A demokráciák nem háborúznak egymással?
Elterjedt nézet, hogy a demokratizálódás elhozza a békét.
És ha megnézzük, a szabad, liberális, demokratikus országok között valóban alig volt katonai konfliktus, háború a történelemben. Csak néhány példát találtam:
- 1940-ben Nagy-Britannia lerohanta, megszállta Izlandot. Aztán a '70-es években zajlott a "tőkehal-háború" a britek és az izlandiak között.
- Ecuador és Peru közötti összecsapások a Condor-hegységben területi viták miatt 1981-ben, majd 1995-ben
- Libanon és Izrael közötti fegyveres konfliktusok a harmadik (1967), ötödik (1982) és a hatodik (2006) arab-izraeli háborúban. Bár Libanonban nem volt teljes a demokrácia, az EIU besorolása szerint az ország hibrid rezsim.
válasza:Általában a diktátoroknak vannak hódítási vágyaik, a diktatúrák is az ő hataloméhségük miatt mennek bele háborúkba.
Egy demokráciában a lakossággal jóval nehezebben lehet megkajáltatni a háborút. A sajtó is több kézben van egy demokráciában, míg egy diktatúrában meg tudja tenni a hatalom, hogy központilag mossa a lakosság agyát a háborús uszítással és közben elzár előlük más álláspontokat.
válasza: válasza:#2
Nem arról van szó, hogy a demokráciák nem háborúznak. Nekik is vannak érdekeik, melyeket érvényesítenek, akár katonai erővel is és nem riadnak vissza más országok megtámadásától, bár valóban jobban figyelembe kell venni a politikai vezetőknek a közvélemény álláspontját a háborúba lépés kapcsán. A feltevés itt az, hogy a demokráciák egymással nem háborúznak. Ha például megnézzük a nyugati, liberális nagyhatalmak fegyveres konfliktusait a második világháború óta, akkor olyan államokat támadtak, mint Észak-Korea, Egyiptom, Kuba, Észak-Vietnam, Grenada, Líbia, Panama, Irak, Jugoszlávia, Afganisztán, Szíria, melyek diktatúrák, autoriter berendezkedésűek voltak vagy csak részben szabad, korlátozottan demokratikus országok.
válasza:Hát apéldáid kicsit sántítanak.
Nagy Britannia akkor szállta meg Izlandot, amikor a Németek megszállták Dániát. (Ekkor a két állam perszonálúnió volt.) Tehát ez a lépés a Britek részéről jogos önvédelem volt.
A tőkehal háborúban, pedig elég ostoba vita miatt volt konfliktus, ahol szerintem senki nem tud igazságot tenni. A britek a saját halászflottájukat védték, míg az izlandiak a hírtelen "kiterjesztett" tengeri határaikat őrizték.
Ecuador meg Peru esetét nem hoznám ide, a libanoni háborúban pedig a zsidók a palesztínokkal hadakoztak, nem a libanoni hadsereggel.
De egyébként a demokráciák között is kitörhet háború, (lásd a tőkehal háborút) Azonban egy válsztott kormánynak mindíg fiygelnie kell a nép elégedettségére. Lehet a nemzeti érzelmekre játszani, amíg a csatatéren meg nem hal a hozzátartozó. Az követően a választást nehéz ám megnyerni.
Hiába került ki győztesen NagyBritannia a 2. vh-bó Churchill megbukott.
válasza: válasza: válasza:Csak annyit, hogy Libanon az 1967-es háborúban egyáltalán nem vett részt.
Oda a '67-ben Jordániába menekült "palesztinok" csak azután mentek, hogy Jordániában megpróbálták átvenni a hatalmat, de ráfáztak és a jordániai hadsereg elzavarta őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!