igaz viszont ez nem olyan nagy számbéli fölény ha csak az olaszokat vesszük. Amúgy meg ha a légifölényt kivívják lehetséges a partaszállás . Pl a németek a második vh-ba kiküzdik a la manch (rosszul írtam gondolom ) csatornán a légi fölényt tudták volna biztosítani a német partraszállást főleg hogy partvédelem nem volt akkor mivel már a lufwaffe szétbombázta Anglia déli partvonalát"

BOCS, DE EZ MEGINT TÉVES.

Franciaország 1914. augusztus 3-án lépett be az I. világháborúba, a francia haditengerészet, a Marine nationale (Nemzeti Haditengerészet) rövidesen lezárta az Adriai-tenger bejáratát, blokád alá véve az osztrák-magyar haditengerészetet. Olaszország csak jóval a franciák után, 1915. május 23-án lépett be az I. világháborúba.

Nem tudom, hogy gondolod, hogy ne vegyük figyelembe a francia haditengerészetet, hiszen a francia flotta főerői felvonultak 1914. augusztustól az osztrák-magyar flotta ellen és lezárták az Adriai-tenger kijáratát. A francia haditengerészet összehasonlíthatatlanul nagyobb, erősebb volt, mint az osztrák-magyar. Olaszország 1915. májusi hadba lépésével már nemcsak a francia, de az olasz haditengerészet, a Regia Marina (Királyi Haditengerészet) is rendelkezésre állt az osztrák-magyar haditengerészet ellen. Az olasz haditengerészet szintén jóval nagyobb és erősebb volt, mint az osztrák-magyar.

I. VILÁGHÁBORÚS LÉGIERŐ:

Csakhogy az I. világháború idején még nem létezett olyan hatékony légierő, amely képes lett volna bármiféle komolyabb veszélyt jelenteni egy nyílt tengeren manőverező flottakötelékre. 1914 és 1918 között egyáltalán nem léteztek olyan megfelelő teherbírású, megfelelő sebességű, és megfelelő hatótávolságú, kellően hatékony bombázó és torpedóvető repülőgépek, amelyek sikeres légicsapásokat mérhettek volna. Az I. világháború alatt légierőt flottakötelékek ellen bizony egyetlen egyszer sem tudtak sikeresen alkalmazni, mert akkor a kellő technikai színvonal hiányában még nem is lehetett. Végül csak az 1930-as évek legvégére fejlődött ki a kellően hatékony tengerészeti légierő. Mellesleg az antant légiereje végig erőfölényben volt az osztrák-magyar légierővel szemben.

ANGLIAI INVÁZIÓ:

1940-1941-ben a németeknek semmi reális esélyük sem volt egy sikeres angliai invázióra, ehhez ugyanis két alapfeltételnek kellett volna teljesülni:

1.) Teljes haditengerészeti fölény.

2.) Teljes légifölény.

A brit haditengerészet sokszorta nagyobb és erősebb volt, mint a német, a nagy brit hadihajókra pedig csak a torpedóbombázó repülőgépek voltak veszélyesek, hatékony és nagyobb számú torpedóbombázóval Németország viszont egyáltalán nem rendelkezett a II. világháborúban. A német légifölény kivívására nem is volt reális esély, tekintve, hogy a brit repülőgépgyártó ipar sokkal erősebb volt és több repülőgépet gyártott a II. világháború folyamán, mint a német.

BRIT ÉS NÉMET REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS 1940-1941:

1940:

Brit: 15 049 db

Német: 10 826 db

1941:

Brit: 20 094 db

Német: 11 776 db

29# hát lehet hogy tévedek mert az első világháborúban nem vagyok annyira otthon az akkori technológia se annyira terepem.

Amúgy a németek rossz helyen próbálkoztak északon norvégiából indulva partra lehetett volna szállni mivel a brit flotta nagyrésze a csatornán volt . Egyetlen nagyobb kikötő volt északon az orkney szigeteknél de azt egy német U-boat szinte teljesen megsemmisített . Szóval onnan lehetséges lett volna az angol szárazföldi haderő sokkalta gyengébb volt a háború elején mint a német szóval azon kívül hogy hazai terepen lettek volna semmi előnyük nem lett volna. Bár a németeknek nagyon kevés volt a partaszállító hajója de meg lehetett volna oldani