Milyen lenne a megítélése mind a németeknek, mind a szovjeteknek, ha a szovjetek támadnak előbb Nyugat/Közép-Európára 1941 június-júliusában, a németek Barbarossa-offenzíváját megelőzve?
A közhiedelemmel ellentétben nem csak Hitlernek voltak hódító, aggresszor tervei, Sztálin is ugyanolyan megalomán, hataloméhes diktátor volt, amíg Hitler életteret akart a németeknek, addig ő az osztályharcot ki akarta terjeszteni az egész világra s letörni az imperalistákat. Az angolokkal és az amerikaiakkal is akart háborúzni 1945 után, de mivel megmérgezték sajátjai ill. elkanyarítja ezt a kérdést az a történet, ezért nem taglalom tovább, maradok 1941-ben.
A szovjetek téptek ki darabokat Finnországból és Romániából, bekebelezték, annektálták a Balti törpeállamokat. 1939 szeptemberében a németekkel közösen támadták meg Lengyelországot és osztották fel teljesen egymás között, megszüntetve Lengyelországot, és kötöttek egy paktumot, mellyel próbálták az időt húzni, hogy befejezhessék a seregépítést és haditervek finomítását.
A szovjeteknek nagyjából sikerült, 11.000 repülőjük állt szemben 3.500-al szemben, harckocsik terén 15.000 3.500-al szemben, lövegek terén 60.000 35.000-el szemben, hadosztályoknál 174 a 128-al szemben. Már a sereg méretéből látszik, hogy nem puszta védekezésre rendezkedtek be. Nem szívesen ismerem el, de a szovjet hadsereg még minőségileg is jobb volt. A német harckocsizó egységek 80%-a Pz II és Pz III-as harckocsikból állt, csak 20%-uk kapott Pz IV C-t, ez az utolsó volt egyenrangú ellenfele a szovjet BT-7 - T-28 - KV-1 - T-34 (1940) harckocsiknak. A németek csúcsragadozói, valóban minőségi harckocsijai, a Tigrisek és Párducok csak 1942-ben és 1943-ban debütáltak, amikor a németek védekező harcba kényszerültek a keleti fronton.
Ezt a teóriát tovább erősítik a Szovjet-Orosz rendszerváltás után megnyílt katonai levéltárakból előkerült bizalmas levelezések és haditervek, több szovjet-orosz katonatiszt és történész támogatja ezt a teóriát. E teóriából doktoráltak, sikerrel.
Ezenkívül még érdemes figyelembe venni, hogy a német támadás első pár napja is azért volt oly' fájó, mert a Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg támadó felállást vett fel védekező pozíciók helyett, továbbá a katlancsaták is a támadó felállásnak voltak köszönhetőek.
válasza:Semmilyen, mivel a szovjetek nem akartak támadni.
Sztálin terve az volt, hogy a németeket összeugrasztja a nyugati szövetségesekkel, aztán mikor már egy több évig tartó háború után mindkét fél teljesen kimerült, akkor beindul a Vörös Hadsereg és bekebelezi Európát.
A németek viszont meglepően gyorsan és könnyen győztek nyugaton és utána már nem volt kedve Sztálinnak pattogni, mert látta, hogy a gyenge Finnország ellen is milyen csúfos kudarcot vallottak.
válasza:A támadó felállás pedig azért volt, mert a szovjet szárazföldi doktrína egyedül csak ezt ismerte akkoriban.
Egy háború esetén azonnal támadó harcba kell átmennie a Vörös Hadseregnek, hogy rögtön visszaszorítsák az ellenséget a saját területére és ne szovjet földön folyjon a küzdelem.
Amikor egyre több hír érkezett arról, hogy a németek támadni fognak június vége felé, akkor Sztálin ebben nem igazán akart hinni, de azért a biztonság kedvéért kiadta a parancsot, hogy sorakozzanak fel a katonák a határ mentén. Ez fokozódott, amikor megjöttek a hírek, hogy a németek is csapatösszevonásokat végeznek a határ rájuk eső oldalán, csak ugye a szovjetek lassabban tudtak mozgósítani a szervezetlenség és a nagy ország miatt.
válasza:Az csak részigazság, hogy a szovjetek nem akartak támadni! Akartak csak nem akkor amikor a németek ugyanis Sztálin is hódítani akart akár csak Hitler!
A szovjet vezérkari tisztek például a mellet álltak ki, hogy a németekre megelőző csapást kell mérni! Alekszandr Vasziljevszkij tábornok azt mondta, hogy a németekre akkor kell lecsapni mikor felfejlődési fázisban vannak és nem szabad engedi, hogy kezdeményezzenek! Sztálin viszont abban okos volt, hogy felismerte a még hadserege nem alkalmas egy nagy offenzíva megindítására ezért nem engedélyezte! Zsukov is pl azt írta, hogy két-három év és briliáns hadsereget hoztak volna létre ha a németek nem támadnak ilyen korán. Zsukovot (és Sztálint is) pl a német támadás abszolút nem lepte meg csupán az, hogy ilyen hamar sor került a háborúra!
Technikailag a szovjet hadsereg nem volt olyan jó állapotban mint amilyennek elsőre tűnik! Az új gépesített hadtestek nem rendelkeztek kellő számú emberrel, harckocsival és hiány volt a teherautókból is. Ráadásul a tankok zöme T-26, BT család-ból állt amik nem voltak egyenrangú ellenfelei pl a Panzer III-nak és IV-nek! A fejlett KV és T-34 tankokból meg kevés volt. Kommunikációs eszközök elavultak voltak ahogy a repülőgépek nagy része. A tüzérségből hiányoztak a páncéltörő dandárok is! Szóval 1941-ben a szovjet haderő támadásra nem nagyon volt alkalmas! Ha viszont lett volna idejük felkészülni akkor később egészen biztosan megindult volna a Vörös Hadsereg is mert Sztálin is terjeszkedni akart és ugyan olyan nagy veszélyt látott a náci Németországban mint Hitler a Szovjetunióban!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!