Min múlik, hogy mely országok folytathatnak agresszív területhódító politikát és melyek nem?
Például amikor 1939 szeptemberében Németország és a Szovjetunió lerohanta Lengyelországot, a nyugati országok Németországnak hadat üzentek, a Szovjetunió hódításait viszont elismerték, ők megtarthatták az annektált területeket.
Törökország 1974 óta megszállás alatt tartja Ciprus északi részét, több 100 ezer törökországi török betelepítésével létrehozott egy második török államot és ez ellen egyetlen ország sem tesz semmit.
Örményország 1993 óta megszállás alatt tartja Azerbajdzsán hatodát, de ez ellen sem lép fel egyetlen egy ország sem az azeri szövetséges, örményellenes Törökországot leszámítva.
Izrael a 67-es háború után annektálta a Golánt, Kelet-Jeruzsálemet és máig is folyamatosan rabolnak el területeket a zsidó telepesek Ciszjordániában a palesztinoktól, de ez ellen sem lép fel a nemzetközösség, esetleg csak néhány arab, iszlám ország.
Indonézia 1976-ban annektálta Kelet-Timort, ez ellen a nemzetközösség tiltakozott, 1999-ben népszavazást kellett tartani a függetlenségről és az ország 2002-re felszabadult. Hasonlóan 1976-ban Marokkó megszállta és annektálta Nyugat-Szaharát, itt az ENSZ máig nem tudta kikényszeríteni a népszavazást a terület státuszáról.
Irak 1980-ban megszállta Irán nyugati, határ menti területeit, miközben a nagyhatalmak még támogatták is ebben. Amikor viszont 1990-ben Kuvaitot rohanták le, azonnal nemzetközi szankciókkal sújtották Irakot és egy széleskörű nemzetközi koalíció az ENSZ BT felhatalmazásával háborút indított ellene és felszabadították a megszállt területeket.
Hasonlóan széleskörű nyugati összefogás jött létre Szerbia ellen, amikor a szerbek 1999-ben vissza akarták szerezni Koszovót, ezért a NATO, EU több hónapig bombázta Szerbiát. Ez annyiban különbözik az előző területszerző háborúktól, hogy Koszovó jogilag Szerbia része, így inkább az oroszok Csecsenföldért vívott háborújához hasonló. Vagy legutóbb Grúzia indított háborút Dél-Oszétia és Abházia visszaszerzésére, itt viszont a nyugati hatalmak ezt már egyáltalán nem ítélték el és nem léptek fel ellene, úgy mint Szerbia esetében. Inkább még támogatták is Grúziát.
Tehát számos esetben megfigyelhető a kettős mérce.
válasza: válasza:Általában valóban etnikai konfliktusokról van szó, az ilyen területekért vívott háborúkban, de ettől még nem lesz jogos.
Ha Magyarország megszállná Csallóközt, ellenünk biztosan néhány héten belül háborút indítanának a nyugati nagyhatalmak és nem maradna évtizedekig, évszázadokig magyar fennhatóság alatt.
És például 1967 előtt Ciszjordániában, a Golánon nem éltek zsidók, ide később települtek be az izraeli megszállás évtizedei alatt.
Vagy például Irak is az olajlelőhelyekért indított háborúkat, nem az arab, kurd nacionalizmus miatt.
válasza: válasza:Attól, hogy ki tartja be a nemzetközi jogot és ki nem. Az általad felsorolt esetekben úgy tudom, kimondták, hogy az agresszor jogsértően járt el.
Kivéve az az első példát, akkor még nem volt ENSZ, nem volt erőszaktilalom (azaz volt, de a Nemzetek Szövetsége gyk. a gittegylet szintjén működött).
Dél-Oszétiát és Abháziát összesen 3 ország ismeri el önálló államnak, ha jól tudom, de ha rosszul, akkor is 4.
válasza:Egyszerűen nehéz az ENSZ BT-t (vagy is a világ összes nagyhatalmát lényegében) meggyőzni arról, hogy katonai válaszlépésre szánják el magukat, mert a általában a nagyhatalmak érdeke nemigazán szokott egyezni, már pedig a katonai beavatkozáshoz nem elég az egyszerű szótöbbség, ha bármelyik BT tag ellenzi, akkor engedik tovább folyni.
Lehet ezért jajgatni, hogy a nagyhatalmaknak vannak érdeki és tudják is érvényesíteni, de ezt kiküszöbölni tudtommal még nem tudjuk.
Viszont egy ejnyebejnyét csak a tagokkal kell megszavaztatni, akiknek többsége nem érintett a dologban, így nagyjából objektív módon osztják ki mindenkinek a sárga lapot.
Tényleges elszámoltatási szerv még a Hágai Nemzetközi bíróság, csak azzal az probléma, hogy az csak arra vonatkozik, akik ratifikáltak egy külön szerződést arról, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik az ítéletet. A felsorolt tagállamok nem tettek ilyet, pontosan azért hogy ezekért ne kelljen felelniük, de többek között ez akadályoz meg minket abban, hogy lerohanjuk a szlovákokat, vagy hogy a szlovákok minket, a további néhány nemzetközi szerződés, mint pölö a Helsinki záróokmány, vagy éppen az EU és NATO tagságunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!