Hirosima és Nagaszaki ellen tett 1945-ös merényleteket miért nem minősítették népírtásnak?

Azért nem minősítették népirtásnak, mert a nemzetközi rendszert úgy alakították (az ENSZ és Biztonsági Tanácsa 1945 októberében lett megalapítva), hogy ott a II. világháború győztesei határozhassanak meg mindent.

A japán katonai erőknek sehol sem volt olyan koncentrációja ami civilektől elkülönült volna, pont itt volt a legtöbb könnyen pusztítható katona.

De természetesen, az is cél volt hogy a teljes nemzet háborús győzelembe vetett hitét rombolják le teljesen. Mert bizony a japán propaganda azt harsogta, hogy Japánban majd jól le fogjál mészárolni az amerikai haderőket, úgy hogy civilek 10 millióit fegyverzik fel ha kell.

Ezért kellett ilyen brutálisan megmutatnia az USA-nak a technológiai fölényét. A hagyományos bombázások szinte több költségbe kerültek, mint amennyi kárt okoztak.

HIROSHIMA

Hadsereg:

5. hadosztály

2. gyalogos dandár

41. gyalogezred

226. gyalogezred

32. tüzérezred

Egyéb kisebb egységek

Haditengerészet:

Kure haditengerészeti bázis

5. hajóraj

11. légiflotta

Egyéb kisebb egységek

NAGASAKI

Hadsereg:

6. hadosztály

47. gyalogezred

89. gyalogezred

206. gyalogezred

13. tüzérezred

Egyéb kisebb egységek

Haditengerészet:

Sasebo haditengerészeti bázis

2. hajóraj

21. légiflotta

Egyéb kisebb egységek

Katonai puszítás is kifejezetten sikeres volt.

Hirosimában:

Civil: 110 000 - 170 000

Civil pusztulási aránya: 32% - 50%

Katona: 20 000 - 30 000

Tengerész: 10 000 - 15 000

Katonai erők pusztulási aránya: 40% - 60%

Nagasaki:

Civil: 55 000 - 60 000

Civil pusztulási aránya: 23% - 30%

Katona: 15 000 - 20 000

Tengerész: 5 000 - 10 000

Katonai erők pusztulási aránya: 50% - 75%

Ráadásul a kínai "meccs" akkor még egyáltalán nem volt lefutott - ahhoz meg szükség volt a Japánban lévő bázisokra, s Japán erőforrásaira is. S a későbbi évtizedek eseményei (Korea, Vietnam, Kamboldzsa) megmutatta nagyon is jól gondolkoztak az amerikai stratégák.

Ami meg a két atombombát illeti. A partraszállás során 80k saját élőerő-veszteséggel számoltak. Az elesettek hozzátartozói lámpavasra húzták volna a Fehér Házban lakókat a komplett amerikai vezérkarral ha megtudják, hogy ott lapult a spájzban két hatalmas erejű, forradalmian új fegyver, de azt holmi humanitárius okból nem vetik be.

Ami meg a civil célpontokat illeti - csúnya dolog kimondani, de egy elhúzódó, "totális" háborúban sajnos nincs civil, csak ellenség és ellenséges ország. A cél - a háború megnyerése - szemszögéből a civil infrastruktúra, a civilek - mint az ellenséges ország munkáskezei - ugyanúgy "legitim" célpontot jelentenek ha az kell a háború megnyeréséhez.

A győztes fél közvéleménye aligha vonja ezért felelősségre a saját vezérkarát, viszont csúnyán elveri rajtuk a port ha civil célpontok támadását "kihagyva" több saját katonájuk hal meg.

#36

Nézd vissza a 33-35-ös választ..

Furcsa, de érthető lesz a válaszom:Ennek a két atombombának és óriási pusztításának a látványa védett meg eddig attól, hogy a későbbi fejlesztésűeket, amelyek akár több tízszeres pusztító erővel rendelkeztek bevetették volna.

És a hidegháború fejlesztései, az egyre nagyobb atomarzenál ráébresztette a birtoklókat arra, hogy sokszoros mennyiségű áll már rendelkezésre egy globális pusztításra és jutott odáig, hogy megegyeztek ezek korlátozásában és nagy részük leszerelésében.

Úgy gondolom eddig pozitív a történet, de sajnos vannak országok, akik nem részesei a megegyezésnek, hivatalosan nincs is atombombájuk (Izrael, Irán, Dél-Afrika, stb.) így ellenőrzés sincs rajtuk.

De a legnagyobb veszély szerintem É-Korea.. A birtokláson túl még megfontoltság sincs benne, bármikor "győzhet". Tőlük félek a leginkább..