Mikor volt Magyarország katonai nagyhatalom?

"de a támadó legnagyobb fegyvere a meglepetésszerű rajtaütés és a hirtelen csapás, amihez nem feltétlen társul a túlerő."

Ez tény. De például egy páncélosokkal teletűzdelt lovagsereggel nehéz gyorsnak és az utolsó pillanatig észrevétlennek maradni.

Az utolsó időkben már valóban borul az elmélet, de a 20. század közepe tájékáig az esetek túlnyomó többségében igaz volt.

Aki páncélos hadosztállyal kel útra az persze, hogy nem a lopakodásból fog előnyt kovácsolni.

Bár manapság már ez is előfordulhat.

Pl: Rommel úgy masírozott át a Francia határon egy csomó német tankkal a "nagy francia védővonalon", hogy azok csak pislogtak, hogy mi vanés egy lövés nem dördült (sztorit gondolom ismeritek)

Trója, Nagy Sándor hadjárata vagy az amerikai Függetlenségi háború eleje stb. is jól mutatja, hogy hiába vannak többen a védők (Trójánál mondjuk nem ismert a létszámok aránya elismerem) ha a támadó összeszedettebb, harcban edzettebb, akkor el van döntve a csata kimenetele.

"Aki páncélos hadosztállyal kel útra az persze, hogy nem a lopakodásból fog előnyt kovácsolni.

Bár manapság már ez is előfordulhat. "

Manapság igen. De pl. a középkorban ilyenre esély sem volt. Tehát ott, az európai hadszíntereken, a támadónak egyszerűen nem lehetett előnye, ha nem volt többszörös túlerőben.

"Trója, Nagy Sándor hadjárata vagy az amerikai Függetlenségi háború eleje stb. is jól mutatja, hogy hiába vannak többen a védők (Trójánál mondjuk nem ismert a létszámok aránya elismerem) ha a támadó összeszedettebb, harcban edzettebb, akkor el van döntve a csata kimenetele."

Tróját csellel vették be. Nagy Sándor többnyire nyílt színi csatákat vívott (Granikosz, Isszosz, Gaugaméla), az amerikai függetlenségi háborúban pedig pont hogy a védők, a hazai terepen harcolók értek el nagy sikereket.

Amúgy persze a kiképzettség, a harci tapasztalat is számít, de én eleve abból indultam ki, hogy két reguláris hadsereg áll egymással szemben.

"Ha ennyire szarrá vertek ott minket,akkor hogy lehet hogy utánna még a környékünkre se mertek jönni?"

Talán azért, mert nem is akartak. Nagy Ottó eléggé el volt foglalva a saját területei egyesítésével. Minek ment volna "külföldre"?

Számukra mi nem ellenséges hatalom voltunk, csak portyázó nomádok, akiket felesleges követni.

1848-49-ben. Elvertük Európa egyik legjobb hadseregét.

Ha kiegyezünk a nemzetiségekkel és több időnk van még talán az oroszok ellen is védekezhettünk volna egy ideig.

- Az Árpád-kor elején, néhány periódust leszámítva. De Szt. István vagy Szt. László korában mindenképp.

- A vegyesházi királyok idején, különösképp Nagy Lajos király uralma alatt.

- A 15. század 2. felében, Mátyás uralkodása idején

Mátyás után lényegében önálló és erős Magyarország nincs.

- Azonban 1848-49-ben volt rá esély. Ha akkor folytatódnak a folyamatok, akkor nagyhatalommá válhattunk volna (Ausztriánál erősebbek voltunk, csak az oroszok tudtak legyőzni).

- Az I. világháborúban is rendkívül erős volt a hadseregünk, bár nem volt teljesen független Magyarország (Monarchia volt), de a magyar haderőt megemlegették bármerre is jártunk (Isonzó, Doberdó, Gorlice, stb.).

Utána már nem nagyon. A 2. vh.-ban rendkívül gyenge és rosszul felfegyverzettek voltunk.

Az 50-es és 60-as években elindult egyfajta fegyverkezés, ám ez akkor is elég siralmas volt.

A rendszerváltás után pedig a leépítés, csökkentés, szóval most nagyon mélyponton vagyunk.

12:43

Az egész OMM sem volt nagyhatalom, Magyarország se lett volna az, ha kiválik az osztrák birodalomból.

Magyarország kb. akkora volt, mint ma Lengyelország. Lengyelország nagyhatalom?