A japánok miért nem próbálták meg elkerülni a világháborút az USA-val?

Katonailag akkor még nem volt erősebb az usa. A második világháború előtt az usa hadereje az ország méretéhez, gazdaságához képest nevetséges volt. Az angoloknak nyújtott kölcsönbérleti szerződésre tehető a hadiipar rohamos fejlesztése. 1940-ben az usa légierő, haditengerészet, szárazföldi, kb 180-200 ezer fő volt. PH után pár hétre ez a szám ~2 millióra nőtt, d napra már több mint 9 millió volt. Japánoknak 40-ben ~500000, 45 ben ~5 millió fő.

Senki nem gondolta az usa gdp termelésének 40% át hadi iparra tudja hetek alatt fordítani és olyan flotta építésbe kezd hogy a hordozókat úgy gyártja mintha csettintésre készülnének, annyi harckocsit, bombázót, vadászt stb tud töredék idő alatt elkészíteni mint bárki is gondolta volna.

# 2

Bocs, de több adatod téves.

Az USA haditengerészete 1941. december 7-én az aktív szolgálatban álló hadihajók mennyiségében nyomasztó, 10:6 arányú erőfölényben volt a japán haditengerészettel szemben.

A két világháború között az USA haditengerészete a világon a második legnagyobbnak és legerősebbnek számított a brit után, a japánoké messze lemaradva csak a harmadik volt.

Az USA már 1936-tól masszív haditengerészeti fegyverkezésbe kezdett Japán ellen:

NAVAL ACT OF 1936

Az 1936-os flottatörvény (Naval Act of 1938) alapján 6 db új csatahajó (2 db North Carolia és 4 db South Dakota osztályú), 3 db nagy repülőgép-hordzó (USS Yorktown, USS Enterprise, USS Wasp), valamint több cirkáló, romboló és tengeralattjáró épült. Már ez is messze felülmúlta a japán flottafejlesztés volumenét.

NAVAL ACT OF 1938

Az 1938-as flottatörvény (Naval Act of 1938) elrendelte 3 db Iowa osztályú csatahajó, 3 db nagy repülőgép-hordozó (USS Hornet, plusz az Essex-osztály első két egysége), 8 db cirkáló, 20 db romboló és 8 db tengeralattjáró építését.

TWO OCEAN NAVY ACT

Az 1940-es "két óceán flottatörvény" célja az volt, hogy az US Navy erősebb legyen, mint a japán, a német és az olasz haditengerészet együttvéve 1943-ra.

Ez alapján 7 db csatahajó (1 épült meg), 6 db csatacirkáló (2 épült meg), 8 db nagy repülőgép-hordozó (itt végül 22 darab épült meg, felemelték a mennyiséget), 4 db nehézcirkáló (végül 18 db épült meg, felemelték a mennyiséget), 17 db könnyűcirkáló (végül 31 db épült meg, itt is növeltek), plusz 115 db romboló, 43 db tengeralattjáró (ezeken felül jelentősen emelték a mennyiséget) és 15 000 db repülőgép szerepelt a programban.

Kiegészítésként a II. világháború alatt megépült még 9 db könnyű repülőgép-hordozó és 122 db kísérő repülőgép-hordozó is.

# 2

IDÉZLEK: "1940-ben az usa légierő, haditengerészet, szárazföldi, kb 180-200 ezer fő volt. PH után pár hétre ez a szám ~2 millióra nőtt, d napra már több mint 9 millió volt. Japánoknak 40-ben ~500000, 45 ben ~5 millió fő."

Bocs, de ezek az adatok sem pontosak.

AZ USA HADEREJE 1939. SZEPTEMBER 1-ÉN:

US Army: 189 839 fő

US Navy: 125 202 fő

US Marines: 19 432 fő

Összesen: 334 437 fő

Egyébként a 334 437 fő békelétszámú haderő egyáltalán nem számított kicsinek világviszonylatban. Például az osztrák-magyar haderő békelétszáma is csak 478 000 fő volt 1914-ben.

AZ USA HADEREJE 1941. DECEMBER 7-ÉN:

US Army: 1 462 315 fő

US Navy: 284 427 fő

US Marines: 54 359 fő

Összesen: 1 801 101 fő

Azaz az USA a II. világháború kitörésétől elkezdte megerősíteni és mozgósítani a haderejét, a Pearl Harbor elleni japán támadáskor már 1 801 101 katona szolgált az amerikai haderőben.

# 4

Az USA már 1936-tól készült egy világháborúra, már ekkoriban előkészítették az amerikai ipar haditermelésre való gyors átállításának terveit.

Japán pedig pontosan tudta, hogy az USA 1940 óta eszeveszett fegyverkezési programba kezdett, olyan mennyiségben gyártottak már 1941-ben fegyverzetet az amerikaiak, hogy amellett japán haditermelése nem rúgott labdába.

USA ÉS JAPÁN REPÜLŐGÉPGYÁRTÁSA 1941.01.01. ÉS 1941.12.31. KÖZÖTT:

USA: 26 277 db

Japán: 5088 db

#6 készülődött, de a világ többi része is! Nem voltak "önálló" offenzív tervei semelyik térségben, nem akartak (akkor még) terjeszkedni sem Délkelet-Ázsiában, sem máshol (mondjuk miért is tették volna, amikor a kulcsfontosságú helyek már a kontrolljuk alatt voltak 😂).

Terveket meg minden ország készít a béke kellős közepén is (kivéve az elcseszett, píszisedett Európát az elmúlt 20 év tunyaságban).

# 1

Az USA olajembargója nem volt végzetes dolog, lett volna alternatívája.

# 1

Nem volt alternatívája, mert párhuzamosan a britek és Hollandia ( Holland Indiából /Indoneziából/) is embargó alá vonták Japánt.

A Szovjetunió pedig infrastruktúra hiányában, ha akarta se tudta volna ellátni nyersanyagokkal és energiahordozókkal Japánt.