A jelenlegi magyar haderő mennyire lenne hatékony egy országunkat ért támadás elhárításában?

"Aki pedig uralja a levegőt, az megnyerte a háborút."

Most kezdjem sorolni, hogy ez hány okból marhaság?

Erwin Rommel mondta:

Aki egy a levegőt teljesen uraló országgal száll szembe, annyi esélye van a győzelemre, mint egy vadembernek egy modern európai harcossal szemben.

Szerintem egy picit mérvadóbb, mint a te véleményed...

Kedves Lugosi Béla:

"Amíg a GDP kb. 1%-át költjük honvédelemre, vajon meddig lesz 14 a 14?"

- Megint egy hangulatkeltő adat, ami a körülmények ismerete nélkül lett leírva. Hogy kiegészítsem: a NATO 28 tagállama közül összesen 3(!) teljesíti azon kötelezettségét, hogy a gdp 2%-át fordítja katonai kiadásokra. Az összes többi ennél kevesebbet.

Akkor miről is beszélünk? Megint csak: semmivel nincsen más helyzetben az összes többi ország.

"A MIG-29-esek is csak az első évben voltak 28-an. A végére volt, hogy 4! hadra-fogható példányt tudtunk felmutatni."

- Ez az adat honnan van? Kétségtelen, hogy nem volt mind bevethető, de 4-nél jóval több.

Épp ezért értek meg a cserére, mert 30 évesek voltak. A Gripeneknek addig még van pár évtizedük.

"A "román T-55-ösök" valójában TR–85-ösök (új torony, lézer-besugárzás jelző, APFSDS lövedék) ebből van nekik 300 db."

- Tuningolhatsz egy ladát bármeddig, nem fog felérni egy új autóval.

Ugyanez a helyzet a felújított Mig-21-esekkel is. Egyszerűen maga a szerkezet 60 éves. Hiába pakolják tele műszerekkel. Generációs különbség van közte és a Mig-29, de főleg a Gripen között. Egyszerűen 60 éve még nem létezett az a technika, nem voltak olyan aerodinamikai ismeretek, sem olyan anyagok, sem semmi, ami a Gripenben megvan.

"Aztán meg ne lepődjünk ha egy ködös hajnalon a román légierő Mig-21 Lancerjei a szerb légtér felől déli irányból csapást mérnek a kecskeméti reptérre"

- Bizonyították már épp elégszer, hogy nem lehet csak úgy berepülni, akár csak egy eltévedt kisgép is az, a Gripeneket NATO szintidőn belül riasztják is felküldik. Ez nem gyakorlatban, hanem "élesben", nem egy szerencsés alkalommal, hanem rendszeresen bizonyosodott be. Ha van valami, amire nem lehet kifogásunk, az a légtérvédelem.

Kérdező, a 13:37-es válaszom az 59%-osnak szólt.

2012 van ma, de ez a szabály ma is igaz. Láthattuk Izrael esetében, az Öbölháborúban, vagy az általad említett délszláv konfliktusba.

Ha kezedben a légierő, lebombázhatod a hidakat, és megbénítod az ellenséges hadsereg mozgását. Ez történt Normandiában, ahol a német tankok nem tudtak eljutni a partraszállás helyszínére, ezért lehetett az sikeres.

Vagy ahogy írtad, Észak-Afrikában is. Amíg az angol csapatok utánpótlása volt megszakítva, ők hátráltak, majd a németek. Hiába van katonád, ha nincs lőszere. Hiába van tankod, ha nincs üzemanyaga.

Az emberek elfelejtik, hogy a háború nagy részben azon múlik, mennyire tudod ellátni a hadseregedet. A víz mindennap kell. Egy 50 eer fős hadseregnek (nem mondtam nagy számot), naponta háromszori étkezésnél napi(!) 150 ezer fejadag kell. Ha a sereg éhezik, nem harcol. Erre a legalkalmasabb eszköz a légierő. Lebombázza a hidakat, a vasutat, a raktárakat akár az ellenséges hadsereg háta mögött is. Hetek alatt legyőzi, annélkül, hogy harcra kerűlne sor.

A felderítés csatákat dönthet el. Ebben szintén a légierő a főszereplő. Nem véletlen volt olyan nagy titoktartás a D-nap helyszínéről, ál-gumitankokkal, áljelentésekkel. A háború egyik legaktívabb rétege a hírszerzés. A tengeralattjáró-háborúban is az ellenség mozgásának kiderítése (német és szövetséges oldalról egyaránt) volt a legnagyobb kihívás a konkrét harc már csak ennek levezetése volt. Ütközeteket döntött el, ha ismerték az ellenség mozgását.

Emellett minden tank felülről a legsebezhetőbb. Ha ehhez hozzátesszük, hogy repülőkre nem tud lőni, akkor egy légitámadás mészárlás a csatatéren, nem harc. Ezért indították a németek a támadást ködben az Ardennekben, és ezért csak addig tudtak előrenyomulni, amíg az idő ki nem tisztult, és az amerikai gépek fel nem szálltak.

Kurszknál is a felderítés és a légifölény győzött. Ez az, mi eléri, hogy mindig ott védekezhessenek, és úgy, ahol és ahogy kell.

*konfliktusban

*ezer

Nézd, anno volt - az ország méretéhez képest komoly - légierőnk, gyalogságunk, stb. Úgy tudom, a sorállomány létszáma kb. 150 ezer fő volt.

És ennek az "ármádiának" annyi volt a feladata, hogy 8-10 percig tartsa az országot, amig a segitség a Nagy Keleti Testvértől ideér (elsősorban az ideiglenesen itt állomásozók formájában).

Nézd meg, ma hány főből áll a sereg, milyen háttere van, hányan vannak a határon belül, mennyi a hadrafoghatók létszáma, stb.

Ezek után: SZERINTED??