Háborúban voltak olyan katonák akik nem tudtak volna lelőni senkit? Velük mi lett?

Aki még nem tette volna, olvassa el a Nyugaton a helyzet változatlan c. könyvet, megrázó írás, rövid, egy nap alatt el lehet olvasni.

Ez úgy volt, hogy az újoncot - sok esetben egyenesen az iskolapadból kerültek oda mint a könyv hősei is - először kemény, megalázó kiképzésnek vetették alá.

Utána jött a front, bedobták őket a lövészárokba - ahol - gyakran - először napokig szétunták magukat, nem történt semmi, csak vakaróztak a tetvek miatt.

Utána jött a tüzérségi támadás, mondjuk két napig. Hullottak a lövedékek körülöttük, egyik - másik el is találta az árkot, fülsüketítő dübörgés, robbanás, permanens életveszély mondjuk 24 - 48 órán át, nulla alvással.

De egyszer csak felharsant a parancs: roham, szuronyt szegezz, ki az árokból, előre. Ilyen idegállapotban, ilyen előzmények után a saját anyjukat is megölték volna a katonák.