Mi kellett volna a 2. világháborús német győzelemhez? Többi alant.

#4: Amiket a kérdező felsorolt, azok közül nem mindegyik erőszakos változtatgatás, azokat idejükben felismerték Guderian, von Kleist, von Tresckow, von Manstein, Kesselring, Steinemann stb, csak Hitler 20 éve leszerelt tizedesként meg volt győződve, hogy jobban a hadászathoz és harcászathoz, mint az aktív és tanult tábornokai.

#7:

Erich Von Manstein, Stephen A. Ambrose, John Keegan, Peter G. Tsouras, Kenneth Macksey rendes katonatisztek, mégis rendes művelték az alternatív hadtörténelmet is, bár náluk is az alternatív hadtörténelem nem ilyen MIHC-féle erőszakos változtatgatás sorozat volt, hanem "csak" egy-egy apró pontot változtattak meg.

Az összes kérdésre válaszolni próbálónak pedig üzenném, hogy azért nem kéne már megint lesüllyedni erre a szintre. A személyeskedés és a sértegetés nem segít semmit,csak minősíti az alkalmazóját. Ebben a témakörnek általában magasabbnak kellene lennie a színvonalnak, mint a külföldi / magyar politika témában.

Tudom, hogy nem az én dolgom más megvédése,de ha nem tűnik el teljesen ez a stílus akkor az életben nem fognak hozzászólni olyanok, akik tényleg nagyon sokat adhatnának a bloghoz. Pedig már bíztam benne,hogy végre rá tudom venni szaki ismerősömet is, hogy szóljon hozzá az itteni témákhoz. Így viszont, megint csak azt fogja mondani,hogy neki nem éri meg, hogy aztán valaki arctalanul majd sértegesse, felidegesítse és ezzel elcsessze a napját.

Mondott hibás dolgokat a Kérdező, de nem letámadni kéne, hanem okosan, illedelmesen kijavítani.

Eredeti kérdésre visszatérve fogok válaszolni, de az már holnap, vasárnap lesz.

"ma 20:02"

Gyerekes gondolatok.

" 1. Az ukránokat nem kivégezni, kifosztani stb kellett volna, hanem maguk mellé állítani. Úgy olvastam valahol hogy kb. 1 millió antikommunista ukrán állt volna át a németekhez még a kezdetekkor, csakhát ugye a kegyetlenkedések miatt mégis a ruszkikhoz álltak át... "

Ez a pont helyes, csak annyit tévedtél, hogy 4,5 millió ukrán és ugyanannyi ex-szovjet orosz / fehérorosz jelentkezett a Wehrmacht-hoz, ezen kívül még az otthon maradt ukrán civilek is segítették volna valahogy a németeket és a németekhez csatlakozott sajátjaikat.

"2. A Barbarossa hadművelet kezdete előtt szólni a Japánoknak, Olaszoknak, Románoknak, Magyaroknak, és közös erővel, teljes hadseregekkel támadni egyszerre - európaiak elölről, japánok hátulról így a Szovjetunió nem tudta volna ide-oda dobálni a hadseregét ekkora területen... "

Pironkodva vallom be, hogy nem tudom, hogy mennyire vetődött fel a német tábornokokban a japánok bevonása, de az ukránok és oroszok jelentkezésének elfogadása esetén szükségtelen lett volna, max. akkor lett volna érdemes őket bevonni, ha az Arhangelszk - Asztrahán vonal közelében járnak és a szovjetek Szibériából küldenek erősítést, mint a valóságban a Moszkvai csata előtt, a japánok azért féltek nekik menni, mert 1939 nyarának végén Halhin-Gol-nál csúnyán elkenték a szájukat, de így már más lett volna a felállás.

"3. Spanyolország bevonása a háborúba - ugyan adtak egy hadosztályt (Kék hadosztály) támogatásul, de az vajmi kevés volt, ha egész hadsereget, netán hadtestet adtak volna, az döntően befolyásolta volna a háború menetét... "

Milliós ukrán és orosz segédcsapatok mellé értelmetlen lett volna még a Kék Hadosztály is, nemhogy akár 200.000 spanyol katona. Vagy a Keleti fronttól elszakadva, nyugaton is bírták volna egyedül a németek, csak kolonc lett volna a nyakukon, mint az olaszok. Az 1936-39 közötti polgárháborúból még éppen csak éledezett Spanyolország, szét volt lőve az ország, eleve nem volt olyan helyzetben, hogy beszálljon ebbe a háborúba.

A spanyol hadiflotta műszaki színvonala meg sem közelítette a britekét és az amerikaiakét. A gazdaságuk a 36-39-es polgárháború miatt gyenge volt és nem bírta volna a háborús fegyverkezést. Valamint nem volt háborús propagandájuk sem, amivel előkészíthették volna hogy a spanyol lakosság támogassa a háborút. Egyébként ez az olaszoknak sem volt elég hatékony. Ezért volt az hogy az olasz katonák harc helyett vagy folyamatosan visszavonultak vagy tömegesen adták meg magukat az ellenségnek, még a görögöknek is 1941-ben.

És végül a németeknek nem csak a francia tengerpartot kellett volna védeni a szövetséges partraszállástól, hanem a hasonló hosszú spanyol partokat is.

Gibraltárt és más fontos helyet egyedül a németek spanyolok nélkül is tudták volna bírni.

"4. Hitler döntéseinek figyelmen kívül hagyása - ugye a sztálingrádi csata után Hitler magához vette a keleti front irányítását és a hadoszlopokat ide-oda mozgatta, ezt figyelmen kívül kellett volna hagyni, és egy remek tábornagy, mondjuk Manstein döntött volna a csapatmozgásokról..."

Hitler az Angliai csata közepén ragadta magához a teljes irányítást, nem "csak" Sztálingrád után. Más egy fegyver fejlesztését, gyártását eltitkolni, és más az egységek tologatását. Amikor az Mkb 42 (H) (az StG44-es) gyártását is nehezen tudták titkolni előle, akkor a csapatmozgatásokat hogyan ? De sebaj, erre volt megoldásuk, már 1940-től kezdve a '44-es július 20.-ai merényletig 11 alkalommal akarták a Wehrmacht tisztjei megmerényelni, mert mind a hadvezetését botrányosnak találták, mely során értelmetlenül pazarolta el német katonák életeit, mind a háborús bűncselekményektől felfordult a gyomruk, beszennyezte szerintük a Wehrmacht becsületét, és végül mind Hitler rasszizmusával sem tudtak mit kezdeni, a háborút meg tudták érteni, de az ukrán civilek és orosz hadifoglyok elleni kegyetlenkedéseket vagy a Végső Megoldást elítélték. Sajnos egyetlen merénylet sem sikerült, pedig akkor a Wehrmacht valódi szakértő tisztjei vették volna át a teljes irányítást, és velük legalább egy kevesebb áldozattal járó remibékét kihozhattak volna.

"5. Az Afrika Korps meg nem alakulása - tehát nem kellett volna az afrikai kontinensre csapatokat küldeni, hanem azokat bevethették volna rizikósabb helyeken, pl. a keleti fronton..."

Ha Angliát elfoglalják, akkor áttelepült volna Kanadába a brit kormány és akkor a gyarmatokkal folytatták volna. Az Afrikakorps jelentéktelen volt, megalakulásakor inkább olaszokból állt és csak a vezetés volt német, csak 3 hadosztály állt németekből: a 21-es harckocsizó, a 15-ös harckocsizó és a 90-es könnyű.

1941 novemberében, a Crusader-hadművelet kezdetekor 120.000 katonából állt az Afrikakorps, németek max a fele lehetett, a briteknek szintúgy 120.000 katonájuk volt. 1943 februárjában 130.000 katonából állt.

130.000 katona a 6 - 9 millió ukránhoz nem szorzott, osztott

" 6. Leállítani a Tiger harckocsi gyártását, és inkább Panzer IV és Panther típusúakat részesítették volna előnyben - a Tiger kétség kívül remek harckocsi volt, viszont voltak hibái, drága is volt, ha elakadt a sárban, akkor kivontatni szinte lehetetlen volt, tehát az előbb említett harckocsikat kellett volna gyártani nagyobb számban, ezzel meg lehetett volna fordítani a háború menetét... "

Először is tisztázni kell, hogy mely Tigrisekről beszélünk. Tigrisekből kettő vagy ha a Vadásztigrist is külön vesszük, három változat volt. A Tiger I-nek még volt létjogosultsága, ideiglenes típusnak tökéletes volt, viszont a Tiger II és a Jagdtiger értelmetlen pazarlások voltak.

Gyártástechnikai szempontból egyszerűbb merőleges frontlemezt gyártani, mint döntött páncélzatot, de a Párducok megjelenésére megtanulták, onnantól már csak azért erőltették mind a merőleges fronttal rendelkezett Tiger I-eseket, mind a Panther-hez hasonló döntöttel rendelkező Tiger II-ket és Jagdtiger-eket, mert Ferdinand Porsche tövig benyalta magát Hitlernél ill. Hitler megalomániában is szenvedett, a következők a Sturmtiger és a Maus lettek volna, melyek döntött fronttal készültek volna és 65 ill. 188 tonnák lettek volna, a Sturmtiger "csak" a Tiger II-k variálása volt, a Maus meg teljesen új. Rajtuk kívül mindenki, főleg Guderian a Párducokban és a Vadászpárducokban látták a jövőt.

A Pz IV-k hagyományos harckocsiként való gyártása hülyeség, mert a merőleges frontja gyenge, mondhatni papír volt elsősorban a szovjet harckocsikkal szemben, de páncélvadásszá és légvédelmi páncélossá átalakítva, mint a Jagdpanzer IV és a Kugelblitz megállják helyüket.

A Tiger I-eseket 1942 augusztusában nem a sáros-mocsaras Leningrád környékén kellett volna bevetni, hanem Sztálingrádban. Sztálingrádnak volt jelentősége Leningráddal ellentétben, ill. a terep is nem saras volt.

"7. Az anglia csatát el kellett volna halasztani legalább a Szovjetunió leveréséig, és nem Messerschmitt Me 109-es típusokat, hanem Focke-Wulf FW 190-ket kellett volna használni a csatában. A csata előtt pedig nem ártott volna egy alapos repülőterek elleni légitámadás-sorozat, mint ahogy a Szovjetunióban csinálták... "

Ha a kezdeményezést leállítják Dunkerque után, akkor meg az angolok léptek volna, Dunkerque után továbbra is kellett tartani a kezdeményezést. Sokadszorra jelenik meg, de a Franciaországot megszálló és Anglia inváziójára készülők nem kellettek volna, ha a németek felveszik a milliós ukránokat és oroszokat is.

Abban igazad van, hogy a Fóka jobb volt mint a Messzer, de mentségükre legyen, hogy a Fókák csak 1941-ben álltak szolgálatba. Továbbá a Fóka vs. Messzer nem Angliánál volt döntő, 42-től bizonyosodott be, hogy Fókát éri meg gyártani, már csak azért is, mert könnyebben lehet összeszerelni, mint a Messzert, a továbbfejleszthetősége csak 44'-ben derült ki.

Az Angliai csata nem a Fókák vagy Messzerek alkalmazásán múlott, hanem a repterek és radarállomások támadásán, aminél tévedtél. A németek alapból a repterek és radarállomások támadásával voltak elfoglalva, de egyik bevetésen eltévedt egy német bombázó, tévedésből Londont szórta meg, válaszul a britek éjjel berepültek Berlin fölé Wellington-jaikkal, és ez Hitlerre hatalmas pszichológiai támadást téve átvette a teljes hadi irányítást, és a repterek / radarállomások bombázásáról áttért a városbombázásokra, időt hagyván a RAF-nak újbóli összeszedésre.

"8. Zsidók békén hagyása - én most nem akarok holokausztról meg zsidózásról beszélni, csak annyit mondok erről, hogy ha nem üldözik el a zsidó mérnököket, tudósokat, stb akkor szerintem Németországnak hamarabb lett volna atombombája mint USA-nak, így abszolút előnyben lett volna, és erődemonstrációval fegyverek nélkül megnyerték volna a háborút..."

Az atomfegyveren kívül még ott voltak a vegyi fegyverek, a tabun, szarin és szomán ideggázok, melyekkel végül elgázosíthatták volna még a szovjet harckocsizókat is, mert nem rendelkeztek ABV védelemmel. Ideggázoknál nem csak túlszárnyalták a szövetségeseket, hanem megelőzték a korukat, a háború után a zsákmányolt német ideggázok adták az amerikaiak vegyifegyverkezésének alapját. A szovjetek Liszenkó miatt süllyesztőbe küldték a tudósaikat, így szovjet vegyi fegyverekről abszolút nem lehet beszélni, az amerikaiak és britek meg megragadtak a különböző nemzetközi egyezmények tiszteletben tartása miatt az első világháborús mustárgáz - lewisite - klórgázoknál, melyek és a G-ágensek között ég és föld különbség volt.

Persze vegyi fegyvert csak a keleti fronton lehetett volna alkalmazni, mert nyugat ill. dél sűrűn lakott volt, csak keleten voltak tiszta csataterek.