A második világháborúban a japán vagy a német hadsereg volt erősebb?

Jó kérdés, nehéz válasszal!

Szervezettségben és mentalitásban, fanatizmusban, talán egyik volt a másik példája, kétségtelen, hogy a modern hadviselés példái voltak.

Kis létszám, de ütőképesen a kor addigi legnagyobb hedereivel szemben, mint a Francia, Angol, vagy USA.

Valóban töredékei az akkori potenciális ellenséges haderő létszámához képest, de modernizált fegyverzetük és annak professzionális felhasználásában, páratlan haderőnek számítottak, a világ két felén.

Belegondolni is félelmetes, ha nem az oroszok és a szövetségesek találkoznak össze a világ felosztásánál, hanem a japánok és a németek.

...vagy talán nem?

Ez sok mindentől függ. Nem mindegy mikor nézzük. háború elött, vagy a háború végén? Esetleg a közepén? Japán kezdetektől fogva offensziv hadviselésre készült (csak úgy mint Németorszég)

Japán haditengerészet és a haditengerészeti légierő, messze a legfejlettebb volt egészen a 30-as évek elejétől 43 végéig. Sem a Németek nem tudtak volnamit tenni ellene, de még az Amerikaik sem tudtak mit tenni. Nagyon nehéz összevetni ezeket az erőket már csak a helyszin miatt is. Hogy miért is?

Ha a németek a csendes óceánon küzdenek a japánok ellen... Esélyük sem lett volna a németeknek... Az a hadviselés nem a kis szigetekre illetve a dzsungelbe volt kitalálva.... a Német Haditengerészet pedig nyomába sem ért a Japánénak.

De sok dolgot össze lehetne vetni... de pont emiatt nem sok értelme van a kérdésenk....

Az sem elhanyagolható tény hogy melyik országnak van a legtöbb "nyersanyaga", hiszen japán kis ország, nem épp sok területtel. Nem is volt kérdés hogy Amerika ellen fordulni fog a kocka, hiszen nézzük meg a két országot jobban. Erőforrások tekintetében össze sem hasonlitható.

Nem beszélve a Japánok elég kemény "konzervatimizmusával" azzal hogy pl megépitették a világháború legjobb repülőgépét és azt mondták rá hogy túlságosan eltér a megszokotól.... azonnal tervezzék át a mérnökök. (Nyilván az erőforrások hiányában sosem vetették be egyiket sem. vége lett a háborúnak.)

Németországnak ugyaz ez volt a baja. nem volt elég erőforrás. (egyrészt.)

Nem elég megnézni a technikát, a hadszinteret, az időszakot, az "anyagi" hátteret. Az sem mindegy hány emberről van szó. Hogy milyen képességekkel vannak felruházva a katonák.

A háború előtt Japánnak már konkrétan vadászrepőpilotákat képző akadémiáik voltak. Olyan pilotáik voltak a 30-as években hogy kevesebb mint 10 év alatt elp*csázták az Oroszokat a Briteket, az Ausztrálokat és a Kinaikat is ezekkel a pilotákkal, akkor amikor pl Erich Hartman még az álltalános meg a középiskola padjában ült és irodalmat tanult. A háború végére pedig tulajdonképp nem maradt olyan ember az országba aki tudott volna repülépet vezetni (nyilván túlzással.)

éééés még lehete sorolni miért irreleváns ez a kérdés, bár minden bizonnyal érdekes.

Összegzésül: Ha ilyet kérdezel fontos hogy tisztázzuk az időszakot,

helyszint,

magát az eseményt (támadás/védekezés) akkor azt hogy most ezt ugy vizsgálod meg hogy a két nemzet egymás ellen, vagy valami másik ellenfél ellen?

Akkor fotnos a gazdasági háttér.

Maga az anyaország állapota

ééés még rengeteg dolog....DE egy történelemmel foglakozo embernek ezt a kérdést kell elfelejteni "mi ltt volna ha".

Ez pont ebbe témába tartozik.

Előző vagyok.

Nem beszélve arról hogy teljesen más hadnemeket fejlesztettek. Németország gyakorlatilag nem fejlesztett és épitettt ki ütőképes haditengerészetet. Haditengerészeti légierőt pedig gyakorlatilag egyáltalán nem. Japán nem foglakozott nem hogy nehéz, de még közepes harckocsikkal sem. Nem volt rá szüksége.

Szárazföldi harcban a japánok fanatizmusa telán te is tudod hogy elég hirhedt volt. Saját kezeit használva de még akkor is küzdött ha nem volt már más csak az. Ha ezt a két haderőt egymásnak eresztenéd egy telejsen elképzelt területen ahol Szigetvilág, és szárazföld is van. Nem csak nyár és erdőségek, de sivatag, sős szigetvilágok a fagyos tél, a dzsungel és stb. Nagyon érdekes eredménye lehetne egy ilyen háborúnak....

Nem beszélve arról hogy egy hábrorú az mindig olyan hogy a másik felé akarunk licitálni. Mindig létrehozni egy olyan dolgot ami leveri a másik dolgát.... onantól hogy egymás ellen harcolna mondjuk ez a két ország ki tudja milyen irányba megy el a dolog.

Nagyon jó kérdés!

Japán a 20-as években kezdte modernizálni a hadseregét nyugati mintára. 1936-ra Mandzsukuoban bábállamot birtokoltak, és a kóreai félsziget+Mandzsúria+Mongóliától délnyugatra fekvő területeken sorakoztak fel a további kínai invázióra.

A Szovjetúnióba is többször betörtek, de a Zsukov vezette tankbrigádokkal nem tudtak mit kezdeni, talán ez az oka annak, hogy miért nem támadtak, mikor Hitler 41-ben lerohanta a szovjeteket. Idővel pont ez a távol keleti pihent szovjet hadsereg tudta a különbséget jelenteni a Moszkva közelében kialakult állóháborúban.

LEVEGŐBEN a "zero"-k 1942-ig verhetetlennek bizonyultak, szerintem még a német gépeket is verték ezidőben, viszont ezután a technológiát a németek biztosították a japánoknak, sőt a háború második felében komplett gépeket is küldtek.

SZÁRAZFÖLDÖN a német hadseregnek az egész háború alatt nem akadt méltó ellenfele: a háború második felétől jelentkező veszteségek okaként az mondható, hogy a németek a nyersanyag- és emberhiány miatt nem voltak képesek ún. "teljes harci díszben" megjelenni egyik fronton sem. A nyugati fronton kb 100 szövetségesre 1 német jutott, és ez nem túlzás, a keleti fronton pedig 20 oroszra jutott 1 német. (ez a harckocsikra is érvényes)

Ebből lehet érezni, hogy a hitleri szárazföldi erők messze meghalatták korukat. A második legerősebb szárazföldi erővel a szovjetek rendelkeztek, míg a harmadikkal az amerikaiak. A japánok a britek után a 5. helyen lehettek, és csak azért nem előttük, mert a harckocsik terén jelentős volt a lemaradásuk.

VIZEN a britek hegemoniáját csak az amerikaiak tudták megszakítani, de azt is csak a háború utolsó évében a hatalmas gyártókapacitás miatt.

A hitleri tengeri erők szerintem jelentéktelenek, sőt egyenként voltak bevetve az egységes bevetés helyett. Ez eredményezte azt, hogy Hitler brit szigeteken történő partraszállása ellehetetlenült. A tengeralatjárók, -amire nagy hangsúlyt helyezett Hitler,- is csak korlátozott sikerekre voltak képesek: aki vissza tudott lőni, az ellen már nem volt sok esélyük.

Japán haditengerészeti fejlesztéseit az első világháború után kezdte. Rá nem vonatkozott semilyen korlátozás (az 1.vh-ban a győztesek oldalán volt) és nagy igény mutatkozott a bővítésre, ugyanis a csendes óceánon rengeteg kis szigetet birtokoltak, sőt az ottani volt námet gyarmatokat is ők szerezték meg.

1936-ban 3 modern repülőgéphordozújuk volt + a "Zuiho", ami egy kisebb és idősebb model volt. Ebben az időben a brit flotta mellett ők voltak a leg-ütőképesebbek a tengeren. Viszont elcseszték, mert a korlátozott japán gyártókapacitás miatt hamar hátrányba kerültek és a Hawaii ijesztgetés pont fordítva sűlt el, mint ahogyan azt előre kigondolták. Ha akkor partra szállnak inkább az ijesztgetés helyett, akkor hamarosan elérhették volna az USA nyugati partjait. Ehelyett a Midway-i csata után már inkább csak védekeztek, azt is csak kis sikerekkel.

Konklúzió: Németország vs Japán 2-1

Szárazföldön a hitleri erőknek fegyelemben, szervezettségben és technológiában nem akadt párjuk. Szóval itt a hitleri Németország 1-0-ra vezetne a japánok ellen. Levegőben szintén a németek voltak jobbak, a tengeren viszont egyértelműen a japánok. A németek haditengerészet számára még legalább 10 év kellett volna, hogy jelentős hadierőt képviseljen.