ELMÉLETBEN át lehet csatolni területeket népszavazással Magyarországhoz?

[ma 07:58]: "de az tévedés, hogy Erdély Románia része."

- A nemzetközi jog szerint nem tévedés. Én arról beszéltem mindvégig.

"Románia különbékét kötött, kilépett a háborúból, azaz nem kaphatott volna területeket, mert nem volt a győztesek között."

- Még egyszer. A Monarchia csapatai feltétel nélkül tették le a fegyvert. Ezután kaptak egy nagyon durva békeszerződést, amit aláírtak, és elfogadtak. Törökország is nagyon durva békeszerződést kapott, ők bevállaltak még pár év háborút, és végül szereztek is vissza valamennyi területet. Ezt mi akkor nem vállaltuk be, aztán később Hitler pincsijeként igen, de újra ráfaragtunk. Ezután a párizsi szerződést is elfogadtuk. Aláírtuk, és nem indítottunk újabb támadást.

Te arról beszélsz, hogy Románia "nem kaphatott volna területeket", meg hogy "beszélhetünk jogosságról", de ezt valami történelmi igazságérzetből, jogosságérzetből írod. Azonban a nemzetközi jog nem így működik. A nemzetközi jog az, amit az országok elfogadnak. Erdély Romániához tartozását az országok elfogadják. Meg persze az emberek is, te is, vagánykodhatsz itt névtelenül, de amikor Erdélybe mégy, akkor ugyanúgy betartod a román törvényeket, mint bárki más.

Igazságos volt az osztrákoknak gróf Batthyány Lajost kivégezni? Nem. Kivégezték? Igen. Megfelelt ez a korabeli osztrák törvényeknek? Nem értek hozzá, fogalmam sincs a '49-es osztrák törvényekről, de minden bizonnyal igen.

[ma 09:35]: "Nem győztes államok pedig értelemszerűen jogilag nem lehetnek a győztesek között, a szovjetek sem voltak, és nem igazán kaphatnak területeket."

- Ez egy baromság. A "győztes", "vesztes" szavak csak leegyszerűsített megjelölések, nincs olyan, hogy a világegyetem vagy Isten a háború végén ad egy igazolást, hogy te nyertél, te meg vesztettél. A szovjetek/oroszok indítottak egy különháborút a finnek ellen '39-ben. Formálisan nyertek, de végül sokkal kevesebb (és jelentéktelen) területet kaptak a lezáró szerződésben, mint amennyit a háború előtt követeltek. A veszteségeik óriásiak voltak. Az egész világ értelmezése az, hogy a finnek megvédték magukat, az oroszok/szovjetek vesztettek. Mégis nyertek területet.

Másik példa, szintén II. világháború. A franciák megadták magukat, amikor a német támadás letarolta őket. Aztán visszaszálltak a háborúba a győztesek oldalán. Ez több ponton is analóg azzal, amit a románok csináltak az I.-ben.

"Attól, hogy valamit elfogadnak, még nem lesz jogszerű."

- De, a nemzetközi jog pont így néz ki. Attól lesz jogszerű, hogy a különböző, egyenként szuverén országok mindegyike (kritikus helyzetekben csak egy része, amikor nincs konszenszus, ld. Koszovó, Krím helyzete, adódnak is ebből problémák) elfogadja. A résztvevő országok jogrendszere nem ugyanaz, sokszor nem is hangolható össze, mégis elfogadják kölcsönösen. Erdély nem a Krím, biztos vagyok benne, hogy minden egyes ENSZ tagállam Románia részeként kezeli, mert elfogadja az 1920-as határt, illetve az azt kijelölő békeszerződést.

Magyarország is elfogadja. Ha Orbán Viktor Erdélybe megy, akkor a hivatala értesíti róla a román hatóságokat, igen, jól olvasod, a román hatóságokat, mert nekik kell tudniuk róla, hogy a testőrség milyen stukikkal fog mászkálni, hányan, milyen útvonalon.

És igazából te is elfogadod, mondom, problémázol itt a névtelenségbe burkolózva a jogszerűségen, valakik névvel-arccal trianontagadnak a facebookon, de az összes ilyen virtuális visszakövetelő nagyon is törvénytisztelő Románia irányába, ha beteszi a lábát Erdélybe. Mert igazából ők is, ti is elfogadjátok. Ez van.

[ma 11:29]: "Minden létező szabályt megszegtek Trianonban."

- Nehéz veled... Egyetlen szabályt írj már le, kérlek, amit megszegtek Trianonban. Komolyan, egyetlen egyet. És mellé azt is, hogy kik, mikor és hol hozták azt a szabályt.

[ma 13:07]: És? Van olyan szabály, hogy az ilyennek nem lehet később mégis területet adni? Ki hozott ilyen szabályt, mikor, milyen formában? Van valamiféle Háborúk Győzteseinek Nagy Etikai Kódexe, ami szerint

- igazságos tárgyalásban kell eljárni a vesztes országok vezetőivel szemben?

- méltányos büntetést kell kiszabni a vesztesekre?

- a gyengén teljesítő szövetségeseknek (mint a beszélgetésben Románia) nem szabad területet adni?

- a háború alatt megkötött egyezségek (amikről amúgy is mindenki tudja, hogy pozicionális alkuk eredményei, és nem tévesztendők össze úriemberek becsületszavával) bármelyikét bármilyen formában be kell tartani?

- aki a háború közben kiszáll, annak utólag nem szabad koncot dobni akkor sem, ha a győztes geopolitikailag kedvezőbbnek látja úgy?

- stb.

És ha ezek valamelyikét a győztes megszegi, akkor mi történik, mit ír a kódex? Leszáll Árész hadisten, és a kódexet megszegő győztes egy dobásból kimarad, vagy nem kap rétest estére? Vagy mi a halál van?

Nincsenek ilyenek, nincs nagy etikai kódex, Árész hadisten nem tilt ki senkit a következő dobásból, és még rétest is kapnak. A nyomorultul egyszerű 'a jobb fizikumú eb előnyt élvez a párzásnál' elv vezérel mindent a háborúban, különösen igaz ez egy olyan háborúban, amelyben elszabadul a pokol. Európában az I. világháború előtt az utolsó igazán pusztító, mindenre kiterjedő kataklizma a harmincéves háború volt, majdnem háromszáz évvel korábban. Az embereknek, a társadalmaknak nem volt receptjük arra, hogyan is érdemes ezt rendezni - igaz ez a győztesek vezetőire is, aztán a diadalittas, megalázó túlkapásokkal teli békediktátumok eredménye húsz év múlva egy újabb világégés lett, na, azután jóval visszafogottabban büntettek.

Egy ilyen nagy háborúban a nemzetközi jognak nincsenek szabályai, háború végén megnyugvás, kialakítanak valamiféle nemzetközi jogot, melyhez a következő világégésig mindenki próbálja magát tartani, mindenki próbál jólfésültnek látszani. Ez van. Aztán a következő világégésnél kezdődik minden elölről (nem is kell hozzá világégés, Putyin most épp pont tojik a nemzetközi jogra, ha véletlenül nyer, akkor ő maga írhatja a következő időszak nemzetközi jogát).

A nemzetközi jogot egyébként békeidőben is inkább a szuverén, különálló országok erőviszonyai alakítják. Ha a magyar diplomácia valami csoda folytán olyan nyomorultul erős lenne, hogy Romániára tudna kényszeríteni egy népszavazást annak saját területi egységéről, akkor ez megvalósulna.

De addig is, mint sokadjára mondom, a nemzetközi jog ma Erdélyt Románia részének ismeri el. Akkor is, ha a fejed tetejére állsz.

Nem.

Kb minden ország alkotmánya kimondja, hogy az ország területi épsége és szuverenitása mindenek felett áll, így olyan népszavazás sem engedélyezhető, ami ezt megkérdőjelezi. Ez még egy autonóm tartománynál is majdhogynem lehetetlen (lásd: Katalónia) mert ott az ország partlamentjének engedélyezni kellene a népszavazást, ami egy autonóm tartománynál vagy tagköztársaságnál elvileg lehetséges, gyakorlatilag senki sem engedné.

Egy olyan területnél, aminek még autonómiája sincs, az esély nulla.

Képzeld el, hogy ha például Vas megye tartana egy népszavazást minden engedély nélkül, hogy átcsatlakozzanak-e Ausztriához vagy függetlenedjenek-e.

Szerinted ha borsodmegyében a cigányok nagy többséggel megszavaznák hogy kegyenek önálló állam mint Cigányország,

mennyire érdekelné ez Orbán viktort?