Erdélyben milyen a magyar-román együttélés?

#2

Nyilván a vegyes lakosú területeken jobb. Én ismertem olyat, ahol az anya volt román, mégis megtanult magyarul, a gyerek meg inkább volt magyar. De ez sem általános, sem a vegyes.

De az igen, hogy egy erdélyi román inkább fog pozitívabb lenni a magyarok irányába, mint egy regáti kötsög, aki neten látott magyart.

Nem értek egyet a kettessel, többségében azok a románok akik csak képen láttak magyart inkább elfogadóak, mert számukra ez olyan "probléma" ami nem is létezik.

Simán megy a békés együttélés, alap szinten szerintem nincs baja a legtöbb románnak a magyarokkal vagy csak annyira, mint ahogy mondjuk egy magyarnak jól esik néha szidni kicsit a cigányokat, zsidókat. Ugyanakkor mindkét oldalon van erre vevőközönség aki szeret félni, lehet őket mobilizálni azzal ha a magyarok/románok ellen uszítanak és ezt a politika durván használja is.

De kisebbségben élő magyarok se jobbak, pl. Székelyföldön kocsmában volt olyan esetem, hogy 5 percenként odajött egy helyi részeg srác, hogy nagyon elvernek minket ha románok vagyunk (voltak románok is velünk), míg mondjuk magyarként ezzel nem igazán szoktak románok fenyegetni, mert ők is tudják, hogy nem polkorrekt. Ugyanakkor lehet nekik is jobban esik, akár csak részben is egy magyart leverni ha már verekedni kell.

Pl. szerintem az se véletlen, hogy Funar pont Kolozsváron tudott polgármester lenni és nem olyan helyen ahol magyar kisebbség nincs is.

#4

Jajj ezt a Pc meg nempollkorrekt dolgokat hagyjuk.

Ahol a magyarok és románok (és németek) évszázadok óta együtt élnek, ott jól megvannak egymással (pl Brassó). Az emberek megszokták és elfogadják egymást.

Ahol szín magyar területek voltak, és csak a 20. században gyarmatosították oláhokkal (pl Marosvásárhely), ott sok a súrlódás.

Vegyes a kép. Dél-Erdély nagy részén már eldőlt a helyi demográfiai verseny, és sok helyen meglepően toleránsak a románok, akad példa arra, hogy román polgármester támogatja a maroknyi magyarság kulturális programját, vagy hogy törvényi kötelezettség nélkül is feltüntetik a feliratokat a kisszámú magyarság anyanyelvén. Máshol ennek az ellenkezője is megfigyelhető: hiába a törvényi előírás, sok helyen a helyhatóság (néhol kormányzati segítséggel) elszabotálja a magyar feliratokat. Az is megfigyelhető, hogy a történelmileg vegyes térségekben jobb a helyzet, mint sok nagyvárosban. A városokat a szocializmus idején etnikai célból erőltetett betelepítéssel hizlalták fel, ma pedig sok szépen fejlődő erdélyi és bánsági város vonzza a regáti románokat, és sokan közülük csak a szélsőséges médiából „ismerik” a magyarokat, abban a hitben élnek, hogy ősi román földre költöztek, nem értik, mit keresnek ott „idegenek”.

Az alsóbb szinteken nagyjából ez figyelhető meg, a politika és az államapparátus viszont általánosan magyarellenesebb ennél.

Ahol kevés a magyar ott szeretik a magyarokat, ahol többen vannak ott nem.

Ahol többségben vannak (mint Székelyföld) ott a megtestesült sátánnak tekintik.

Tehát függ a létszámtól.

Az erdélyi szászokat is szeretik a románok mióta Ceausescu eladta őket és alig vannak 20,000-en.

Szóval a románoknak rögeszméjük a nemzetállam, csak a tévében meg Nyugat előtt toleránsak, a való életben mindenkit utálnak aki nem román.