Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Hogy folytatódott volna a...

Jeffrey Spender kérdése:

Hogy folytatódott volna a német offenzíva ill. az egész háború, ha Sztálingrádnál sikerrel járnak?

Figyelt kérdés

A) esetben 1942 nyarán foglalják el átirányított harckocsizó egységekkel


B) esetben 1942 november végéig elhúzódnak az elkeseredett harcok, de a németek végül elfoglalják teljesen


2016. márc. 8. 14:10
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
29%
Elszurtak mar ott, hogy megtamadtak az oroszokat, egyertelmu volt hogy nem gyozhetnek, csak a terkepre kellett volna ranezni. Lakossagra majdnem haromszor akkora, teruletre nezve meg inkabb ki se szamolom.
2016. márc. 8. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
77%
Se A, se B. Sztálingrádnak nem volt igazi jelentősége, csak Sztálin presztízskérdést csinált belőle. ha nem védik foggal-körömmel és elfoglaják a németek, az se változtatott volna érdemben a háború menetén.
2016. márc. 8. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
30%
Akkor kicsit keletebbre állítják meg őket.
2016. márc. 8. 15:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
62%

"Sztálingrádnak nem volt igazi jelentősége, csak Sztálin presztízskérdést csinált belőle"


Volt jelentősége : a sztálingrádi csatában azért kellett mindenáron feltartani a szovjet erőket, hogy a korábban dél felé indított kaukázusi német hadseregcsoport vissza tudjon vonulni.


Ha hamar feladták volna Sztálingrádot, akkor az említett német hadseregcsoport harapófogóba kerül.

A Kaukázus felé azért indítottak a németek hadsereget, hogy elvágják az Iránon át érkező USA fegyverszállítmányok útját a Szovjetunióba. Egy ideig e fegyverszállitmányok a túlélést jelentették a Szovjetuniónak.

Ez az elvágás nem sikerült, ezért vissza kellett vonulniuk. Ezt a visszavonulást fedezte a sztálingrádi ütközetben való makacs német védekezés.


Sikeres csata esetén a németek az Urál és Szibéria felé nyomultak volna tovább, hogy a szövetséges japán erőkkel egyesüljenek. Ez nem jött össze.

2016. márc. 8. 15:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 anonim ***** válasza:
26%

#4

Igen, mert ha a németek győznek Sztálingrádnál, akkor már nyilván egész Szibériát is elfoglalják. :D

2016. márc. 8. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 anonim ***** válasza:
6%

Valójában a németek legfőbb ellensége Hitler volt és nem az oroszok és nem a zsidók és nem az amerikaiak csak erre túl későn jöttek rá.

Ebből következik a kérdésedre is a válasz mint azt már Napóleonnál is tapasztaltuk, addig folytatódott volna a háború amig minden német katona el nem pusztul.

Ugye te magad sem hiszed el, hogy a nácik nem hallottak Napóleon oroszországi téli hadjáratáról.

2016. márc. 8. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:
41%

Persze folytatódott volna, csak nem Sztálingrádnál hanem a Kaukázusban vérzett volna ki a német hadsereg.


Azt kevesen tudják, de az eredeti hadműveleti tervekben Sztálingrád benne se volt. Mindenki úgy gondolta, elég lebombázni aztán hagyni a fenébe, és a hadsereget át kell nyomni a Kaukázuson, hogy végül eljussanak Azerbajdzsánba a hőn áhított bakui olajmezőkhöz.


Csak Adolf úgy gondolta, hogy egy Sztálin nevét viselő város, nehogy már ottmaradjon. Még ha el is foglalják, akkor is felvetődött volna a kérdés, ami mindenkiben felvetődött, aki valaha fegyveresen betört Oroszországba. Hogyan tovább?


Oké, elfoglaltuk Sztálingrádot, irány Baku. Rendben van 1500 km, és az egész tetves Kaukázuson át kell mászni. És az is említésre méltó, hogy próbálkozás volt, a Sztálingrádi csatával párhuzamosan a Kaukázus hegyvonulatai között is kegyetlen harcok mentek (ott egymillióan haltak meg) és a német csapatok be is hatoltak csecsenföldre, annak fővárosától Groznijtól 10 kilométerre álltak


De Sztálingrád akkora német erőket kötött le, és akkorák voltak a veszteségek, hogyha még be is veszik, akkor is annyira legyengülnek, hogy Grúziába se nagyon jutottak volna el. Talán véres harcok árán csecsenföldön valahogy átverekedték volna magukat, de a bakui olajmezők, még egy sztálingrádi csata nélkül is elég rizikós vállalkozás lett volna. És korántsem biztos, hogy a magukat a hegyek közé bevető oroszokkal boldogultak volna, vagy állóháború alakult volna ki. Én innen 70 év távlatából az utóbbira tippelnék.


Mégpedig azért, mert azért a szovjet oldalon is mindenki tisztában volt azoknak az olajmezőknek a fontosságával.

2016. márc. 8. 18:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
52%

Előző vagyok. Azért a négyes válaszolót megkérdezném, ha már ennyire tudja, hogy mégis hol találkoztak volna a japánokkal? A szibériai semmi kellős közepén? Ahol 1000 kilométeres sugárban egy árva tanya sincs? Én utaztam a transzszibériai vasúton, és ne tudd meg négyes hogy az a semmi mekkora kiterjedésű. Ilyen terv nem is létezett, lévén, hogy a japánoknak nem állt szándékukban a Szovjetek ellen vonulni (az már mellékes, hogy a japán haderőt az amerikaiakkal vívott háború teljesen lekötötte)


Másrészt a japánok 1939-ben már tettek egy próbálkozást a Szovjetunióba való betörésre. A félelmetes Kvantung hadsereg még Mongóliában kivérzett, Khalin Golnál pedig Zsukov hazazavarta őket.

2016. márc. 8. 18:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 anonim ***** válasza:
100%

ugyan így


oroszországot nem lehetett előtte se meghódítani

nem véletlenül: akkora mérete van amit nem lehet felügyelni

az ugye tiszta hogy franciaországot is csak azért "félig" szállták meg mert nem volt elég katona?


a szovjet veszteségek végig a háború minden csatájában 2x-10x nagyobb emberveszteséggel járt mégis fent tudták tartani a létszámfölényt MINDIG!!!


sztálingrád a szovjetek szerencséje volt főleg hogy hitler megszállottan el akarta foglalni

ha nem így te felégetnek még a németek 100-200-300km el odébb lévő falvakat, városokat is de ki is fulladtak volna


egy német tábornok mondta oroszországról: előttem nincs ellenség utánam nincs utánpótlás

pedig akkor csak félúton voltak sztálingrádba

2016. márc. 9. 15:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/15 A kérdező kommentje:

#1: A Szovjetunió megtámadása elengedhetetlen volt, ha ők nem lépnek 41 júniusában, akkor fél éven belül nyakunkba kapjuk a szovjetek támadását, mi a jobb, ha nekünk kell elkeseredett küzdelemben visszatolni őket Breszt-Litovszkig, s mi a garancia, hogy nem támadnak, vagy hogy mi kezdeményeztünk ?


1941-ben - és ez a történelem kutatásában már nem fehér folt, hanem igazolt és a rendes történészek, katonatisztek által igen, csak a hozzánk hasonló amatőr történelemkedvelők többsége által nemigen tudomásul vett tény - a Szovjetunió készült egy támadó hadműveletre.


A Blitzkrieg éppen azért volt olyan meglepően sikeres, mert hatalmas ember- és hadianyag volt összevonva a határon a szovjetek részéről - támadólag felállítva, nem védelemre kiépítve, így szinte felkinálták a bekerítő hadmozdulatokat, majd, a mélységi felállás hiánya okán a gyors, akadálytalan előretörést a németek számára. A másik, a felállás mellett még a mennyiségre helyezték a hangsúlyt, a minőség helyett.


De nem csak 1941-ben voltak ilyen aggresszorok, előtte a Szovjetunió ugyanúgy lerohanta a szomszédjait, mint Németország, ám a történelmet a győztesek írják, így ez legfeljebb lábjegyzetben jelenik meg, ha egyáltalán szerepet kap a történelemoktatásban, és nem vész el marginális jelleget kapva a sok tudományos adat ismertetése közben... Indokolatlanul bekebelezte Besszarábiát a román állam területéből, és tartotta birtokában, Finnországból szintúgy darabokat tépett ki a Téli háborúban, Litvániát, Lettországot és Észtországot szintén bekebelezte, Lengyelországot közösen támadta meg és osztotta fel 1939-ben Németországgal, megszüntetve teljesen, Katyn-nál "önvédelemből" lemészárolták az NKVD-sek a lengyel értelmiségt és 1944-et elérve, Bulgária ugyan nem lépett be a háborúba, mégis a Vörös Hadsereg lerohanta, és megszállta '44-ben, noha ezt a németek felé való hadászati irány egyáltalán nem indokolta. Lengyelország is győztes államok között szerepelt, szövetséges is volt, az ő "védelmében" viseltek háborút, mégis 1945-ben felét elragadozta a Szovjetunió. Lengyelország is Bizonyítja, hogy a Szovjetuniónak kezdettől célja volt bekebelezni az európai kisállamokat, a "németek elleni harc" csak jó ürügy volt ehhez.

2016. márc. 9. 18:16
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!