A mohacsi csata valos tortenete, teljesen más mint eddig tudtuk?

További adalék, mennyire nem ismerjük a Európa történelmét.

4. keresztes hadjárat el se jutott a szentföldig. Már útközben keresztényországokat fosztogattak velencei és pápai támogatással.

Első célpont a Magyar királyság Zára szigete volt, majd meghódították Konstantinápolyt, ahol létre hozták a latin császárságot.

A mohácsi vész, az úgy hatott a Magyar királyságra, mint az első és a második világháború Európa népeire.

Belekerültek önhibájukon kívül két birodalom ütköző zónájába, de egyiknek se lehetett igent mondani.

Buda eleste, Párizs feladására hasonlít, amikor a lakosságot és a várost megkímélve inkább átadták a hódítóknak a területet. Kisebb ellenállás persze szerveződött, de a magyarság ahogy a két birodalom összecsapott fölöttünk ketté szakadt.

ekkor már az török és nyugati nagyhatalmak gyakran összekacsintottak, mint a történelem során számtalan esettben.

lásd német-orosz együttműködés, ahol felosztják Lengyelországot 1939ben.

Hát igen a nyugatozást eddig sikerült mellőzni a kérdés kapcsán, de az előző válaszadónak köszönhetően az irracionális fröcsögésen is túl vagyunk.

Pedig a kérdésben külön ki volt emelve a dolog, hogy az érzelmi kitöréseinket ne itt adjuk elő.

A reneszánsz majd kora újkori európai hadszíntéren folytatott politikai intrika sokkal szövevényesebb és sokrétűbb volt annál amit vázoltál.

Már csak azzal is előrébb jutsz, hogy felfedezed hogy Magyarország nem volt kimondottan az NRCS és Franciaország közé beékelve, szóval az ütközőállam fogalma ide nemigazán illik. Van áthallás, de van erre külön kifejezés is.

jól van, ki mondta, hogy neked se tanították.

van egy réteg, akiknek a töri könyvekben erről semmit se írta. Örülj neki, hogy nem vagy benne a klubban.

Érzelmi kötődésektől mentesen: két birodalom között ütköző zónában elvesztettük szuverenitásunkat.

A példák azt kívánták szemléltetni, hogy a két birodalom ha akarod, ha nem száraz tények mindig megtalálják a közös nevezőt, ha terjeszkedni akarnak.

Ha tények ilyen érzelmeket váltanak ki benned, akkor ne gondolj arra, hogy ez Magyar királysággal történt. Ezért hoztak fel példának a Lengyel királyságot.

Nem vált ki érzelmet belőlem, csak szimplán hülyeség a tények fényében.

Amit felhozol az inkább a hatvannyolcas drinápolyi béke után volt jellemző, de ott volt egy alapvető erőviszony változás, aminek számos külső és belső oka volt. De most egyenlőre 1526 környékén tartunk. A húszas években még csak mellékvágány volt az oszmán-magyar háborúskodás.